A bolygó neve: Halál
Miután visszatért a Földre, Ellen Ripley megtudja, hogy létrehoztak egy telepesekből álló kolóniát az LV-426-on, azon a bolygón, ahol a Nostromo legénysége találkozott az idegenekkel. Nemrég ráadásul megszűnt velük a rádiókapcsolat, ezért most egy tengerészgyalogos egység kíséretében visszatér, hogy kiderítse mi történt… és szembenézzen a szörnyetegekkel, akik mindennél többen vannak, és akiknek még mindig lételemük a pusztítás. A bolygó neve: Halált 1986-ban mutatták be a mozik, és a mérföldkőnek számító előd méltó folytatása lett. Az olvasó az eredeti regény újrafordított, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Alien-univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.
- Sorozatcím:
- Galaktika fantasztikus könyvek
- Fordítók:
- Nemes Ernő
- Borító tervezők:
- Ámon László
- Kiadó:
- Móra Ferenc Könyvkiadó
- Kiadás éve:
- 1988
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Zrínyi Nyomda
- ISBN:
- 9631163180
- Kötés típusa:
- ragasztott papír
- Terjedelem:
- 272 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 12.50cm, Magasság: 20.50cm
- Súly:
- 0.10kg
- Kategória:
Az Ön ajánlója
Vélemények a könyvről
Amíg az első rész a klausztróbia kimaxolásában és a rettegés új szintre emelésében jeleskedett, ez a rész a látványos, izgalmas akciót helyezi előtérbe. Itt mindenből több van. Emberből, halottakból és persze Alienekből. Rengeteg, új információt tudhatunk meg az idegenek társadalmáról, arról, mi hajtja őket, mi úgymond a céljuk. Arról, hogy sokkal intelligensebbek, mint az első rész alapján hittük, hogy az ellenük folyó harc sokkal nehezebb és véresebb, mint szeretnénk és persze legyőzni őket koránt sem egyszerű.
A klasszikussá vált film regényváltozata, bár azt nem sikerült kiderítenem, hogy a könyvből készült-e a film, vagy pedig fordítva. Minden esetre vannak nüansznyi különbségek, amik váratlanul köszönnek szembe, és amik még izgalmasabbá teszik az olvasást. Ezek között vannak viccek, amik a filmből kimaradnak, illetve olyan apróságok, amik megmagyaráznak valamit a filmbeli eseményekből. Már csak ezért is érdemes elolvasni, egy rajongónak mindenképpen. Nagyon jól van megírva, az ember szinte átszáguld a lapokon, és sajnálattal veszi észre, hogy hirtelen véget ért a könyv.
Az űr végtelenjében a napok csupán homokszemek. Egy fehér törpe alig említésre méltó. Az olyan apróság, mint az eltűnt Nostromo mentőcsónakja, szinte már nem is létezik ebben a határtalanságban. Úgy sodródott át a hatalmas semmin; mint egy szabad elektron, amelyik leszakadt atommag körüli pályájáról.
De még egy szabad elektron is magára vonhatja a figyelmet, ha mások - a megfelelő észlelő berendezések birtokában - történetesen keresztezik a pályáját.
Az történt, hogy a mentőcsónak útja egy ismerős csillag mellett vezetett el. Még így is a vakszerencsén múlott, hogy nem kerülte el a figyelmet: nagyon közel húzott el egy másik hajó mellett. A "nagyon közel" az űrben bármilyen távolságot jelölhet, ami kevesebb egy fényévnél. Egy nagy látószögű ernyő peremén bukkant fel....
Jó könyv tetszett