Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A fizika kultúrtörténete

A fizika kultúrtörténete - Simonyi Károly - Régikönyvek
A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1981
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2. bővített kiadás
Nyomda:
Athenaeum Nyomda
ISBN:
9632811720
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
491 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 21.00cm, Magasság: 29.00cm
Súly:
1.50kg
Kategória:
ELŐSZÓ 11

BEVEZETÉS 13

0.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 13
0.2 Értékelés és periodizáció 14
0.2.1 Időbeosztás a tudományos tevékenység inten-
zitása alapján 14
0.2.2 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa
látja 15
0.2.3 Periodizáció az elméleti szintézis szerint 18
0.2.4 A modellalkotás szerepe 19
0.2.5 A tudományelmélet elemei 20
0.2.6 Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint 25 0.2.7 Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai 26
0.2.7 Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai 26

ELSŐ RÉSZ
Az antik örökség 31
1.1 A görögök adóssága 31
1.1.1 A tudomány kezdetei 31
1.1.2 Egyiptom és Mezopotámia 33
1.2 Összhangzó szép rend 41
1.2.1 Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai
kapcsolatok 41
1.2.2 Misztika és matematika: Püthagorasz 45
1.2.3 Gondolat és valóság 49
1.2.4 Platón a megismerésről és az ideákról 51
1.3 Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis 54
1.3.1 Atomok és elemek 54
1.3.1.1 Platón és az „elemi részek" 56
1.3.2 A földi mozgás: a peripatetikus dinamika 58
1.3.3 Az égi mozgás 64
1.3.3.1 Platón az égi mozgásról 66
1.3.4 Az arisztotelészi világkép 68
1.3.5 Részlet Arisztotelész Metafizikájából 70
1.4 Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 72
1.4.1 Arkhimédész 72
1.4.2 Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 81
1.4.3 A kozmosz méretei. Geográfia 83
1.4.4 Eszközök, technika 86
1.4.5 Geometria 88
1.5 A hellenizmus alkonya 90
1.5.1 Pesszimista bölcsek 90
1.5.2 Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 93
1.5.3 Ágoston az időről 94
MÁSODIK RÉSZ
Az örökség sáfárai 99
2.1 Ezer év mérlege 99
2.1.1 Miért nincs folytatás? 99
2.1.2 Európa formát ölt 100
2.1.3 A technika forradalma 105
2.1.4 Kolostorok, egyetemek 107


2.2 Az antik örökség átmentése 112
2.2.1 A közvetlen csatorna 112
2.2.2 Bizánc 114
2.2.3 Az arab közvetítés 115
2.2.4 Vissza a forráshoz 116
2.3 Hinduk és arabok 117
2.3.1 A tízes számrendszer 117
2.3.2 Algebra— Algoritmus 118
2.3.3 Az arab csúcsteljesítmény 119
2.4 Nyugat magára talál 121
2.4.1 Fibonacci: a számolás művésze 121
2.4.2 Jordanus Nemorarius, a statikus 122
2.4.3 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton
College 124
2.4.4 A megreformált peripatetikus dinamika 125
2.4.5 Buridan impetuselmélete 126
2.4.6 Fizika az asztronómiában 127
2.4.7 Eredmények 128
2.4.8 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 129
2.5 Természetfilozófia a középkorban 131
2.5.1 Hit, tekintély, tudomány 131
2.5.2 Hit és tapasztalat 134
2.6 A reneszánsz és a fizika 135
2.6.1 Művészet, filológia, természettudomány 135
2.6.2 Előrelépés a mechanikában 137
2.6.3 A művészek tudománya 138
2.6.4 Leonardo da Vinci 139
2.6.5 A nyomtatott könyv szerepet kap 141

HARMADIK RÉSZ
Rombolás és alapozás 145
3.1 A világ 1600 körül 145
3.2 Számmisztika és valóság 149
3.2.1 Vissza Platónhoz — új szellemben 149
3.2.2 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 150
3.2.3 Egy kompromisszum: Tycho de Brahe 158
3.2.4 A világ harmóniája: Kepler 159
3.3 Galilei — és akiket elhomályosít 163
3.3.1 Az égi és földi világ egysége 163
3.3.2 Lejtő. Inga. Hajítás 167
3.3.3 Galilei nagysága 173
3.3.4 A háttérben: Stevin és Beeckman 175
3.3.5 A csatlakozás lehetősége 177
3.4 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 178
3.4.1 Bacon és az induktív módszer 178
3.4.2 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 181 3.4.3 Descartes mozgástörvényei 183
3.4.3 Descartes mozgástörvényei 183
3.4.4 Az első kozmogónia 184
3.4.5 Mi, magyarok 188
3.5 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 189
3.5.1 A Snellius—Descartes-törvény 189
3.5.2 A Fermat-elv 192
3.5.3 Vákuum és légnyomás 194
3.5.4 Kezdő lépések a ina kémiája felé 198
3.6 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 200
3.6.1 A dinamika huygensi axiómái 200
3.6.2 A matematikai inga 204
3.6.3 A cikloidális inga 205
3.6.4 A fizikai inga 207
3.6.5 Az ütközési törvények mint az inerciarendsze-
rek ekvivalenciájának következményei 209
3.6.6 A körmozgás 211


3.7 Newton ás a Principia. A newtoni világkép 212
3.7.1 A Newtonra váró feladatok 212
3.7.2 Az erőhatás a mozgásállapot változtatója és
nem fenntartója 213
3.7.3 Az egyetemes gravitáció törvénye 218
3.7.4 Részletek a Principiából 220
3.7.5 A filozófus Newton 225

NEGYEDIK RÉSZ
klasszikus fizika kiteljesedése 233
4.1 A XVIII. század induló tőkéje 233
4.1.1 Eredmények, és amiről még nem esett szó 233
4.1.2 Hullám vagy részecske 233
4.1.3 A koordinátageometria 240
4.1.4 A differenciál- és integrálszámítás: az egészen
„nagyok" vitája 242
4.1.5 Descartes mellett és ellen 247
4.1.6 Voltaire és a filozófusok 249
4.2 Méltó utódok: D'Alembert—Euler—Lagrange 251
4.2.1 A továbbhaladás lehetséges útjai 251
4.2.2 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor
számára kidolgozta 253
4.2.3 Az első variációs elv a mechanikában: Mauper-
tuis 256
4.2.4 Az első „pozitivista": d'Alembert 258
4.2.5 A statika eredményei 260
4.2.6 Modern gondolatok 260
4.3 A fény százada 262
4.3.1 A felvilágosodás 262
4.3.2 Részletek Holbach: A természetről című művé-
ből 263
4.3.3 A Nagy Enciklopédia 266
4.3.4 D'Alembert: Elöljáró beszéd 267
4.3.5 Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Beveze-
ből 271
4.4 Az effluviumtól az elektromágneses térig 273
4.4.1 Petrus Peregrinus és Gilbert 273
4.4.2 A haladás menetrendje 275
4.4.3 Kvalitatív elektrosztatika 277
4.4.4 A mérő elektrosztatika 281
4.4.5 Az elektromos töltések áramlása 284
4.4.6 Az áram mágneses tere: a természetfilozófia
termékenyítő hatása 285
4.4.7 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat
kiterjesztése 287
4.4.8 Faraday: a legnagyobb kísérletező 290
4.4.9 Maxwell: az elektromágneses tér 295
4.4.10 Az elektromágneses fényelmélet 299
4.4.11 Lorentz elektronelmélete 302
4.5 Hő és energia 303
4.5.1 A hőmérő 303
4.5.2 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph
Black 304
4.5.3 És mégis mozgás a hő: Rumford 305
4.5.4 Fourier elmélete a hővezetésről 307
4.5.5 A Carnot-ciklus . 310
4.5.6 A hő kinetikus elmélete 311
4.5.7 Az energiamegmaradás tétele 312
4.5.8 A termodinamika második főtétele 315
4.5.9 Entrópia és valószínűség 316
4.6 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 319
4.6.1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének
propagálója 319
4.6.2 Az elektron: J. J. Thomson 320


4.6.3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 324
4.6.4 Az első elképzelések az atom felépítéséről 324
4.6.5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas
színképek 326

ÖTÖDIK RÉSZ
A huszadik század fizikája 333
5.1 „Felhők a XIX. századi fizika egén" 333
5.1.1 Befejezés vagy kiindulás 333
5.1.2 Mach és Ostwald 334
5.2 A relativitáselmélet 337
5.2.1 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének
meghiúsulása 337
5.2.2 Beillesztési kísérletek 339
5.2.3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 344
5.2.4 Távolság és időmérés 345
5.2.5 A tömeg — energia-ekvivalencia 349
5.2.6 Az anyag mint a tér geometriájának meghatáro-
zója 351
5.2.7 Einstein a téridőről 354
5.3 A kvantumelmélet 357
5.3.1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 357
5.3.2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül
vezet az út 360
5.3.3 Az energiakvantum megjelenik 363
5.3.4 Einstein: a fény is kvantált 365
5.3.5 Bohr: az atom „klasszikus" kvantumelmélete 366
5.3.6 A sugárzási formula statisztikus levezetése: elő-
játék a kvantumelektronikához 368
5.3.7 A mátrixmechanika: Heisenberg 369
5.3.8 Einstein és Heisenberg 372
5.3.9 A hullámmechanika: Schrödinger 374
5.3.10 Heisenberg: A koppenhágai értelmezés 378
5.3.11 Operátorok. Kvantumelektrodinamika 385
5.3.12 A kauzalitás problémája 389
5.3.13 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett para-
méterekről 392
5.3.14 Mi maradt a klasszikus fizikából? 394
5.4 Magszerkezet. Magenergia 396
5.4.1 Visszatekintés az első három évtizedre 396
5.4.2 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állo-
másai 403
5.4.3 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 404
5.4.4 A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és
Rutherford 405
5.4.5 A Rutherford.—Bohr-modell kialakul 409
5.4.6 Az első mesterséges magátalakítás 411
5.4.7 A kvantummechanika a magjelenségekre is
alkalmazható 411
5.4.8 Rutherford sejtése, Chadwick mérése : a neutron 412
5.4.9 A mag felépítése: magmodellek 413
5.4.10 A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti
kétely 416
5.4.11 A láncreakció: az atomenergia nagybani fel-
szabadítása valósággá válik 419
5.4.12 Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga
az ember kezében 422
5.4.13 A fizikus felelőssége 423
5.5 Törvény és szimmetria 424
5.5.1 A történész szerepe a ma fizikájának leírásában 424
5.5.2 Az elemi részek megjelenési sorrendje 425
5.5.3 Néhány szó a kozmikus sugárzásról 428
5.5.4 Gyorsítók. Detektorok 429
5.5.5 Az alapvető kölcsönhatások 430


5.5.6 Megmaradási törvények 433
5.5.7 Szimmetria—invariancia-megmaradás 434
5.5.8 Jobb-bal szimmetria? 437
5.5.9 A kis aszimmetria növeli az esztétikumot 440
5.5.10 Vissza az apeironhoz? 441
5.5.11 Energia az elemi részek segítségével? 443
.6 Az ember és a kozmosz 444
5.6.1 Új információs csatornák 444
5.6.2 A csillagok energiatermelése 446
5.6.3 Születés, élet, halál — csillagléptékben 448
5.6.4 Az Univerzum kialakulása 451
5.6.5 „A semmi és a végtelen között" 454
Irodalom 457
Hivatkozásjegyzék (összeállította:
ifj. Gazda István) 461
Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit
ifj. Gazda István) 473, 481


Simonyi Károly

1916 - 2001
Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.

Simonyi Károly  további könyvei

Villamosságtan - Simonyi Károly - Régikönyvek
30%
9 900 Ft 6 930 Ft (30%)
Antikvár könyv
Elektronfizika - Simonyi Károly - Régikönyvek
40%
6 500 Ft 3 900 Ft (40%)
Antikvár könyv
Elméleti villamosságtan - Simonyi Károly - Régikönyvek
30%
9 000 Ft 6 300 Ft (30%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...