Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

A fizika kultúrtörténete

A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek
A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek A fizika kultúrtörténete - Régikönyvek
(0 vélemény)
Illusztrátorok:
Czeglényi Lászlóné
Borító tervezők:
Kiss István
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1986
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
3.
Nyomda:
Athenaeum
ISBN:
9632815831
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
539 oldal +32 oldal színes táblázat
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 21.00cm, Magasság: 29.00cm
Súly:
1.50kg
Kategória:
ELŐSZÓ 11


MÁSODIK RÉSZ 111

Az örökség sáfárai 113
2.1 Ezer év mérlege 113
2.1.1 Miért nincs folytatás? 113
2.1.2 Európa formát ölt 114
2.1.3 A technika forradalma 120
2.1.4 Kolostorok, egyetemek 121
2.2 Az antik örökség átmentése 127
2.2.1 A közvetlen csatorna 127
2.2.2 Bizánc 129
2.2.3 Az arab közvetítés 130
2.2.4 Vissza a forráshoz 131
2.3 Hinduk és arabok 133
2.3.1 A tízes számrendszer 133
2.3.2 Algebra — Algoritmus 134
2.3.3 Az arab csúcsteljesítmény 135
2.4 Nyugat magára talál 136
2.4.1 Fibonacci: a számolás művésze 137
2.4.2 Jordanus Nemorarius, a statikus 138
2.4.3 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton
College 139
2.4.4 A megreformált peripatetikus dinamika 141
2.4.5 Buridan impetuselmélete 142
2.4.6 Fizika az asztronómiában 143
2.4.7 Eredmények 144
2.4.8 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 144
2.5 Természetfilozófia a középkorban 147
2.5.1 Hit, tekintély, tudomány 147
2.5.2 Hit és tapasztalat 149
2.6 A reneszánsz és a fizika 152
2.6.1 Művészet, filológia, természettudomány 152
2.6.2 Előrelépés a mechanikában 154
2.6.3 A művészek tudománya 155
2.6.4 Leonardo da Vinci 156
2.6.5 Á szakasztronómusok színre lépnek 159
2.6.6 A nyoM.tatott könyv szerepet kap 161

HARMADIK RÉSZ

Rombolás és alapozás 165
3.1 A világ 1600 körül 165
3.2 Számmisztika és valóság 169
3.2.1 Vissza Platónhoz — új szellemben 169
3.2.2 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 170
3.2.3 Egy kompromisszum: Tycho de-Brahe 178
3.2.4 A világ harmóniája: Kepler 181
3.3 Galilei — és akiket elhomályosít 185
3.3.1 Az égi és földi világ egysége 185
3.3.1.1 Részletek a Dialogóból 188
3.3.2 Lejtő. Inga. Hajítás 190
3.3.3 Galilei nagysága 196
3.3.4 A háttérben: Stevin és Beeckman 198
3.3.5 A csatlakozás lehetősége 199
3.4 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 201
3.4.1 Bacon és az induktív módszer 201
3.4.2 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 204
3.4.3 Descartes mozgástörvényei 206
3.4.4 Az első kozmogónia 207
3.4.5 A kultúra peremén 211


3.5 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 213
3.5.1 A Descartes —Snell-törvény 213
3.5.2 A Fermát-elv 217
3.5.3 Vákuum és légnyomás 219
3.5.4 Kezdő lépések a ma kémiája felé 222

3.6 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 227
3.6.1 A dinamika huygensi axiómái 227
3.6.2 A matematikai inga 229
3.6.3 A cikloidális inga 231
3.6.4 A fizikai inga 233
3.6.5 Az ütközési törvények mínt az inerciarendszerek
ekvivalenciájának következményei 235
3.6.6 A körmozgás 237

3.7 Newton és a Principia. A newtoni világkép 238
3.7.1 A Newtonra váró feladatok 238
3.7.2 Az erőhatás a mozgásállapot változtatója, és nem
fenntartója 239
3.7.3 Az egyetemes gravitáció törvénye 243
3.7.4 Részletek a Principiából 247
3.7.5 A filozófus Newton 252

NEGYEDIK RÉSZ

A klasszikus fizika kiteljesedése 261

4.1 A XVIII. század induló tőkéje 261
4.1.1 Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó 261
4.1.2 Hullám vagy részecske 261
4.1.3 A koordinátageometria 268
4.1.4 A differénciál- és integrálszámítás: az egészen
„nagyok" vitája 270
4.1.5 Descartes mellett és ellen 274
4.1.6 Voltaíre és a filozófusok 277

4.2 Méltó utódok: D'Alembert — Euler — Lagrange 279
4.2.1 A továbbhaladás lehetséges útjai 279
4.2.2 A statika eredményei 281
4.2.3 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor
számára kidolgozta 282
4.2.4 Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis 285 4.2.5 Az első „pozitivista": D'Alembert 287
4.2.5 Az első „pozitivista": D'Alembert 287
4.2.6 Modern gondolatok 289
4.2.7 A mechanika mint poézis 291

4.3 A fény százada 293
4.3.1 A felvilágosodás 293
4.3.2 Részletek Holbach: A természetről című művéből 294
4.3.3 A Nagy Enciklopédia 297
4.3.4 D'Alembert: Elöljáró beszéd 298
4.3.5 A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant 302

4.4 Az effluviumtól az elektromágneses térig 304
4.4.1 Petrus Peregrinus és Gilbert 304
4.4.2 A haladás menetrendje 305
4.4.3 Kvalitatív elektrosztatika 306
4.4.4 A mérő elektrosztatika 311
4.4.5 Az elektromos töltések áramlása 315
4.4.6 Az áram mágneses tere: A természetfilozófia
termékenyítő hatása 317
4.4.7 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat
kiterjesztése 319
4.4.8 Faraday: a legnagyobb kísérletező 321
4.4.9 Maxwell: az elektromágneses tér 325
4.4.10 Az elektromágneses fényelmélet 330
4.4.11 Lorentz elektronelmélete 334


4.5 Hő és energia 335
4.5.1 A hőmérő 335
4.5.2 A caloricum mint előremutató elmélet:
Joseph Black 337
4.5.3 És mégis mozgás a hő: Rumford 338
4.5.4 Fourier elmélete a hővezetésről 340
4.5.5 A caloricum és állapotegyenlet 342
4.5.6 A Carnot-ciklus 343
4.5.7 A hő kinetikus elmélete: az első lépések 344
4.5.8 Az energiamegmaradás tétele 345
4.5.9 A kinetikus gázelmélet 347
4.5.10 A termodinamika második főtétele 348
4.5.11 Entrópia és valószínűség 350
4.6 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 355
4.6.1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének
propagálója 355
4.6.2 Az elektron: J. J. Thomson 356
4.6.3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 360
4.6.4 Az első elképzelések az atom felépítéséről 361
4.6.5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas
színképek 364
4.6.6 Búcsú a XIX. századtól 366

ÖTÖDIK RÉSZ

A XX. század fizikája 371
5.1 „Felhők a XIX. századi fizika egén." 371
5.1.1 Befejezés vagy kiindulás 371
5.1.2 Mach és Ostwald 372
5.2 A relativitáselmélet 375
5.2.1 Az előzmények: az abszolút sebesség
mérésének meghiúsulása 375
5.2.2 Beillesztési kísérletek 377
5.2.3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 381
5.2.4 Távolság- és időmérés 386
ut§ á tömeg — energia-ekvivalencia 389
5.2.6 Az anyag mint a tér geometriájának
meghatározója 392
5.2.7 Einstein a téridőről 396
5.2.8 Newton, Einstein és a gravitáció 398
5.3 A kvantumelmélet 401
5.3.1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 401
5.3.2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet
az út 404
5.3.3 Az energiakvantum megjelenik 406
5.3.4 Einstein: a fény is kvantált 410
5.3.5 Bohr: az atom „klasszikus" kvantumelmélete 410
5.3.6 A sugárzási formula atatisztikus levezetése: előjáték
a kvantumelektronikához 413
5.3.7 A mátrixmechanika: Heisenberg 414
5.3.8 Einstein és Heisenberg 418
5.3.9 A hullámmechanika: Schrödinger 419
5.3.10 Heisenberg: A koppenhágai értelmezés 424
5.3.11 Operátorok. Kvantumelektrodinamika 431
5.3.12 A kauzalitás problémája 436
5.3.13 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett
paraméterekről 440
5.3.14 Munkaeszköz és filozófia 442
5.3.15 Mi maradt a klasszikus fizikából? 444
5.4 Magszerkezet. Magenergia 447
5.4.1 Visszatekintés az első három évtizedre 447
5.4.2 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 452
5.4.3 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 454

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...