Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyar Biedermeier

A magyar Biedermeier - Zolnai Béla - Régikönyvek
A magyar Biedermeier - Régikönyvek A magyar Biedermeier - Régikönyvek A magyar Biedermeier - Régikönyvek
(0 vélemény)

A tudós író 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1950-ig nyilvános rendes egyetemi tanár volt. Mivel a tudományról, az igazmondásról és a művészi színvonalú írnitudásról nem tudott leszokni, innen is, onnan is elcsapták. A magyar biedermeier című művét hasonló sors érte, mint íróját: könyvtárakból kiselejtezték, mindmáig egyetlen kiadásából alig maradt hozzáférhető példány. A biedermeier a 19. század elején-közepén Bécsben és Budapesten meghonosodott, minden túlzótól, eredetitől, meghökkentőtől tartózkodó stílus a festészetben, irodalomban, iparművészetben – és életforma, amely belenyugvásba késztet abba, ami van, a tiltakozásnál többre tartja a kényelmet. Zolnai szerint a korszakban a létezés egészét meghatározó magatartás; a tételt – mint az Irodalmi Lexikon tudtul adja – a marxizmus elvetette. Zolnai felfogásából is következően teljes képet ad: a házról, a lakásbelsőről a vitrintől a pipatóriumig, a divattól, a hajviselettől az irodalomig,a családi élettől, a neveléstől, a „filozófiáig”, amely a legpontosabban Vörösmarty zseniális és sátáni gyötrelmeinek az emberiség helyzetéről, az emberi állapotról itt-ott már gügye ellentéteként határozható meg. Ebből a nézőpontból fest teljes képet a magyar történelemről és életről 1810 és 1850 között Zolnai; s innen nézvést minden kicsit más, mint a történelemkönyvekben és irodalomtörténetekben: kisszerűbb, szegényesebb, közönségesebb, a való is, hát még égi helyett csak festett, versbe szedett mása. Zolnai könyvét, ezt a kivételes olvasmányélményt nyújtó, mindent másként megvilágító, egyszerre bölcsen és derűvel tanító, igencsak időszerű mesterművet illett végre újra felfedezni, változtatás nélkül, teljességében, hiszen teljes maga is, ami igencsak ritkán mondható el művelődéstörténeti „regényről”.

Kiadó:
Holnap Kiadó
Kiadás éve:
1993
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Széchenyi Nyomda Kft.
ISBN:
9633460565
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
198 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 12.00cm, Magasság: 19.00cm
Súly:
0.20kg
Kategória:
TARTALOM. Az olvasóhoz 5
Az olvasóhoz 5
I. A régi ház.
A templom, a vár és a polgári lakóház. — Belső
architektura. — Ruha és divat. — Bajusz és
szakáll. — A házias konty. — Pipatórium. —
Zenélő óra. — Vitrin, emlékkönyv. — Az árnykép 11II. Társalkodó és Hölgyfatár.
1II. Társalkodó és Hölgyfatár.
A polgári társasélet kialakulása. — Esti mulat- ságok. — Tánc és zálogosdi. — Művelt és érzékeny társalkodó. — Álarcosbál. — Széptevészet. —
ságok. — Tánc és zálogosdi. — Művelt és érzékeny társalkodó. — Álarcosbál. — Széptevészet. —
társalkodó. — Álarcosbál. — Széptevészet. —
Arszlánok és lelkes honleányok. — Borura derű 28III. Hervadása liliomhallás volt.
III. Hervadása liliomhallás volt.
Szép Ilonka. — Enikő. — Fanni. — Villi-tánc. —
A polgárnő lelki nyugalma. — Negély és női
szépség. — Kuthy, az arszlánnők kedvence. —
Ottilia. — Bájvirág. — Zolna szűz szerelme. —
Rajna. — Csapó Etelke. — A Kis leány baja. —
Szilvia Karjelben. — Apai szigor. — A szorgos
anya. — A család 42 IV. Ifjú magyar bölcselkedő.
IV. Ifjú magyar bölcselkedő.
Polgári világnézet. — Imre János pesti profesz- szor, a Biedermeier filozófusa. — Gyermekker-
szor, a Biedermeier filozófusa. — Gyermekker-
tek, lelencházak. — Flóri könyve. — Vallás és
kétely. — A boldogul-élés mestersége. — A Szép, Igaz és Jó. — Keresztény spiritualizmus. —
Igaz és Jó. — Keresztény spiritualizmus. —
Emberbarátság. — Fogházjavítás. — Az ártatlan
néger. — Polonia, az élő szobor. — Reál-idealiz- mus. — Borozás közben, honfibú és keserű pohár. — Az élet örömei. — A Karthauzi világa. —
mus. — Borozás közben, honfibú és keserű pohár. — Az élet örömei. — A Karthauzi világa. —
— Az élet örömei. — A Karthauzi világa. —
Megelégedés. — Zene. — Buda regényes hegyei.
— Az erdei lak. — A jó Király. — Hazafi
Emberiség. — Victor Cousin és az egyeztető
filozófia. — Mennyország és földi élet 83
V. Botom derű.
A nemzet sorsa, 1815-1850. — A rezignációs
bordal. — Nyelvében él a nemzet. — A magyar
nyelv ápolása. — Deáky Zsigmond és a roman-
tikus nyelvszemlélet. — Tudósok vagyis írók. —
Kritika és haladás. — A nemzeti játékszín 88


VI. Az Örök Biedermeier. 1
Homeros, Anakreon, Phaedrus. — Anakreoni
dalok. — Werther és a polgári eszmény. —
Ármin és Dorottya. — A hálósipkás Wieland. —
Vargha Gyula. — Arany és Petőfi. — A Szabad-
falvi pap leánya. — A Vörös postakocsi. — A
Régi ház. — Liselotte. — A Szép juhászné 102
VII. Auróra vagy a magyar empire.
Kazinczy görögössége. — Kölcsey és a plátói
" lélek. — Az ókorszemlélet változásai. — Homár
és Osszián. — Berzsenyi antik és modern világa.
— Klasszikus kúriák és alföldi templomok. —
Magyar deákság. — Jókai 119
VIII. A romantika válsága.
A Biedermeier mint átmeneti életforma. — Hősi
és polgári kor. — Somlai vérsziiret. — A szelidebb
romantika. — A rémregény mint polgári olvas-
mány. — Az első gőzhajó. — A balladai sajka. —
Az amazon. — Rablódalok. — Tihany ostroma.
— Papiros-romantika. — Nyárspolgári ballada-
. költők. — A byronizmus legyőzése. — Ábrán-
dozás az élet megrontója. — Lángész és busongás.
- Embergyűlölés, megbánás. — Fenyvesekkel
vadregényes táj. — Az Alföld felfedezése. —
A délibáb 133
IX. Realizmus felé.
Mi a magyar? — Óvjuk hazánkat a felhőkben
járó költészettől! — Kibékült kedély és jó
gazdá. — A lélektan hőskora. — Jelenkor. —
Freskóképek a szívéletből. — Magyar titkok. —
A pesti baromvásár. — Életképek. — Pesti
Divatlap. — Honderű. — Az Ördög mint
világfi. — A kellemkedő Negédesek. — Ozinke
Ferenc és a jávorfából készült cukor. — Vajda
Péter szépítőszerei. — Hasznos házi jegyzetek,
Fáy Andrástól. — Házi patika mint világnézet.
— A nemzetgazda és az otthoni gyertyaöntés. —
Priesznitz, a vizesborogatás fölfedezője. — Iáriz-
mus és takaréktár 154
Jtóhang 173
Jegyzetek 175
Névmutató 191

Zolnai Béla

1890 - 1969
Zolnai Béla (Székesfehérvár, 1890. március 10. – Budapest, 1969. május 26.) irodalomtörténész, nyelvesztéta, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1940, rendes: 1948–1949), az irodalomtudományok doktora (1955). Apja Zolnai Gyula nyelvész (1862–1949).

Zolnai Béla  további könyvei

10%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
800 Ft 720 Ft
40%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 200 Ft 720 Ft
akár 20%
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...