Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyar stilisztika vázlata

A magyar stilisztika vázlata - Fábián Pál, Szathmáry István, Terestyéni Ferenc - Régikönyvek
A magyar stilisztika vázlata - Régikönyvek A magyar stilisztika vázlata - Régikönyvek A magyar stilisztika vázlata - Régikönyvek A magyar stilisztika vázlata - Régikönyvek
(0 vélemény)

A stilisztikának - a stílus tudományának - legsürgősebb feladata meghatározni tárgyát, célját, kutatási módszerét, mindenekelőtt pedig magának a stílusnak a fogalmát. Látszólag mi sem könnyebb, mint a stílus mivoltát meghatározni. A stílus egyrészt általában az írásnak és szólásnak a módja, másrészt pedig egy bizonyos írónak, műnek, műfajnak, irányzatnak és korszaknak sajátos nyelvi kifejezési formája. Ebben a kettős értelemben örököltük a stílus szót az ókortól, ahol is "az írásnak és szólásnak módja" egy külön tudományágnak, a retorikának alkotta a tárgyát...

Sorozatcím:
Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetek
Kiadó:
Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás éve:
1958
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémiai Nyomda
Nyomtatott példányszám:
5.000 darab
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
298 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:
Elsó fejezet

STÍLUS ÉS STILISZTIKA
írta : Terestyéni Ferenc

A) A stílusról általában 3
1. A stílus mivolta 3
2. A stílus alakulását befolyásoló tényezők 4
3. Nyelv és stílus 5
4. A stílusok osztályozása 6
5. A nyelvi stílusok rövid jellemzése 8
a) Az írott stílusok 8
b) A beszélt stílusok 10
6. Nyelvi stílus és stílusfestés 11
7. Az Író nyelve és egyéni stílusa 12
8. Az „irodalmi stílus" 13
B) A stilisztika mivolta, tárgyköre, története 13

Második fejezet

A RANGTAN STILISZTIKÁJA
írta: Fábián Pál

A) A hangelemek stilisztikai értéke 19
B) Kifejező hangváltozások 20

Harmadik fejezet

A SZÓKÉSZLET ÉS A FRAZEOLÓGIAI ELEMEK
STILISZTIKAI VIZSGÁLATA
írta: Terestyóni Ferenc

I. A szókészlet stilisztikai rétegei 24
A) Az írott stílusokban használatos szavak 27
B) A társalgási stílus szókincse 29
1. Csoportnyelvi szavak 30
2. A zsargonok 31


~~,9e=~~7~■91_ ifflowee~r~911.-T
(J) A szókészlet, szerepe, a Ntlitudest &ben
1)) A tájszók
E) Az arobaizmusok
F) A neologizmusok
Q) Az idegen szavak
11) Az idegen szavak szépirodalmi használata
II. Az állandó szókapcsolatok stilisztikai értékei
A) A tágabb értelemben vett állandó szókapcsolatok
B) A szoros értelemben vett állandó szókapcsolatok
1. A szólások
2. A közmondások
3. A szállóigék
Negyedik fejezet
A SZÓ JELENTÉSÉNEK STILISZTIKAI VIZSGÁLATA
Irta Szathmári István
4 , 111111p
ni?), hangulatriwittl' i1iituvak 'magas -mély alakpárok
III. A la .i■zottárstilásos szóhangulat. forrásai
A) Szóhangulat a nyelv vízszintes és függőleges tagozódásából
1. A nyelvjárási szavak hangulata
2. A csoportnyelvek (szakszókinesek) hangulata
3. A stílusrétegek hangulata
4. Az idegen szavak hangulata
5. A rétegnyelvi (zsargon) szavak hangulata
B) A képzettársulásos szóhangulat egyéb forrásai
1. A szövegösszefüggés
2. Környezetfestés, korfestés
3. Az íráskép
4. Egyéni asszociációk
IV. A szóhangulat változásai
Hatodik fejezet
TE,
3.1
ii
3 9
•8
III
5
611
63.
64
. .

150
h, A n#iIiiingulat egyéb természetes torrásai
1(10
162
162
162
163
165
165
166
167
167
168
169
169
170
t15
66
76
90
98
98
101

103
108
112
113
118
121
125
A) Erősítés
127

128

133.
138
139
146
145
148
A jelentéstan és a stilisztika összefüggése
I. A szó jelentésének, jelentéskörének, többértelműségének stilisztikai kér-
dései
II. A szavak képes értelme : szóképek, képes kifejezések
A) A metafora
13) A metaforából származó szóképek
eszközök
AZ ALAKTANI KATEGÓRIÁK ÉS ELEMEK STILISZTIKAI ÉRTÉKEI
írta: Terestyéni Ferenc
A szófajok és szóelemek stilisztikai vizsgálata
A) Az ige
B) A névszók
1. A főnév
2. A melléknév
3. A számnév
4. A névmások
5. Az igenevek
C) A többi szófajok
1. A határozószók
2. A névelők
3. A kötőszók
4. A módosítószók
E) A szóalkotás stilisztikai szemszögből
D) A szófaji kategória megváltozása mint stiláris
a) A képzésmód mint stiláris forrás
b) A szóösszetétel mint stiláris forrás
forrás 220
225
225
231
1. A megszemélyesítés
2. Az allegória
3. A szimbólum
C) A metonímia
D) A szóképekhez csatlakozó stiláris
1. A hasonlat
2. A körülírás
3. Az eufemizmus
A szavak többalakúságának stilisztikai felhasználhatósága
IV. Az egyes szópárok, szócsoportok közötti jelentésbeli korrelációk stilisz-
tikai értéke
A) Az azonos alakú szavak
13) A rokonértelmtí szavak
C) Az ellentétes értelmü szavak

V. Erősítés, nagyítás, túlzás, kicsinyítés
B) Nagyítás, túlzás
C) Kicsinyítős
174
175
189
190
194
197
198
204
208
208
212
213
217
4
Hetedik fejezet
A MONDATTANI KATEGÓRIÁK ÉS FORMÁK STILISZTIKAI ÉRTÉKKI
írta : Szathmári István és Terestyéni Ferenc)
Mondattan és stilisztika
I. A mondatrészek stilisztikai vizsgálata
A) Az alannyal kapcsolatos stilisztikai kérdések
B) Az igei és a névszói állítmány stilisztikai értéke
C) A tárgy és a határozó stilisztikai szerepe
D) A jelző stilusértéke
E) A halmozás stiláris értéke
235
236
237
240

244

246
250
Ötödik fejezet
A SZÓHANGULAT KÉRDÉSEI
: Fábián Pál
I. A szóhangulat fogalma
II. A természetes szóhangulat forrásai
1. A szó fogalmi tartalma mint a szóhangulat forrása
2. A szó hangalakja mint a szóhangulat forrása
3. A jelentés és a hangalak kölcsönhatása

149
151
151
152
154


II. A mondatok stilisztikai vizsgálata általában 2.53
A) A mondatok jelentésének stiláris értéke 254
1. A kijelentő mondat 254
2. A felkiáltó mondat 256
3. A kérdő mondat 258
4. A megszólítás 261
B) Az egyszerű mondatok alakjának stiláris értéke 263
1. A tagolt egyszerű mondat 263
2. A hiányos mondat kifejező értéke 267
C) Az összetett mondatok stiláris értéke 270
1. A mellérendelő összetett mondat 270
2. Az alárendelő összetett mondat 273
3. A mondatpárhuzam és ellentét 274
4. Kötőszavas és kötőszó nélküli mondatfűzés 277
D) A szórend stiláris értékei általában 281
1. A szó fajából eredő szórendi kötöttségek 282
2. A nyomatékos és nyomatéktalan szórend 285
3. A zárt mondatszerkezet fellazulása 288
E) A körmondat 291
Rövidítések 294


Fábián Pál

1922 - 2008
Fábián Pál (Szombathely, 1922. december 21. – Budapest, 2008. szeptember 14.) magyar nyelvész, a nyelvtudományok MTA doktora. Kutatási területei a helyesírás, a nyelvművelés, a stilisztika és a szókészlettan voltak. A magyar nyelv helyesírásának kiemelkedő mentoraként működött, életelve: „Helyesen írni és jó magyarnak lenni: ugyanaz.”

Fábián Pál  további könyvei

akár 60%
Hűségpont:
 
akár 70%
Hűségpont:
 
60%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 600 Ft 640 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...