Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A mozgás-kép Film 1.

A mozgás-kép - Gilles Deleuze - Régikönyvek
A mozgás-kép - Régikönyvek A mozgás-kép - Régikönyvek A mozgás-kép - Régikönyvek A mozgás-kép - Régikönyvek
(0 vélemény)
Sorozatcím:
Osiris könyvtár
Fordítók:
Kovács András Bálint
Kiadó:
Osiris
Kiadás éve:
2001
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Book in Print Bt.
ISBN:
963379627X
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
304
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 12.50cm, Magasság: 19.50cm
Kategória:
Előszó 5

TÉZISEK A MOZGÁSRÓL (Első Bergson-kommentár) 7
Első tézis: a mozgás és a pillanat
Második tézis: kitüntetett pillanatok és véletlenszerű
pillanatok
Harmadik tézis: mozgás és változás. — Az egész,
a Nyitott vagy a tartam. — A három szint:
az egész és a részek; a mozgás; az egész és részei

KERET ÉS PLÁN, KERETEZÉS ÉS PLÁNOZÁS 21
Az első szint: keret, halmaz vagy zárt rendszer.
— A keret funkciói. — A képen kívüli tér: ennek két oldala
A második szint: plán és mozgás. — A plán két arca:
a halmazok és részei felé, az egész és annak változása felé.
— A mozgás-kép. — Mozgó metszet, időbeli perspektíva
Mozgás: a kamera montázsa és mozgása.
— A plán egységének kérdése (plánszekvencia).
— A hamis illesztések jelentősége

MONTÁZS 44
A harmadik szint: az egész, a mozgás-képek kompozíciója
és az idő közvetett képe. — Az amerikai iskola: a szerves
kompozíció és montázs Griffith-nél. — Az idő két aspektusa:
az intervallum és az egész, a változó jelen és a hatalmas
A szovjet iskola: a dialektikus kompozíció. — Az organikus
és a patetikus Ejzenstejnnél: spirál és minőségi ugrás. —
Pudovkin és Dovzsenko. — Vertov materialista
kompozíciója


A háború előtti francia iskola: a kvantitatív kompozíció.
— Ritmus és mechanika. — A mozgás mennyiségének két
aspektusa: relatív és abszolút. — Gance és a matematikai
fenséges. — A német expresszionista iskola: intenzív
kompozíció. — A fény és az árnyék (Murnau, Lang).
— Az expresszionizmus és a dinamikus fenséges...

A MOZGÁS-KÉP HÁROM VÁLTOZATA
(Második Bergson-kommentár) 80
A kép és a mozgás azonossága. — Mozgás-kép és fény-kép
A mozgás-képtől a változatokig. — A percepció-kép, akció-kép,
affekció-kép
A fordított bizonyíték: hogyan oltható ki a három változat
(Beckett Filmje). — Hogyan áll össze a három változat

A PERCEPCIÓ-KÉP 1(X)
A két pólus, objektív és szubjektív. — A „félszubjektivitás"
vagy a szabad függő kép (Pasolini, Rohmer)
A percepció egy másik állapota felé: a cseppfolyós percepció.
— A víz szerepe a háború előtti francia iskolában.
— Grémillon, Vigo
A gáznemű percepció felé. — Az anyag és az intervallum
Vertov szerint. — Az engram. — A kísérleti film
egy tendenciája (Landow)

AZ AFFEKCIÓ-KÉP: ARC ÉS NAGYKÖZELI 120
Az arc két pólusa: erő és minőség
Griffith és Ejzenstejn. — Az expresszionizmus. — A lírai
absztrakció: a fény, a fehér és a fénytörés (Sternberg)
Az affektus mint entitás. — Az ikon. — Az „egy-ség" Peirce
szerint. — Az arc határa vagy a semmi: Bergman.
— Hogyan lehet elkerülni
AZ AFFEKCIÓ-KÉP: MINŐSÉGEK, HATÁSOK,
LEBEGŐ TEREK 139
A komplex entitás vagy a kifejezett. — Virtuális kapcsolatok
és valóságos kapcsolódások. — A nagyközeli affektív összetevői
(Bergman). — A nagyközelitől a többi plánig: Dreyer
A szellemi affektus és a tér Bressonnál. — Mi a „lebegőtér"?


A lebegő terek felépítése. — Az árnyék, az ellentét
és a küzdelem az expresszionizmusban. — A fehér,
a váltakozás és az alternatíva a lírai absztrakcióban
(Sternberg, Dreyer, Bresson). — A szín és a magába szívás
(Minelli). — A lebegő tér két fajtája, gyakoriságuk
a kortárs filmben (Snow)

AZ AFFEKTUSTÓL AZ AKCIÓIG:
AZ ÖSZTÖN-KÉP 166
A naturalizmus. — Az ősvilágok és a kisiklott miliők.
— ösztönök és darabok, szimptómák és fétisek. — Két nagy
naturalista: Stroheim és Bufíuel. — A parazitizmus ösztöne.
— Az entrópia és a ciklus
Burluel művészetének egyik jellemzője: a képi ismétlés
ereje
A naturalizmus nehézségei: King Vidor. — Nicholas Ray
esete és fejlődése. — A harmadik nagy naturalista: Losey.
— A szolgaságösztön. — Az önmaga ellen fordulás.
— A naturalizmus koordinátái

AZ AKCIÓ-KÉP: A NAGY FORMA 189
A szituációtól az akcióig: a „kettő-ség" — Az átfogó
és a párbaj. — Az amerikai álom. — A nagy míífajok:
a társadalmi-lélektani film (King Vidor), a western (Ford),
a történelmi film (Griffith, Cecil B. de Mille)
A szerves kompozíció törvényei
A szenzomotoros kapcsolat. — Kazan és az Actor's Studio.
— A lenyomat

AZ AKCIÓ-KÉP: A KIS FORMA 213
Az akciótól a szituációig. — Az index két fajtája.
— Az erkölcsi vígjáték (Chaplin, Lubitsch)
A western Hawksnál: a funkcionalizmus. — A neowestern
és annak térfajtája (Mann, Peckinpah)
A kis forma törvénye és a burleszk. — Chaplin fejlődése:
a diskurzusalakzat. — Keaton paradoxona: a nagy gépek
kicsinyítő és rekurzív funkciója


Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...