Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A műalkotás szemlélete

A műalkotás szemlélete - Mitrovics Gyula - Régikönyvek
A műalkotás szemlélete - Régikönyvek A műalkotás szemlélete - Régikönyvek A műalkotás szemlélete - Régikönyvek A műalkotás szemlélete - Régikönyvek A műalkotás szemlélete - Régikönyvek A műalkotás szemlélete - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Rózsavölgyi és Társa
Kiadás éve:
1940
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Kötés típusa:
Fűzött félvászon
Terjedelem:
334 + 40
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 19.50cm, Magasság: 25.50cm
Súly:
0.80kg
Kategória:
ELŐSZÓ XV

L RÉSZ

ISMERETELMÉLETI ALAPVETÉS

L A MŰVÉSZET
L A kultúra és művészet — Magasabb rendeltetésünk és a művé-
szet — Tudományos és művészi szemlélet — A művészi tevékeny-
ség lényege — A művészet lényege 3
II. Yallás, erkölcs és művészet — A valószerűség — Idealizálás —
A művészet: kifejezés — Tartalom és alak 7
2. A SZÉP
A fogalom tisztázásának nehézségei — Főbb kísérletek — Ontológiai
értelmezés — Axiológiai értelmezés — A viszony fogalma és a szép
— A jó és a szép — A szép öncélúsága — Művészi igazság — A szép,
mint lelki élmény — A jó, szép és igaz értékrendszere 12

3. AZ ESZTÉTIKA MÓDSZEREI ÉS PROBLEMATIKÁJA
Dedu•tív és induktív esztétika — Ismeretelméleti és pszichológiai
módsserek — A szép értékjellege; vonatkozás és viszonyszerűség —
Történelmi módszer — Ob'ektiv és leíró módszer — Kauzális és
teleolSgiai szempontok — Normatív elvek — Az esztétikus törvény-
kutatí és kodifikátor, de nem törvényalkotó — Az érvényesség elve-
- A szép fogalma és a természet — Az esztétika helye a tudomá-
nyok rendszerében 20

4. AZ ESZTÉTIKAI KÖZÖSSÉG
I. A pszichológiai módszer nehézségei — Lelki jelenségek időbeli-
sége és egyetlensége — Evolúciós jellege — Az ember és világa
— Az emberi életközösség — Pszichikai közösség 29
Ti Esztétikai közösség — Esztétikai közösség és a művész — A mű-
vészet tárgya — A tárgy feldolgozásmódja — A művész foko-
zctt érzékenysége 33
III. Pszichikai közösség és egyéniség — Egyéniség és művészet —
Faj és nemzet — Egyéniség és műélvezet — Nemzetköziség és
níivészet — Kulturális közösség — A nemzeti jelleget semmi-
fele fejlődés nem győzi le 38
5. FELOSZTÁS
L Az esztétikai anyag felosztása — Az esztétikum központjában_az
ember áll — A megismerés tárgyainak ontológiai valósága — Az
esztétika anyagának pszichikai alapjai — Történelmi előzmények
— Érzés és akarat szerepe a műélvezetben és műalkotásban —
Ezek fontossága — Az esztétikai megismerés — Az esztétikai
a«:ismerés és esztétikai érzelmek — Esztétikai észrevétel és
megértés — Áttekint4s 45


II. A művészetek felosztása — Erre irányuló kísérletek — Saját fel-
osztási:11k 52

II. RÉSZ

AZ ESZTÉTIKAI MEGISMERÉS

A) Az esztétikai észrevétel

6. AZ ESZTÉTIKAI ÉSZREVÉTEL ÁLTALÁBAN

Az érzéklés — Az érzéki és tartalmi elemek viszonya — Az érzéki
elemek szimultán és szukcesszív érvényesülése — A különböző érzék-
letek szerepe — Az érzéklés alanyi föltételei — Az esztétikai kü-
szöb — Az esztétikai segítség vagy fokozás elve 59

7. TÉRBEOSZTÁS

I. A térbeosztás jelentősége általában — Az utcák s terek szabá-
lyozása — Kencentrikus térbeosztás — A térbeosztás szerepe a
képírásban 65

II. A szobrászatban — A természetben — Párhuzamosság szervi
adottságaink és az esztétikai szemlélet körében — A szimmetria.
— Vízszintes tagoltság — Dinamikus szimmetria — Jelentőség-
szimmetria 68

III. Függőleges tagoltság — Nehézkedési erő — Piramidális szer-
kesztés — Egység és sokféleség — Tartalmi jelentőség szerint
való csoportosítás függőleges irányban 73

IV. Aranymetszés — Részarányosság — Az alaki szép elve — Tér-
ténelmi előzmények — Az ókori klasszikus művészetben
Végső következtetések 79

8. VONALVEZETÉS

L Tömeg és vonal — Vonalszerűség — Térbeosztás és vonal . . . 85

IL A vonal, mint a mozgás é$ erő kifejezése — A vbeleérzé,s« — A
vonalak életében érvényesülő mechanikus törvényszerűség, mint
a széphatás föltétele — Párhuzamosság a mechanikai törvény-
szerűség és a lelki élet között — Vonal és >kifejezés« . • . 87

9. A HANG

L Felsőbb- és alsóbbrendű érzékszervek — A hallás — A hal:ás
kivételes jelentősége: az érzések kifejezése 93

II. A zene az érzelmek művészete — Az esztétikai tetszés alap-
elve és a, zene érzelmi jellege — Az érzelmi jelleg és a han-
gok egymás fölötti elhelyezkedése — Az érzelmi felleg és a
matematikai alapok összefüggése — A zene függetlensége az
anyagtól — Zene és építészet A zene jelentősége 96

TIL A hallás biológiai alapjai — A hallószerv — A csiga — A kár-
tyás csiga — A Cortí-féle szerv — A hallóideg 100

IV. A Helmholtz-féle elmélet, a hangérzet keletkezése 103

V. A hangérzetek keletkezése és az esztétikai tetszés törvénye —
A hangok fizikája: a zörej,— A zenei hangok erőssége —
Magassága — Minősége — Színezete — Kombinációs hangok —
Vokalizmns — Összhang 104

VI. Skálák, történelmi fejlődésük — A dur és a moll hangnem*. 112

VII. A hangsor jelentősége — A tetsző hatás alapjai — A ritmus —
Az ütem — A dallam 113

10. SZINEZÉS
I. A színes látás fontossága 118


II. Fiziológiája — A színes és színtelen látás biológiája — A színek
megkülönböztetése — A színek fizikája — Színösszhang — Bioló-
giai magyarázat — A biológiai és pszichológiai magyarázat egye-
zése — A színkontraszt — A színek osztályozása: Homogén, vagy
prizmatikus színek — Prímér és szekundér színek — Meleg és
hideg színek — Előre- és hátralépő színek — A színek teltsége és
törtsége — A színek világossága — Kontraszthatások a művészi
gyakorlatban — Össze nem férő színkontrasztok — A színfoltok
kiterjedésének hatása — A Field-féle elmélet — Az esztétikus szín-
hatásnak a kontrasztelemek harmóniáján kívüleső föltételei —
Fény- és hangtünemények párhuzamossága és eltérései 119

11. AZ ESZTÉTIKAI ÉSZREVÉTEL A KÖLTÉSZETBEN

ÉS SZÓNOKLATBAN

Az emberi hang - esztétikai értéke — Egyetemes törvényszerűségek
— Részekre tagolt egység — A verses alak szerepe a kezdetleges
kultúrában — Ritmus a szervi életműködésben — A művészet az
emberi életműködés tükrözése — Ritmus és életközösség — A nyelv
belső szabadsága a vers kötött formáiban — Alak és tartalom egy-
sége — Rím és alliteráció — A nyelv zeneisége 142

B) Az esztétikai megértés

12. AZ ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉS ÁLTALÁBAN

Történelmi előzmények — Az esztétikai megértés jelentősége —
Esztétikai megértés és pszichikai egység — Esztétikai közösség —
Az esztétikai megértés sajátos vonásai: érzékletesség, rögtönösség,
tudattalanság, alakszerűség, egyéniesség — A szimbolum — A mű-
vészet mint kifejezés — A tárgy és kifejezés viszonya — Az eszté-
tikai megértés valódi tárgya — Szerkezeti elemek a díszítésben; 153
stílszerűség

13. AZ ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉS AZ IPARMŰ VÉSZETEK

KÖRÉBEN

Kis- és nagyművészetek, vagy technikai és képzőművészet — Ábrá-
zolás és reális valóság — A cél és az anyag Goblen, szőnyeg —
Mozaik — Üveg-kép — Bútor — Kisebb használati tárgyak —
Szerkezeti elemek a díszítésben; stílszerűség 163

14. AZ ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉS A NAGYMŰVÉSZETEK
KÖRÉBEN: Az ÉPITÉSZET

I. Az építészet a tér művészete — őse a többi térművészetnek —
Kollektív művészet — A mai városrendezés — A tervező egyé-
nisége 173

. Iparművészet és építészet — A célfogalom szerepe — Dekoratív
építészet — Diadalkapuk 176

III. Gyakorlati célú épületek — Gyakorlati rendeltetés — Kifefezés
— Anyagszerűség — Térprobléma — A mai építészet és az alaki
szépség kérdése — A nemes anyagok alkalmazása — Modern
építészet és a képzőművészetek 180

IV. Időjárási viszonyok — A freskó és szgrafittó — Klíma és
stílusfejlődés — Stílus és faji jelleg 184

13. A SZOBRÁSZAT

I. Építészet és szobrászat — Az esztétikai negáció és koncentráció
elve — Zárt egység — A plaszticitás — Szobrászat és »beleérzés«
— A mozgás. — Dekoratív szobrászat — A dombormű — Az
épületek díszítő szobrai 188

IL Körülformált vagy önálló szobor — Természethűség, képmás
— Valoszerűség es művészi szabadság — Az anyag és alakítás
— A márvany — A viasz — Terrakotta és biszküit — Bronz . . • 194


16. A KÉPIRAS

A sík művészete — A térviszonyok ábrázolása a síkban — A tájkép
— Zárt egység — A színtávlat — A levegő — Fény- és színproblé-
mák — Valószerűség és annak határai a fény és színek visszaadá-
sában — Az ábrázolás tárgyának és a technikai megoldásnak
viszonya — A rajz — A karrikatúra — Szén és pasztell — Al fresco
és al secco — A plakát — A falkép — A grafika 200

17. A ZENE — Irta Schroeder Attila báró dr.

Az akusztikai naturalizmus — Natura és tonalitás — Pszichológia
és esztétika egysége — Formalisztikus zeneesztétika — Művészet és
tartalom — Fenomenológia — Az esztétikum immanenciája —
Transzcendens zeneesztétika — Forma és ritmus — Az érzelem sze-
repe — Programzene — Az abszolut zene és tartalma — A zenei
kifejezés útjai 212

18. IRODALMI MŰVEK ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉSE (A)

A belvilág költészete — Szónoklás — Líra

I. Poétikai elméletek. Élményszerűség — A képzelet — Tudatta-
lanság — Erzelmiség — Utánzás — Eszme — Belső alak —
Ugyanaz a mai poetikában — A műalkotás egészet alkot —
A mi álláspontunk 241

II. A kifejezés — Anyagszerűség a költészetben — A beszéd értelmi
jellege — Értelmi művészetek — A hatás rögtönössége az iroda-
lomban — A költemény nem puszta hangkep — A lelki egység
és a költészet — A nyelv időbelisége — Térbeliség a költészet-
ben — Költői leírás — A magamérzés élvezete — Tudományos leírás 248

III. A szónoklás 253

Ti'. A költészet — Bel- és külvilág — A bel- és külvilág költészete —
Belvilági költészet és fölosztása — Az epigramm — Tanító köl-
temény — A dal — A többi lírai műfaj 255

19. IRODALMI MŰVEK ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉSE (B)

A külvilág költészete — 1. Epika

I. A belvilági elemek kibontakozása — Allatmesék — Allegória —
A valóságérzés rővekvése —lépmese 260

II. Hősi eposz — Műeposz — Lovagi eposz 263

III. A regény — A fantasztikus regény 266

IV. A legenda — Románc és ballada 268

a IRODALMI MŰVEK ESZTÉTIKAI MEGÉRTÉSE (C)

A külvilág költészete — 2. Dráma
A dráma a színpad költészete — Viszonya a többi művészetekhez —
A dráma eredete — A drámai cselekvés — A színpadi kép — A drá-
mai cselekvés kerek és befejezett — A hármas egység — A görög
dráma — A mai dráma — A drámai jellem — A dráma a legmoder-
nebb műfaj — ...Egyéni és kol'ektív — Színi, költői, vagy drámai
listás! — Drámai műfajok — A színész — Költő és színész viszonya
— A színpadi játék — A színpad — A rendező 271

21. M OZG A SM C V ÉSZETEK

Mozgókép — Tánc

I. A mozgókép — Előzmények — Lényege: kép &q mozgás — A
hangosfilm — Fejlődési zavarok — A fejlődés helyes iránya . .

II. A művészi tánc — Ritmus, erő, szimmetria — Az alaki szip mű-
vészete 2-.)


AZ ESZTÉTIKAI ÉRZELMEK

AZ ÉRZÉSEKROL ÁLTALÁBAN

L Irodalmi előzmények — Az érzések különállása — Perszeveráció,
expanzió, diffúzió — Az érzések ellentétessége — Biotónuselmélet
— Biológiai elmélet — Pszichológiai elmélet 289

E. Az érzések sokfélesége — Az érzések felosztása — Cohen a
tiszta érzésekről 292

21. A SZÉPÉRZELMEK ALAPELEMEI (A)

L Alanyi érzések — Az esztétikai és a többi érzelmek — Általános
vagy közérzés — Képzetszerű kapcsolatok kísérő érzése — A meg-
könnyebbülés érzése — Asszociációs elmélet — Érzelmi elvenseg
— Akaratérzés — A műélvezet és műalkotás érzelmi kölcsönös-
sége — A tetsző hatás föltételei: A szépérzék fejlődése — Az esz-
tétikai nevelés — A viszony fogalma — Az ellentét A sorrend
— Az esztétikai kiegyenlítődés elve — Egységes törvényszerűség 297

2.1 A SZÉPPR7FTAIEK ALAPELEMEI (B)

IL Tárgyi érzkzek — Funkcionális és tárgyi érzések — Ingererő és
kvzulitas — Fölrészelés és össza'oglalás — A tárgy képzet- és
érzéstartalma — Az emberileg jelentékeny élvezése 312

LEL Közösségi, vagy kollektív érzések — Átviteles érzések — A mű-
vészetek antropomorfizmosa — A »beleérzés«-elmélet fejlődése —
A belső utánzás elmélete 315

Z. AZ ESZTÉTIKAI TETSZÉS LÉNYEGE

A tetszés alaptörvénye — L'art pour l'art -- Kifejezés — Esztétikai
koncentráció — Érzékletesség — Érzékletesség és költészet — Kép-
zeleti szép — Egyéni és konkrét megvalósulás — Rögtönösség —
Tudattalanság — A tudattalanság és a képzelet érzelmi jellege —
A tudattalanság elméletének fejlődése — A műalkotás )egészt gya-
nánt való hatása. — Összefoglalás: az esztétikai tetszés lenyege . . 320

Betűrendes névmutató 333

Képmellékletek 335

Mitrovics Gyula

Mitrovics Gyula  további könyvei

Esztétikai szemle I. évf. 1. szám - Mitrovics Gyula - Régikönyvek
50%
1 500 Ft 750 Ft (50%)
Antikvár könyv
Gyulai Pál esztétikája idézetekben - Mitrovics Gyula - Régikönyvek
30%
3 300 Ft 2 310 Ft (30%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...