Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A Recski tábor rabjai (dedikált)

A Recski tábor rabjai (dedikált) - Erdey Sándor - Régikönyvek
A Recski tábor rabjai (dedikált) - Régikönyvek A Recski tábor rabjai (dedikált) - Régikönyvek
(0 vélemény)

Haláltáborok borzalmairól sok könyvet írtak, sok emlékezést, regényt, történelmi tanulmányt. E munkák többsége azonban a ,Jobboldali", azaz nem marxista-leninista diktatúrák embertelen szörnyűségeit tárja föl. Ez az európai intellektuell réteg bűne, mert félresikerült értékrendszerének politikai, gazdasági és erkölcsi következményeit nem hajlandó tudomásul venni, hiszen minden csőd dacára igényt tart a vezető szerepre. Erdey Sándor könyve a kivételek között is a legrangosabbak; Gábor Áron és Szolzsenyicin műveinek társaságában foglalja el méltó helyét. Az olvasó nem regényt tart kezében, hanem dokumentumgyűjteményt, lebilincselő előadásban. E mű mindenekelőtt azért bír fölböcsülhetetlen fontossággal, mert szerzője nem hallomásból írta le a recski haláltábor történetét, hanem átélte, töltvén 116 hónapot Európa kellős közepén ítélet nélkül politikai fogolyként börtönben és a recski megsemmisítő munkatáborban, tehát egy olyan államgépezet haláltáborában, mely ideológiai táplálékát a marxizmus-leninizmusból meríti, s melynek dogmája szerint legfőbb érték az ember. Most tehát a mérleg másik oldalára is került nehéz súly, s a mérleg azt mutatja; a diktatúrák között nincsen különbség! A recski haláltábor történetének Erdey Sándor nem főhőse. Ö a központi alak, mert saját élményanyaga a legmegbízhatóbb, amit ő maga átélt, átszenvedett, ami füle hallatára, szeme láttára zajlott le. A haláltábort Rákosi népi-demokráciája igyekezett titokban tartani, ez érthető. Kevésbé érthető, hogy az utódrendszer, mely módszerein változtatott és elítéli „a személyi kultusz korának túlkapásait" nem hajlandó hivatalosan elismerni hogy e haláltábor létezett, hogy ott embereket kínoztak halálra, vagy nyomorékká. Egyenként, esetenként elégtételt nyújt az áldozatoknak, de egyetemesen nem. Igaz, az inkvizíció minden vallás történetében sötét folt, s eddig egyik sem rehabilitálta áldozatait egyetemesen. Ám ez is érthető! Ha elítélnék a módszert, adott körülmények között nem alkalmazhatnák újra.

Borító tervezők:
Bittó Ferenc
Kiadó:
Szerzői magánkiadás
Kiadás éve:
1984
Kiadás helye:
München
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
270 oldal + képmelléklet
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 16.50cm, Magasság: 23.50cm
Kategória:
Recsk: A sohasem tárgyalt vádirat 5
Bevezetés 10
Előzmények 22
Helycsere az őrtoronyban 25
Szabadulás, ahogy az AVH csinálja 30
Megérkezés Recskre 36
Első étkezés, első nap, első éjszaka 39
Irány a „Zerge" 46
A szabóságban és a villanyszerelő brigádban 48
A tábor tiszti-, altisztikara és az őrség 52
Az első szökés — A második kistarcsai csoport 54
Az aggregátor házban — Táborépítés 56
AVH-s szórakozások a vizes, földalatti bunker ürgéivel 59
Küblihíradó — Első büntető brigád 62
Recski Karácsony — Kőbánya télen 67
Harmadik kistarcsai csoport — Kápók — Brigdádvezetők 69
Vamzerok — Besúgók 76
A tábor szervezete — Fogda — Gúzs — Verések 79
AVH-s maszlag — Levélírás — Spejzolás 85
A második szőkés és következményei 88
Megváltozott a tábori élet — AVH-s gyilkosságok 107
Papp Simon professzor — Fürdő készítés — Táborbővítés 115
Gyenge brigád — Bányamunkák — Halálmenet 119
ügyeskedések — Normacsalások 124
Fenyítések — Döntött gúzs — Kiss Dániel kálváriája 127
Első szabadulók — Második recski karácsony 131
Téli földmunkák — Csontbányászás = Második és
harmadik táborparancsnok 134
52 nap sőtétzárkában — 16 nap éhségsztrájk 138
Újra bajtársaim között — Hírek — Újságok —
Szeszkészítés és fogyasztás 152
Újabb szigorítás a kényszermunka táborban 156
Lejárt konzervek — Enyhülési folyamat — Negyedik táborparancsnok 161
Felülvizsgálatok — Pálinkát főznek az AVH-sok —
Hová kerültek civil holmijaink? 165
„Csepeli"-ék megvadultak — Norma emelés —
„Norma csökkentés" — „Emeletes talicskák" 169
Tábori vasút építése — Szállítás csillével — Kőfejtés kötélen lógva . 175
Recskiek a Forradalomban 179
Az „átállott" kutyák kiirtása — A tömegyilkos Sztálin halála —
„Dücskő" április 4-i felajánlása 192
Tervek a főkápók likvidálására — Kulturális élet —
Faludy — Sztáray 195
Szabadulási hírek — Csillaghullás 203
A második büntető brigád megalakítása 205
Orvosi felülvizsgálatok — Kosztjavítás
Megkezdődnek a szabadítások 219
A második büntetőbrigád feloszlatása — Búcsú Recsktől 225
Újra Recsken 1954 májusában 232
Utószó 237
Mi történt szabadulásunk után a szadista őrség egyes tagjaival,
valamint a főbb vamzerokkal? 245
30 éves szabadulási évforduló a recski haláltáborból. 249
A recski tábor rabjainak (hiányos) névsora 251
Recski zsebszótár 263
Képek 273
Forrásmunkák 283


Erdey Sándor

1920 -
Erdey Sándor (1920. augusztus 14. – ?) magyar honvédként részt vett a második világháború végén a körülzárt Budáról történt katonai kitörésben. Emiatt kezdte őt zaklatni a „felszabadulás” után újjáalakult, immár kommunista irányítás alá került rendőrség. Első letartóztatására 1945. március 2-án került sor Szentesen. Ettől fogva szinte állandó zaklatásnak volt kitéve a hatóság részéről, míg 1946. június 3-án a Budapesti Népbíróság jogerősen felmentette a vádak alól. Felmentése után azonban nem mehetett haza, még aznap az ÁVO (később ÁVH) rettegett Andrássy út 60. alatti székházába szállították, ahonnan a Buda-déli Internálótáborba került. Innen 1947. szeptember 24-én szabadult. 1948. március 3-án Szombathelyen tiltott határátlépési kísérlet gyanúja miatt ismét letartóztatták. Újra az Andrássy út 60-ba, majd innen a Buda-déli Internálótáborba, és végül a Kistarcsai Központi Internálótáborba került. Ügyében tárgyalás nem történt, ítéletet nem kapott. 1950. augusztus 18-án Kistarcsáról, számos társával együtt az akkor megnyitott recski kényszermunka táborba szállították, ahol - embertelen körülmények és bánásmód mellett - egészen a tábor felszámolásáig raboskodott. 1953. szeptember 18-án szabadult Recskről és újra Kistarcsára került, ahonnan 1953. október 27-én - immár véglegesen - szabadult.

Erdey Sándor  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...