Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A turizmus földrajzi alapjai

A turizmus földrajzi alapjai - Bodnár László - Régikönyvek
A turizmus földrajzi alapjai - Régikönyvek A turizmus földrajzi alapjai - Régikönyvek A turizmus földrajzi alapjai - Régikönyvek A turizmus földrajzi alapjai - Régikönyvek A turizmus földrajzi alapjai - Régikönyvek
(0 vélemény)

A világgazdaság egyik legnagyobb munkaerőpiaca a turizmusban rejlik. Minden 15. ember a turistaszektorban keres és kap munkát, ez összesen csaknem 160 millió regisztrált munkahelyet jelent. A kereslet változásával a turizmus oktatásában is változtatásokra van szükség. Hazánkban a 60-as, 70-es években a turizmus szakmában elhelyezkedők többsége valamilyen más - leginkább bölcsész - végzettségű volt, s a szükséges szaktudást munka mellett, különféle tanfolyamokon szerezte meg. A felsőfokú oktatásban a turizmus multidiszciplináris jelleggel volt jelen, azaz más tudományág - főként a földrajz vagy a közgazdaságtan - keretében volt lehetőség alternatív tárgyként turisztikai alapismeretek elsajátítására. A felsőfokú oktatás több tudományágra kiterjedővé vált. A hallgatók tantárgycsoportokat választva szerzik meg a turizmussal kapcsolatos ismereteiket, s emellett más tárgyakból szerzett ismereteiket is alkalmassá kell tenniük a turizmusra. A jövő a transzdiszciplináris oktatásé. A közép-, illetve felsőfokú képzésben is központba kerül a turizmus, s minden más tudományterület elsajátítása is a turizmussal lesz kapcsolatos. A jövőre vonatkozó fejlesztési elképzelések között kiemelten szerepel a természeti és örökségjellegű attrakciókra épülő turizmuságak oktatása: pl. ökoturizmus, falusi turizmus, örökségturizmus, agroturizmus, vadászturizmus, lovasturizmus, borturizmus stb. oktatása. Sokszor javasolják a turizmus és a terület-, (vidék-), térségfejlesztés, az önkormányzati feladatok, valamint a környezetvédelem kapcsolatának vizsgálatát, ezzel összefüggésben oktatását is. Az idegenforgalomban a nyolcvanas évekre visszavezethető kisebb intézkedések után az 1990-es év jelentett fordulópontot, ezt az évet az „Európai turizmus évé"-nek nyilvánították. A turizmus kedvezően hat a nemzetközi fizetési mérleg alakulására. Számottevően hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, az elmaradt térségek felzárkóztatásához. Elsősorban az egyes államok közeledését segítheti elő a nemzet kultúrájának jobb megismerésével, a különböző életformák elfogadásával. A turisztikai szektor lényegéből származóan érdekelt a természeti és kulturális értékek megőrzésében, s ennek kapcsán a megfelelő emberi életkörülmények hosszú távú fenntartásában. A turizmus tehát a XXI. század húzóágazatainak egyike lesz, miként az Európai Unió „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás" címmel 1993-ban kiadott Fehér Könyve is megállapítja.

Kiadó:
Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás éve:
2000
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Első kiadás
Nyomda:
Prospektkop Nyomda
ISBN:
9631903664
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
321
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 16.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
4.1.7. A Duna—Ipoly Nemzeti Park 72
4.1.8. A Fertő—Hanság Nemzeti Park 75
4.1.9. A Hortobágyi Nemzeti Park 78
4.1.10. A Kiskunsági Nemzeti Park 82
4.1.11. A Körös—Maros Nemzeti Park 85
5. A turizmus és a természeti környezet 89
5.1. A turizmus szerepe a természet és a kulturális örökség megvédésében 93
5.1.1. A környezet károsodása és védelme 93
5.2. A fenntartható fejlődés 95
5.2.1. Életminőség és környezet 95
5.2.2. Környezettudatosság és szelíd turizmus 96
5.2.3. Az állampolgári felelősség 97
5.3. Az idegenforgalom legfontosabb sajátosságai 98
5.3.1. Szezonalitás 98
5.3.2. Krízisérzékenység 99
5.3.3. Versenyhelyzet és kedvezmények 100
6. Kulturális, történelmi adottságok szerepe a turizmusban 102
6.1. Az idegenforgalom társadalmi vonatkozásai, főbb formái 105
6.2. A gazdaságföldrajzi környezet szerepe 106
6.3. Idegenforgalom a gazdaságban 110
6.3.1. Jövedelemtermelő képesség 110
6.3.2. Népességmegtartás és foglalkoztatás 111
6.4. Idegenforgalmi vonzóerő és versenyképesség 115
6.4.1. A küldő piac és a fogadó piac viszonya 117
6.5. Hazánk idegenforgalmi vonzóereje 117
7. A közlekedés funkciója a turizmusban 123
7.1. A közlekedési hálózat sajátosságai 125
7.1.1. A közlekedési hálózat hatása a területi fejlődésre 129
7.1.2. A közlekedés ágazatainak földrajzi kérdései 129
7.2. Vízi közlekedés 130
7.3. Szárazföldi közlekedés 134
7.3.1. Vasúti közlekedés 134
7.3.2. Közúti közlekedés 138
7.3.2.1. Az autós turizmus 140
7.3.2.2. Helyi, városi közlekedés I42
7.3.2.3. Kerékpározás 143
7.4. Légi közlekedés 144
7.4.1. A légitársaságok 147
7.4.1.1. Nemzetközi menetrend 148
7.5. A közlekedési hálózat főbb jellemzői hazánkban 151
7.5. I. A közúti közlekedés lehetőségei 15')
7.5.2. A Vi7 köv lekedés %.tj,ít()sságai havánkban 164
/,'i„ti, A i i7lekedé,1137.`iiklmii I 66


7.5.4. A légi közlekedés hazánkban 171
7.6. Távközlés 173
11, Idegenforgalmi kínálat és fogadókészség 175
8.1. A belföldi egyéni utak 178
8.2. Az utazási döntést befolyásoló tényezők 181
8.2.1. A turisztikai vonzóerő 181
8.2.2. Egy ország imázsa 185
8.2.3. Utazási szokások 186
8.3. A programszervezés funkciója a turizmusban 187
8.3.1. A rendezvényturizmus 187
8.4. A szabadidőközpontok 190
8.4.1. Szabadidőparkok 190
8.4.2. Euro-Disneyland 191
8.4.3. Egyéb típusú szabadidőparkok 193
8.4.4. Golf 193
U. A szervezett utazások legfontosabb formái 194
9, I . Belföldi pihenés 194
9.2. Külföldi pihenés 195
9,3. Hivatásturizmus 196
9,4. Üzleti utazások 196
9.5. Kongresszusi és konferenciaturizmus 197
9,6. Incentive utazások 198
9.7. Vallási turizmus 199
9.8. Ifjúsági turizmus 200
9,9, Vadászturizmus 200
9.9.1. A vadászturizmus jelentősége 200
9.9.2. A vadászat rövid története 202
9.9.3. EU-csatlakozás és a vadászat 205
U.10. lovasturizmus 210
9.10.1. A ló és az ember kapcsolata 210
9.10.1.1. A turizmusra vonatkozó általános trend 210
9.10.1.2. Az európai országok lovaskultúrájára, gyakorlatára
jellemző trend 211
9.10.2. A magyarországi lovasturizmus helyzete 212
9.10.3. A magyarországi lovasturizmus megoldásra váró problémái 214
U, I (;yógy-idegenforgalom 217
4,1,I2. A falusi turizmus 224
9.12.1. A falusi turizmus kritériumai 226
9.12.2. A szabályozás 228
9,12.3. A kereslet jellemzői 229
9,12.4. A kedvező gazdasági környezet kialakításának feladatai 231


10. A turizmus és a vendéglátás
235
10.1. Étkeztetés, szórakoztatás
235
10.1.1. Gyorséttermek
235
10.1.2. Éttermek
236
10.1.3. Sörözők, kávéházak, eszpresszók, cukrászdák
237
10.1.4. Bárok, lokálok
237
10.1.5. Kaszinók
237
10.2. Elszállásolási lehetőségek
238
10.2.1. Szállodák
238
10.2.2. Motelek, fogadók, panziók
240
10.2.3. Kastély- és kúriaszállók
240
10.2.4. Ifjúsági házak
242
10.2.5. Kiadó szobák
243
10.2.6. Kempingek
243
10.2.7. Üdülőfalvak
244
11. A nemzetközi turizmus helyzete a kilencvenes években
246
11.1. A foglalkoztatottság alakulása
254
11.2. Az idegenforgalom helyzete Kelet-Közép-Európa átalakuló országaiban
258
11.3. Az európai uniós csatlakozáshoz közeledő országok turizmusa
259
11.3.1. Történeti visszapillantás
260
11.3.2. A közép- és kelet-európai országok turizmusa 1990 után
263
11.4. Az idegenforgalom mint húzóágazat az EU néhány országában
265
11.4.1. Ausztria
265
11.4.2. Görögország
271
11.4.3. Portugália
277
11.4.4. Spanyolország
279
12. Az idegenforgalom szerepe és jelentősége Magyarországon, idegenforgalmi
körzetek
285
12.1. Devizabevételek
285
12.1.1. Magyarországra érkezett külföldiek országok szerint
287
12.1.2. A hazánkba érkező külföldiek összetételének megoszlása
288
12.1.3. A külföldi turisták tartózkodási ideje
293
12.2. Idegenforgalmi körzetek
295
Függelék: A bor szerepe az idegenforgalomban
302
A borturizmusról általában
302
A bor szerepe a vallásban és a helyi művészetekben
30(
A bor szerepe a gasztronómiában
311)
A borkóstolás művészete
3 I 4
Irodalom
317


lti,veretés 9
1 I ileUllforgalom világméretekben 11
I I Nemzetközi konferenciák, szervezetek a turizmus érdekében 18
I ,' Nemzetközi utazási, nem kormányközi szervezetek 21
J A idegenforgalom (turizmus) fejlődésének története 23
I. A turizmus gyökerei 23
2.1.1. A római kor idegenforgalma 24
2.1.2. Az európai turizmus jellemzői 25
A itirizmus jelenségköre és kapcsolatrendszere 28
t, I, A turizmus mint jelenség és folyamat. Elméleti alapvetések 28
3.1.1. A természetjárás a turizmus legősibb ága 30
,1.1.2. Ki a turista? 31
1.1.3. Ki az idegen? 31
t.1.4. Mi a forgalom? 32
ti. I.5. Ki az idegenvezető? 33
1 I .6. Mi a vendégforgalom? A vendéglátás fogalma 34
1 1.7, A legtágabb fogalom: az utazás 34
t „, A turizmus motivációi, mozgatórugói, indítékai 35
t t A turisztika (idegenforgalom) rendszertana (szerkezete, felosztása,
tirw,talia) 38
t 1 A ittti,:vtilca (idegenforgalom) kapcsolatrendszere 41
A titti%/tika— közügyi tudomány 44
1 I( I e );(11forgalmi földrajz 45
1 r1 t. (11('')Idrajzi környezet szerepe 48
I 1,, I Crinészetföldrajzi adottságai 51
I I l'elinészetvédelmí területek, nemzeti parkok 54
I ', I lazánk fontosabb védett természeti értékeinek rövid
.titekintése 55
t. Az Al r,teleki Nemzeti Park 57
I 1. A 11.11.1i( )11 felvidéki Nemzeti Park 60
I I A 11ülcici Nemzeti Park 64
I I 4. A Duna Nemieti Park 67


Bodnár László

Bodnár László  további könyvei

20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 400 Ft 1 920 Ft
20%
Hűségpont:
 
30%
Hűségpont:
 
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...