Az éjfél gyermekei

Egy kasimíri reggelen, 1915 kora tavaszán Adam Aziz, a nagyapám, amidőn imádkozni akart, beleütötte az orrát egy fagyos göröngybe. Három vércsepp hullott ki a bal orrlyukából, alvadt meg nyomban a fagyos levegőn, s állapodott meg, rubinná válva az imaszőnyegén. Hátrahőkölt térdepeltében, fölkapta a fejét, s akkor vette észre, hogy megfagytak a szemébe toluló könnyek is, és abban a szent pillanatban, megvetően lesöpörve pilláiról a gyémántokat, eltökélte: többé meg nem csókolja a földet sem isten, sem ember előtt. Elhatározása azonban űrt hagyott benne, lelke egy létfontosságú, titkos rekeszében, s így történt, hogy védtelen maradt az asszonyokkal és a történelemmel szemben. Ezt akkor még nem tudván (hiába volt frissen végzett orvos), fölállt, szoros hurkává csavarta össze, majd hóna alá csapta az imaszőnyeget, és tiszta, immár gyémánt nélküli szemmel nézett végig a völgyön. Új volt ismét a világ.

Fordítók:

Falvay Mihály

Borító tervezők:

Pintér László

Kiadó:

Európa Könyvkiadó

Kiadás éve:

1987

Kiadás helye:

Budapest

Nyomda:

Kner Nyomda

ISBN:

9630740842

Kötés típusa:

egészvászon kiadói borítóban

Terjedelem:

739 oldal

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 13.00cm, Magasság: 19.00cm

Súly:

0.60kg

Kategória:

Irodalom szépirodalom regény, novella, elbeszélés