Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Az ember zenéje

Az ember zenéje - Régikönyvek
Az ember zenéje - Régikönyvek Az ember zenéje - Régikönyvek Az ember zenéje - Régikönyvek Az ember zenéje - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Dávid Gábor
Kiadó:
Zeneműkiadó
Kiadás éve:
1982
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2.
Nyomda:
Kossuth Nyomda
ISBN:
9633304539
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
319 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 19.50cm, Magasság: 25.00cm
Súly:
1.10kg
Kategória:
Előszó / 9

Köszönet / 13

t. Az élet rebbenése / 17

A zene gyökerei a történelemelőtti időktől az első nagy civilizá-
ciók : Suméria, Egyiptom, Kína, valamint az antik Görögor-
szág fénykoráig. Az ember rájön, hogyan készíthet hangszereket
a természetben fellelhető anyagokból — csontokból, szarvakból,
fűzfakéregből, állati bélből — és abból, amit ő maga alkot : az íj-
ból és nyílból, vasból, bronzból. A hallás-érzékelés fejlődése, a
felhangok rezonanciájának elve.

2. A harmónia születése / 56

A zene fejlődése az európai kultúrában a gregoriánnak nevezett
keresztény énektől a bőségesen áradó reneszánsz zenéig. Mórok
és keresztények küzdenek Spanyolország birtoklásáért, meg-
indulnak a kereszteshadjáratok, egyszersmind összecsapnak a
különböző kultúrák is. A zenében sok szólam ötvöződik egybe,
lefektetik a harmónia alapelveit, megszületik a hangszerelés, a
zenei notációban a bizonytalan neumákból kifejlődik a mai vo-
nalrendszer és hangjegyírás. Indiában kialakul a gazdagon dí-
szített, egyszólamú dallam magasrendű művészete.

3. Új hangzásvilág / 91

Monteverdi megteremti az operát, Corelli a szonátát és a con-
certót; ahogy a reneszánsz lassan átadja helyét a barokk kor-
nak, Velence lesz a világ zenei fővárosa. Megkezdődik Afrika és
az Újvilág gyarmatosítása. Cremonában Stradivari és Guarne-
ri tökélyre viszi a hegedűkészítést. A hatalom súlypontja észak
felé tolódik; XIV. Lajos zenemestere Lully, Henry Purcell az
angol reneszánsz mesterek utolsó követője, tekintélyét a német
Höndel hatása váltja fel.


4. A zeneszerző korszaka / 126

Vivaldi, Bach, Mozart, Haydn, Beethoven és Schubert olyan
muzsikát teremt, amely az egész nyugati világ közös anyanyel-
ve. Megszületnek az első nagyszabású mesterművek, ma is ezek
alkotják hangversenyéletünk gerincét. Bach bevezeti a temperált
skálát, tökéletesíti az ellenpont művészetét; Mozart az utolsó,
aki az elegáns tartózkodás gesztusával beszél az emberi szenve-
délyről; Beethoven személyében a zeneszerző első ízben tart
igényt rá, hogy kialakítsa saját, egyéni zenei nyelvét; Schubert
az emberek szívéhez szól.

5. Az egyéniség kora / 162

A modern hangversenyzongora, az óriási szimfonikus zenekar és
a nagyopera az ipari kor szülötte. Paganini, Chopin és Liszt, a
romantikus, virtuóz szólista megtestesítői. Terjeszkednek a vá-
rosok, urbanizálódik a szórakoztató és a népzene, megjelenik a
nemzeti himnusz. Verdi az öntudatra ébredő olasz nemzet kul-
turális hőse, Wagner elszabadítja láncairól az európai muzsikát.
A nemzeti érzés Csajkovszkij és más zeneszerzők műveiben,
valamint egyes népszerű zenei formákban, például a flamencó-
ban, zenei alakot ölt. Brahms muzsikája megőrzi kapcsolatát
népi gyökereivel; Strauss keringői végigsöpörnek Európán.

6. Útjaink elválnak / 201

Észak-Amerikát benépesítik az Európából önként, Afrikából
akaratuk ellenére érkezett bevándorlók. Új zene formálódik.
A kontinens lassan nagykorúvá válik — ehhez a folyamathoz
szorosan hozzátartoznak Stephen Foster dalai, Scott Joplin
ragjei, John Philip Sousa indulói. Edison két találmánya, a mo-
zi és a fonográf forradalmasítja a zenei ízlés alakítását. Euró-
pában Debussy impresszionizmusa, Strauss és Mahler pompája
megtöri a régi hagyományok erejét. Charles Ives munkássága
előrevetíti az elkerülhetetlen változásokat, és Igor Stravinsky
Sacre-ja forradalmasítja a zenét.


7. Az ismert és az ismeretlen / 233

A huszadik században felgyorsul az élet irama, a zene döbbene-
tes sebességgel fogadja be az új irányzatokat. A jazz szököár-
ként borítja el a világot, és George Gershwin munkássága révén
a hangversenytermekben is megjelenik. Arnold Schoenberg meg-
alkotja a tizenkéthangú rendszert. Edgard Varése megteremti a
hagyományoktól független, absztrakt muzsikát. Aaron Copland
kialakítja az amerikai zenét, amely éppoly jellegzetes, mint bár-
melyik más nemzeté. A big band korszaka egyszersmind Holly-
wood és Stokowski, Toscanini és a rádió korszaka is. Újrafelfe-
dezik Bali muzsikáját. Alban Berg utolsó műve, a Hegedűver-
seny összefoglalja a múltat, és búcsút int neki.

8. Hang, vagy nem hang / 270

Lim-lom vagy trágyadomb, ez itt a kérdés : vajon végleg utat té-
vesztett a zene, vagy újra virágba szökkenhet? John Cage két-
ségbevonja a zene létjogosultságát, Steve Reich folyamatként ke-
zeli, a Muzak-háttérzene a tudatot kikapcsoló töltelékanyagot
csinál belőle. A technikai fejlődés átalakítja a zenélést és a zene
terjesztésének módjait. Glenn Gould kanadai zongorista szerint
a hangversenyterem szerepét átvette a hangfelvétel. A szórakoz-
tató zenében Sinatra érzelmes balladáit Presley hajszolt lükteté-
se, a Beatlesek erőteljes érzelemvilága és a Rolling Stones útszéli
durvasága váltja fel. A fiatalok lassan újra felfedezik a régmúlt
és távoli kultúrák zenéjét; a klasszikus és a szórakoztató muzsi-
kában ismét polgárjogot nyernek az érzelmek. Bartók Béla a
megalkuvást nem ismerő, ugyanakkor a természetben és a népben
gyökerező művész szimbóluma.

A képek forrásjegyzéke 1311

Források / 315

Névmutató / 318


Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...