Az emberi gondolkodás eredete

Ajánlja ismerőseinek is!

(0 vélemény)

Donald nagy sikerű könyve az emberré válástól a mai társadalmi kommunkációs rendszerekig mutatja be a gondolkodás és közlés forradalmait. Az ember minden történeti korban azzal jellemezhető, hogy milyen gondolatközlési rendszereket használ. Az állati létből az emberré válás során a testtel való (mimetikus) közlés jelentette a fordulatot, ezt követte a természetes nyelv, majd az írás kialakulása. Az írás Donald értelmezésében azért különleges fordulat, mert létrehozza a külső emlékezeti rendszereket, melyekre hivatkozunk a közlés során. Gondoljunk csak az enciklopédiákra. Donald elméletének különleges érdekessége, hogy a közlési és gondolati rendszerek között bennfoglalási viszonyt tételez fel. A gesztusok világa és a nekik megfelelő gondolkodásmód például nem szűnik meg a beszéd kialakulásával. A provokatív könyv összekapcsolja a régészet, a kommunikációkutatás és a modern idegtudományok szemléletét. Nélkülözhetetlen tankönyv lesz a pszichológus, antropológus, szociológus, kommunikáció és nyelvészet szakosok számára.

Sorozatcím:: Osiris Tankönyvek
Fordítók:: Kárpáti Eszter
Kiadó:: Osiris Kiadó
Kiadás éve:: 2001
Kiadás helye:: Budapest
Nyomda:: Dürer Nyomda Kft.
ISBN:: 9633890853
Kötés típusa:: kemény papírkötés
Terjedelem:: 354 oldal
Nyelv:: magyar
Méret:: Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:: 0.70kg
Kategória:: Pszichológia

Filozófia

Köszönetnyilvánítás 11
Előszó 13
Miért van szükség a kognitív evolúció elméletére? 17
A mentális architektúra mint előtérbe kerülő jelenség 19
A kultúra mint a kognitív struktúra bizonyítéka... 22
A könyv felépítése 26
Darwin tézise 31
A folytonosság és annak megtörése 33
Darwin előtti elméletek 36
Darwin az állati intelligenciáról 38
Darwin tézise a nyelv eredetéről 41
Konklúzió: egy multidiszciplináris rejtvény 50
Werincke gépezete 53
A nyelv moduláris és egységes modelljei 55
Az evolúció neuropszichológiai aspektusai 65
János testvér esete 83
A nyelv nélküli agy 86
Konklúzió: Wernicke gépezete az evolúcióban 88
Az anatómiai és kulturális változás időrendje 93
Mérföldkövek a változás időrendjében 95
Két lábon járás: az Australopithecusok 101
Enkefalizáció: a hominidák 103
A beszéd: új keletű innováció 110
Konklúzió: a kognitív szintek kérdése 113
Főemlős-megismerés: epizodikus kultúra 117
Az emberszabásúak készségei: áttekintés 119
Az epizodikus kultúra definíciója 138
Eseményészlelés az emberszabásúaknál 142
Kultúra és evolúció 145
Konklúzió: az epizodikus elme 147
Az első átmenet: az epizodikus kultúrából a mimetikus kultúrába 149
Mimetikus kultúra: a hiányzó láncszem 151
A nyelv nélüli emberi megismerés 153
A mimetikus készség 155
A mimetikus reprezentáció jelentősége a közösségekre nézve 160
Neuroanatómiai megfontolások 176
Konklúzió: a mimetikus kultúra mint túlélési stratégia 178
Második átmenet: a mimetikus kultúrából a mitikus kultúrába 183
A nyelv és az emberi kultúra hajnala 185
A szimbolikus újítás 196
A beszédadaptáció 212
Mi is az, ami lokalizál? 231
Konklúzió: a mitikus kultúra és a nyelvhasználatok 236
Harmadik átmenet: külső szimbolikus tár és elméleti kultúra 239
A mitikustól az elméleti kormányzásig 241
A vizuografikus újítás 246
Külső memóriaeszközök: hardverváltozás 270
A teoretikus kultúra megjelenése 289
Összefoglalás: a hibrid modern elme 306
Tudatosság és meghatározatlanság 311
Túllépni az elme epizodikus modelljén 313
Lokalizáció a harmadik átmenet után 322
Konklúzió: túláradó materializmus 328
Irodalom, név- és tárgymutató 331
Irodalom 333
Névmutató 347
Tárgymutató 351