Az esztétika rövid története
Hegel ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakoralt által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kísári nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésre tanít és gondolati továbblépésre serkent.
- Borító tervezők:
- Jordán Gusztávné
- Kiadó:
- Kossuth Könyvkiadó
- Kiadás éve:
- 1972
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Franklin Nyomda
- Kötés típusa:
- fűzött egészvászon kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 344 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 14.50cm, Magasság: 20.00cm
- Súly:
- 0.40kg
- Kategória:
I. AZ ESZTÉTIKUM GONDOLATI MEGHÓDÍTÁSA
AZ ANTIKVITÁSBAN 7
Kezdetek 7
A mimézis fogalma és elmélete 16
A művészet platóni felfogása 21
Arisztotelész a katarzisról 26
A hellenisztikus korszak esztétikája 33
II. A KÖZÉPKOR ESZTÉTIKÁJA 38
III. A RENESZÁNSZTÓL A FELVILÁGOSODÁSIG 45
A reneszánsz esztétikája 45
A klasszicizmus 54
IV. A FELVILÁGOSODÁS ESZTÉTIKÁJA 60
V. A NÉMET KLASSZIKUS IDEALIZMUS ESZTÉTIKÁJA 84
A művészet humanizáló küldetésének elmélete 87
Még egyszer Kant 92
Goethe a szimbólumról és az allegóriáról 95
A forma problémája a klasszikában 98
Történetiség 102
Hegel, a klasszikus polgári művészetfilozófia betetőzője 104
A polgári társadalom problematikája a hegeli esztétikában
és a romantikusoknál 112
VI. A ROMANTIKUS ESZTÉTIKA 116
A válaszút 116
A romantikus antikapitalizmus 119
A művészet új definíciója 120
Progressive Universalpoesie 126
A zene modellfunkciója 127
Poétizálni az életet 132
A vallás kikötőjében 133
Újfajta vallásszükséglet 135
Új mitológia 140
Az allegória elmélete 143
„Visszacsatolások" 1+9
VII. REALIZMUS ÉS ANTIREALIZMUS ELMÉLETI
POLARIZÁLÓDÁSA 160
„A művészeti korszak vége” (Heine) 161
„A szépség mozzanatai" 163
Az orosz forradalmi demokraták 168
Belinszkij 170
Csernisevszkij: az antropológiai materializmus
antinómiái 175
A plebejus demokrata művészetfelfogás nagysága
és történeti korlátozottsága 181
A művészet mint életelixír (Schopenhaeur) 186
A művészet vége á la Kierkegaard 193
VIII. MARX ÉS ENGELS ESZTÉTIKÁJA 200
Művészet és szocialista mozgalom 200
Marxizmus és esztétika 204
Marx a valóság esztétikai elsajátításáról 209
Proletár szocializmus: arkhimédészi pont
az irodalomkritikában 216
Realizmuselmélet 222
A művészet mint ideológia és mint az emberi nem öntudata 227
IX. POLGÁRI ESZTÉTIKAI IRÁNYZATOK 1848-TÓL
A SZÁZADFORDULÓIG 236
„Dekadencia" — idézőjellel és idézőjel nélkül 237
Az esztétikai pozitivizmus 241
A naturalizmus elmélete 245
A szimbolizmus mint oppozíció és mint kiegészítés 249
A „beleélés" elméletétől az „absztrakció" elméletéig 259
X. A 20. SZÁZAD ESZTÉTIKÁJA (Elméleti-történeti vázlat) 268
A II. Internacionálé korának esztétikája 270
Lenin a kultúra forradalmáról ,281
Herineneutikus művészetértelmezés (Diltheytől Heideggerig) 295
Új pozitivizmus és új negativizmus 313
A jelenkori marxizmus és az esztétikai kutatás távlatai 331
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...