Az esztétika rövid története
Hegel ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok – az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás – ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.
- Borító tervezők:
- Kun Gábor
- Kiadó:
- Kossuth Könyvkiadó
- Kiadás éve:
- 1987
- Kiadás helye:
- Budapest
- Kiadás:
- Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás
- Nyomda:
- Athenaeum Nyomda
- ISBN:
- 9630931583
- Kötés típusa:
- egészvászon, kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 550 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 15.00cm, Magasság: 20.00cm
- Súly:
- 0.60kg
- Kategória:
Kezdetek 9
A szépség antik felfogása: Platón 27
A mimézis fogalma a klasszikus virágkor művészetelméletében 35 Arisztotelész a művészeti mimézis keltette katarzisról 53
Arisztotelész a művészeti mimézis keltette katarzisról 53
A hellenisztikus korszak esztétikája 68
IL A középkor esztétikája 88
Őskereszténység 92
Patrisztika 95
Skolasztika 130
III. A reneszánsztól a felvilágosodásig 140
III. A reneszánsztól a felvilágosodásig 140
A reneszánsz esztétikája 140
A klasszicizmus 157
A felvilágosult művészetfelfogás 164
IV. A német klasszikus idealizmus 201
IV. A német klasszikus idealizmus 201
A művészet humanizáló küldetésének elmélete 205
Még egyszer Kant, avagy a „gondolkodásmód forradalma"
az esztétikában 213
Goethe a szimbólumról és az allegóriáról 216
A forma problémája a klasszikában 222
Történetiség 226
Hegel, a klasszikus polgári művészetfilozófia betetőzője 229
A polgári társadalom problematikája a hegeli esztétikában
és a romantikusoknál 239
V. A romantikus esztétika 244
A válaszút 244
A romantikus antikapitalizmus 249
A művészet új definíciója 250
Progressive Universalpoesie 257
A zene modellfunkciója 259
Újfajta vallásszükséglet 267
Új mitológia 275
Az allegória romantikus elmélete 278
Visszacsatolások 286
VI. Realizmus és antirealizmus elméleti polarizálódása 304
„A művészeti korszak vége" (Heine) 305
„A szépség mozzanatai" 308
Az orosz forradalmi demokraták 315
A művészet mint életelixír (Schopenhauer) 337
A művészet vége á la Kierkegaard 346
VII. Marx és Engels esztétikája 354
Művészet és szocialista mozgalom 354
Marxizmus és esztétika 359
Marx a valóság esztétikai elsajátításáról 365
Proletár szocializmus: archimedesi pont
az irodalomkritikában 373
Realizmuselmélet 381
A művészet mint ideológia és mint az emberi nem öntudata 3X
VIII. Polgári esztétikai irányzatok 1848-tól a századfordulóig 399 „Dekadencia" — idézőjellel és idézőjel nélkül 400
„Dekadencia" — idézőjellel és idézőjel nélkül 400
Az esztétikai pozitivizmus 405
A naturalizmus elmélete 410
A szimbolizmus mint oppozíció és mint kiegészítés 415
A „beleélés" elméletétől az „absztrakció" elméletéig 428
IX. A 20. század esztétikája. Elméleti-történeti vázlat 439
A II. Internacionálé korának esztétikája 441
Lenin a kultúra forradalmáról 455
Hermeneutikus művészetértelmezés (Diltheytől Heideggerig) 472 Új pozitivizmus és új negativizmus 503
Új pozitivizmus és új negativizmus 503
A jelenkori marxizmus és az esztétikai kutatás távlatai 525
Névmutató 541
Névmutató 541
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...