Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az esztétika története

Az esztétika története - Gilbert, Katherine Everett, Kuhn, Helmut - Régikönyvek
Az esztétika története - Régikönyvek Az esztétika története - Régikönyvek Az esztétika története - Régikönyvek Az esztétika története - Régikönyvek Az esztétika története - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Nyilas Vera, Székely Andorné
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1966
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum Nyomda
Nyomtatott példányszám:
4.000 darab
Kötés típusa:
egészvászon
Terjedelem:
521 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.87kg
Kategória:
ELŐSZÓ

Esztétika és esztétikatörténet
A viszonyító mérték (III) — Az elmélet történetisége (V) — Elemzés — vagy
belemagyarázás és ismertetés? (VIII) — Társadalmi vagy eszmetörténeti? (IX) —
Teljesítmény és korillúzió (XI) — Osztályérdek és korfeladat (XIV) — Az esz-
, tétika egyenlőtlen fejlődése (XVI) — Az esztétikai „munkamegosztás" (XIX) —
A marxi—lenini összegezés (XXIV) —

I. FEJEZET
Az esztétika kezdetei 5
A költészet elleni támadások előrevetik a későbbi viták árnyékát (7) — Az esz-
tétika mint a kozmológia folyománya (to) — A püthagoreizmus — első kísérlet
egy esztétikai tan megalkotására (12) — Szofisztika, kriticizmus és görög de-
mokrácia (14) — Szókratész nézetei a művészetről (18) —

II. FEJEZET
Platón 21
A művészet eredete a Prométheuszról szóló mítosz szerint (23) — A művészet
nem több és nem kevesebb tükörnél (29) — Értelmes és értelmetlen öröm (34)
— A művészet varázsa veszedelmes (35) — A zene része a léleknek (37) — Mit
értünk „kalosz"-on? (4i) — A szépség lépcsőfokai (43) — A művészet ugyan
silány filozófia, de a filozófia kiváló művészet (48) —

III. FEJEZET
Arisztotelész 51
Arisztotelész a művészet eredetét az emberi kézre vezeti vissza (53) — Gene-
tikai módszer a megismerésre alkalmazva (57) — A tapasztalat analógiája a
művészetben (58) — A tragédia szerkezete hasonló a tudomány logikájához (6o)


— A gyönyörűség különféle haszna és jellege. (n3) — Az államférfi n urvr
lők művészetéről (68) —

IV. FEJEZET
Arisztotelésztől Plotinoszig / 1
A művészeti érdeklődés fellendülése (75) — Ciceróban megtaláljuk kora elv
jét és gyöngéit (85) Longinus: Nagy stílust a művész nagysága teremt (M
— Khrűszosztomosz (89) — Plotinosz elveti a harmóniát (92) —

V. FEJEZET
A középkor esztétikája
Kiirtotta-e a középkori szellem az esztétikát? (99) — Ágoston: A nitivessal
csalása nem igazi csalás (r03) — Ágoston „újpüthagoreizmusa" (107) . A rút.
ság az esztétikai reagálás hiánya (n2) — Aquinói csak ismétli Ágostoni (114)
— Az esztétika és a vallás (n9) — Ágoston okszerűen védelmezi a szépséget
(123) —

VI. FEJEZET
Reneszánsz (r300-1600) I áu
Mennyiben jelentette az újjászületés újnak a születését? (131) A rettrowings
teljessége és bonyolultsága (134) — A művész mint filozófus és kritikus (Ily)
A költészet mint utánzás (143) — A szépség mint rejtett természet (240) --
Sidney: A költő tökéletesíti azt, ami van (47) — racastoro és Caetalvatro
(zár) — A szekularizáció racionalizmust és individualizmust szül (J54) Dtt•
rer a tehetségről (156) —

VII. FEJEZET
A tizenhetedik század és a neoklasszicízmus 1750-ig I 51)
Az ész a filozófíában, a szabályok a művészetben (I6I) — A képzelet kettős
sége Baconnél (163) — Descartes és Hobbes (164) — Le Bossu (177) — Leibniz:
A tudományos világkép korlátozott voltáról (r8o) — Spinoza történeti szemlé-
lete (183)

VIII. FEJEZET
A tizennyolcadik századi angol iskola I H 5
Az angol esztétika Lecke-ból indul ki (187) — Tetszetős racionalizmusa mit
vészet minden ágában (188) — Berkeley: „A belső érzékelés fejlődése" (t04)
Hume az indulat és az érzelem két útjáról (195) — A szépség a káosz legyő
zése (197) — Burke: A szépérzék mint szociális ösztön (202) — Hogarth: Vál.
tozatosság az egyformaságban (205) — Reynolds (209) —


IX. FEJEZET
Az esztétikai gondolat I.1] I I, ,., ,•,t..,„ t ,,,,„,•„„
zad folyamán ...
A képzelet bajnokai: Vico és s3..3-. •!.,) Diderot (224)

X. FEJEZET
A német racionalizmus és az új művészetelmélet 23i
Baumgarten — az esztétika keresztapja (233) — Sulzer és Mendelssohn (238) —
Megújult érdeklődés Görögország iránt; Winckelmann (240) — Lessing: A köl-
tészet és a vizuális művészet szférái- (244) Heinse naturalizmusa és Hamann
elmélete az érzékiségről (249) Herder (251) —

XI. FEJEZET
A német klasszikus esztétika: Kant, Goethe, Humboldt, Schiller 257
Kant rendszerének új vonása (259) — Az esztétikai élvezet érdek nélküli és
egyetemes (268) — A művészet mint erkölcsi szimbólum (273)— Goethe pozíciójá-
nak sajátossága (275) — Humboldt esztétikája része általános antrópológiájá-
nak (282) — Schiller, a moralista (285) —

XII. FEJEZET
A német romanticizmus 295
A romantikus nemzedék radikalizmusa (297) — A romantikusok szektája és
Friedrich Schlegel esztétikai jövendölése (301)

XIII. FEJEZET
A romantikus eszmék és szociális programok Angliában és Amerikában 31 1
Ellentétes kiinduló helyzet (313) — Blake (314) — Blake dinamizmusa (3t6)° —
Wordsworth (316) — Coleridge (320) — Shelley (324) — Keats (325) — Carlyle
(326) — Emerson (327) — Ruskin: Gyakorlati programmal fellépő romantikus
(33o) — Morris: A szocialista lázadása a közönségesség ellen (g36) — Whit-
man: A másodkézből vett művészet értéktelen (338) —

XIV. FEJEZET
Az abszolút idealizmus: Fichte, Schelling, Hegel 111
Az esztétika a filozófiai fejlődés középpontjában (143) A may,,Inaok lenti
szere Schellingnél (347) — Hegel a dialektika segítségével tissychddll n* *Na-
téteket (349) — A művészet legjobb anyaga az emberi alakban a.
isteni (352). — A romantikus művészet és felbomlása a roinnnht. t“,..la1.41,
(356) — A költészet az egyetemes művészet (36o)


XV. FEJEZET
A dlialista idealizmus: Solger, Schleiermacher, Schopenhauer
A művészet az irónia segítségével feltárja az eszmei világot; Solger (365) —
Schleiermacher (367) — Schopenhauer metafizikai paradoxonja (374) —

XVI. FEJEZET
A társadalom és a művész 377
A művészet helye az új társadalomban (379) — Saint-Simon: A művész a re-
formátorok triumvirátusában (381) — Comte és Taine (382) — Zola: A költő
rnint,kisérletező (386) — A „l'art pour l'art" irányzata (387) —

XVII. FEJEZET
A metafizika válsága 401
F. T. Vischer modernizálja Hegelt (403) — Hermann Weisse és Hermann Lotze
(406) — E. von Hartmann és Herbart (409) — Nietzsche (412) —

XVIII. FEJEZET
Az esztétika a tudomány korában 419
Esztétika „alulról" (421) — Fechner kísérleti módszere (424) — Darwin és
Spencer (432) — A művész és a kritikus esztétikája (434) — Bosanquet és
Dilthey (436) —

XIX. FEJEZET
Esztétikai elméletek a huszadik században 439
Croce (441) — Collingwood (444) — Santayana (446) — Ernst Cassirer (448) —
Esztétikai pluralizmus a szemantikában (452) — A pszichoanalitikus szimbó-
lumok (453) — Az ösztön mínt a művész alkotóerejének alapja (456) — Típu-
sok és temperamentumok (457) — Herbert Read és Whitehead (458) — Lewis
Mumford (460) — John Dewey szociálfilozófiájának esztétikai vetülete (461) —
A történeti kutatások és fordítások számának növekedése — kevesebb átfogó
rendszer (463)

Jegyzetek 469

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...