Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az okság Az okság elv helye a modern tudományban

Az okság - Mario Bunge - Régikönyvek
(0 vélemény)

A szerző a Buenos Aires-i egyetem professzora, elméleti fizikus és filozófus, a kauzalitás elvéről és a kvantummechanika filozófiai értékeléséről folyó nemzetközi vita egyik elismert résztvevője. - E könyv lapjain az okság problémáját tárgyalja, óriási tudományos tényanyagot elemez, s e kérdésben is közel kerül a dialektikus materializmus álláspontjához. Elsősorban a fizika, a kibernetika, kisebb mértékben a biológia, antropológia és a történettudomány köréből merített példákkal bizonyítja, hogy az oksági összefüggés nem az emberi gondolkodás terméke, hanem az objektív valóság tárgyai közötti kapcsolat egyik fajtája. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy az oksági összefüggés nem az egyedül uralkodó objektív determinációs viszony, vázolja a kapcsolatok egyéb típusait s ezek bonyolult kölcsönviszonyát az oksággal.

Fordítók:
Józsa Péter
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1967
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi Nyomda
Kötés típusa:
egészvászon
Terjedelem:
433
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 20.00cm
Kategória:
Előszó 13
Köszönetnyilvánítás 17
Az olvasóhoz 19
A fogalmak tisztázása
Okozatiság és determináció, kauzalizmus és determinizmus 23
Okozatiság, oksági elv és oksági determinizmus 23
A determináció általános fogalma felé 27
A determináció kategóriáinak spektruma 40
Kapcsolatok a determináció különböző típusai között 43
A determináltság valamennyi típusának lényeges jegyei: a produktivitás és a törvényszerűség 45
Az okozatisággal és a determinációval kapcsolatos főbb nézetek 52
Következtetések 55
Az oksági elv megfogalmazásai 57
Az ok definíciói 57
Az oksági elv bármilyen megfogalmazásának általános jellemzői 61
Az okozatiság állandó kapcsolati formulája 64
Az okozatiság állandó kapcsolati formulájának kritikája 68
Az okozatiság mint szükségszerű (állandó és egyféle) látrehozás 75
Az okozatiság mint szükségszerű (állandó és egyféle) létrehozás 75
Az okozatiság szükségszerű létrehozó formulájának látszólagos további finomításai 77
Visszapillantás és következtetések 81
Amit az oksági determinizmus nem állít
Az okság empirista kritikájának vizsgálata 87
Magában foglalja-e az okság az érintkezést? 88
Magában foglalja-e az okság az előidejűséget? 93
Azonos-e az okozatiság az invariábilis időbeli egymásra következéssel? 100
Visszatükrözik-e az okozatiságot a differenciálegyenletek? 108
összefoglalás és következtetések 122
Az okság romantikus kritikájának vizsgálata 125
Igaz-e, hogy az okozatiságot a kölcsönös függőséggel kell felcserélni? 127
Okság és egyetemes kölcsönös összefüggése: a tömbszerű világegyetem és a véletlen 135
Végszerszerű-e az okság? 138
Mechanisztikus-e az okság, és teljes egészében kauzális-e a mechanika? 146
Összefoglalás és következtetések 156
Amit az oksági determinizmus állít
Az okozatiság linearitása 161
Mereven kauzális jellegű-e a többszörös okozatiság? 161
Az okság mindenképpen mesterséges elszigetelést jelent 168
Az okság vagy első okot vagy végtelen regressziót követel 179
Az okság magában foglalja a hatás folytonosságát 183
Összefoglalás és következtetések 193
Az okozatiság egyirányúsága 195
Az okság elhanyagolja a választ 195
Az okság az okok szuperpozícióját hozza magával 215
Összefoglalás és következtetések 220
Az okozatiság külsőlegessége 224
Az okság a külső determinációra szorítkozik 225
Igaz-e, hogy az ember önmagát teremti? 236
Az okság a folyamat folytonosságának biztosításához az ok állandó jelenlétét igényli 244
Összefoglalás és következtetések 249
Okság és újdonság 253
A kauzalizmus maga után vonja szubsztancia és attributum skolasztikus kettősségét 254
Az okság lehetetlenné teszi a valódi újdonságot 260
Összefoglalás és következtetések 276
Az oksági elv funkciója a tudományban
Okság és racionális megismerés 281
Jellemző-e az okság a modern tudományra? 282
Ok és indok 285
Az okozatiság és az elégséges alap elve 288
Az elégséges alap elvének határai ellméleti rendszerekkel kapcsolatban 292
Az elégséges alap elvének határai a tények területén 297
Az oksági kijelentések formalizállásáról 300
Összefoglalás és következtetések 307
Okság és tudományos törvény 311
A törvény és a törvényt tartalmazó kijelentés 311
Az okság és a törvényszerűség hagyományos azonosítása 316
Néhány nem kauzális típusú tudományos törvény 319
Okság és törvényszerűség a társadalmi-történeti tudományokban 328
Következtetések 349
Okság és tudományos magyarázat 351
Magyarázó jellegű-e a tudomány? 351
A tudományos magyarázat problémájának néhány aspektusa 355
Magyarázatok, amelyek lehetnek okságiak is 366
Nem kauzális magyarázatok 370
Következtetések 378
Okság és tudományos jóslás 380
A tudományos jóslás természete és funkciói 380
A jóslás fajai 385
Statisztikus jóslás 389
A bizonyosság fokai a jóslásban 396
A jósollhatósággal kell-e definiálni az okságot? 403
Következtetések 408
Az oksági elv helye a modern tudományban 411
Az okság se nem mítosz, se nem panacea 411
Az oksági determináltság területe 414
Egy különös törvény oksági tartományának körülhatárolása 417
Lesz-e holnap okság? 424
Általános következtetések 431

Mario Bunge

Mario Bunge  további könyvei

20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
5 000 Ft 4 000 Ft
50%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1972
Antikvár könyv
560 Ft 280 Ft
50%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
3 500 Ft 1 750 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...