Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az öngyilkosság Szociológiai tanulmány

Az öngyilkosság - Durkheim, Émile - Régikönyvek
Az öngyilkosság - Régikönyvek Az öngyilkosság - Régikönyvek Az öngyilkosság - Régikönyvek Az öngyilkosság - Régikönyvek
(0 vélemény)

Durkheim munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyot fejlődött a szociológia módszertana, Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból.

Sorozatcím:
Osiris Könyvtár - Szociológia
Fordítók:
Józsa Péter
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
2003
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Széchenyi Nyomda Kft.
ISBN:
9633893968
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
430
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:
TARTALOM

BEVEZETÉS
I. Annak szükségessége, hogy objektív meghatározás útján rög-
zítsük a kutatás tárgyát. Az öngyilkosság objektív meghatározá-
sa. Miként tudjuk így az önkényes kizárást és a csalóka hasonló-
ságokat megelőzni: az állati öngyilkosságok kizárása. Miként je-
lölhető meg az öngyilkosság kapcsolata a viselkedés közönséges
formáival . 15
II. A különbség az egyének öngyilkossága és az öngyilkosság
mint kollektív jelenség között. Az öngyilkosságok társadalmi
aránya; ennek meghatározása. Ennek állandósága és sajátos volta
az általános halandósághoz képest.
Az öngyilkosság társadalmi aránya tehát sui generis jelenség; ez
képezi a jelen tanulmány tárgyát. A munka beosztása. 21
Általános bibliográfia. 29

ELSŐ RÉSZ
A TÁRSADALMON KÍVÜLI TÉNYEZŐK

Első fejezet
AZ ÖNGYILKOSSÁG
ÉS A PSZICHOPATOLOGIKUS ÁLLAPOTOK
Fő társadalmon kívüli tényezők, amelyeknek befolyása lehet az
öngyilkosság társadalmi arányára: eléggé általános egyéni ten-
denciák, a fizikai környezet állapotai. 33
I. Az az elmélet, amely szerint az öngyilkosság az őrültség egyik
következménye. Bizonyításának két módja: 1. az öngyilkosság
sui generis monománia; 2. az öngyilkosság az őrültség egyik szind-
rómája, amely másutt nem található meg. 34
II. Az öngyilkosság monománia? A monomániák létét ma már ta-
gadják. Klinikai és pszichológiai érvek e hipotézissel szemben. .... 35

5


III. Az öngyilkosság az őrültség egy sajátos szakasza? Az elme-
betegségből fakadó öngyilkosságok felosztása négy típusra. Olyan
normalitással együtt járó öngyilkosságok, amelyek nem illeszt-
hetők be e keretbe.
IV. De az öngyilkosság, ha nem is őrültség terméke, szorosan
összefüggne a neuraszténiával? Azok az okok, amelyek hihetővé
teszik, hogy a neuraszténiás az öngyilkosok legáltalánosabb pszi-
chológiai típusa. Meg kell határozni ennek az egyéni tényezőnek
a hatását az öngyilkossági arányra. E meghatározás módszere:
kérdés, hogy az arány ugyanúgy változik-e, mint az őrültség ará-
nya. A kapcsolat teljes hiánya e két jelenség változásában, a ne-
met, a kultuszokat, a kort, az országot, a civilizáció fokát tekintet-
be véve. A kapcsolat hiányának magyarázata: a neuraszténia kö-
vetkezményeinek meghatározatlansága.
V. Közvetlenebb-e a kapcsolat az alkoholizmus arányával? Az it-
tasság miatti vétségek, az alkoholizmusból következő elmebeteg-
ségek és a tömény szesz fogyasztása területi megoszlásának ösz-
szehasonlítása. Az összehasonlítás negatív eredménye.

Második fejezet
AZ ÖNGYILKOSSÁG
ÉS A NORMÁLIS PSZICHOLÓGIAI ÁLLAPOTOK.
A FAJ. AZ ÁTÖRÖKLÉS
I. A faj meghatározásának szükségessége. Nem határozható meg
örökletes típusként; de így a szó értelme bizonytalan lesz. Ezért a
legnagyobb fokú óvatosság ajánlatos
II. A Morselli által megkülönböztetett három nagy faj. Az ön-
gyilkosságra való hajlam nagy eltérései a szlávoknál, a kelto-
románoknál és a germán népeknél. Egyedül a németeknek van
általánosan erős hajlama, de ezt elvesztik Németországon kívül.
Az öngyilkosság és a testmagasság közötti állítólagos összefüg-
gés: véletlen egybeesés eredménye
III. A faj csak akkor lehet az öngyilkosság tényezője, ha lényegi-
leg örökletes; az örökletesség mellett szóló bizonyítékok elégte-
lensége: 1. az öröklött tényezőknek betudható esetek viszonyla-
gos gyakorisága ismeretlen; 2. egy másik magyarázat lehetősége;
az őrültség és az utánzás befolyása. A sajátos öröklődés elleni ér-
vek: 1. az öngyilkosság miért öröklődik kevésbé a nőknél? 2. az a
mód, ahogy az öngyilkosság a kor függvényében alakul, össze-
egyeztethetetlen ezzel a hipotézissel.


Harmadik fejezet
AZ ÖNGYILKOSSÁG ÉS A KOZMIKUS TÉNYEZŐK
I. Az éghajlatnak nincs befolyása. 93
II. A hőmérséklet. Az öngyilkosság évszakonkénti változása; en-
nek általánossága. Miképp magyarázza ezt az olasz iskola a hő-
mérséklettel. 94
III. Az ezen elmélet alapját képező kétséges öngyilkosság-foga-
lom. A tények vizsgálata: az abnormális hőség vagy hideg hatása
nem bizonyít semmit; hiányzik a kapcsolat az öngyilkosság ará-
nya és a hőmérséklet évszakonkénti vagy havi alakulása között;
az öngyilkosság ritka számos meleg országban.
Az a hipotézis, amely szerint az első melegek ártalmasok, össze-
egyeztethetetlen L az emelkedő vagy csökkenő öngyilkossági
görbe folytonosságával; 2. azzal a ténnyel, hogy az első fagyok,
amelyek hatása ugyanez kellene legyen, ártalmatlanok. 97
IV. Az okok természete, amelyektöl a változások függnek. Töké-
letes párhuzamosság az öngyilkosság havi változása és a nap
hosszának változása között; ezt erősíti, hogy az öngyilkosságok-
ra többnyire nappal kerül sor. A párhuzamosság oka: nappal a
társadalmi élet élénk aktivitású. Ezt a magyarázatot megerősíti,
hogy az öngyilkosság maximuma azokon a napokon és azokban
az órákban van, amikor a társadalmi tevékenység a csúcspontján
van. Hogyan magyarázza a társadalmi élet az öngyilkosság év-
szakonkénti változását; különböző megerősítő bizonyítékok.
Az öngyilkosság havi változása tehát társadalmi okoktól függ. 105

Negyedik fejezet
AZ UTÁNZÁS
Az utánzás az individuális pszichológia jelensége. Az öngyilkos-
ságok társadalmi arányára gyakorolt esetleges hatásának jelentő-
sége. 114
I. A különbség az utánzás és néhány, vele összetévesztett jelen-
ség között. Az utánzás meghatározása 115
II. Számos olyan eset, amikor az öngyilkosság ragályosan terjed
az egyik egyénről a másikra; a különbség a járvány és a ragály kö-
zött. Az utánzás által az öngyilkosság arányára gyakorolt esetle-
ges hatás kérdése ezzel még nem oldódott meg. 123
III. Ezt a hatást az öngyilkosságok földrajzi eloszlásán keresztül
kell tanulmányozni. Azok a kritériumok, amelyekről felismerhe-
tő lehet. E módszer alkalmazása a francia öngyilkosságokról járá-


Durkheim, Émile

1858 - 1917
Émile Durkheim (teljes nevén David Émile Durkheim; Épinal, 1858. április 15. – Párizs, 1917. november 15.) francia szociológus, a modern szociológia és kulturális antropológia atyja, legjelentősebb úttörő egyénisége, klasszikus alakja. Több iskolateremtő könyve és publikációja született általános társadalomelméleti kérdésekben, valamint a bűn, az öngyilkosság, a vallás és a vallásosság tárgyában.

Durkheim, Émile  további könyvei

Nevelés és szociológia - Durkheim, Émile - Régikönyvek
10%
1 500 Ft 1 350 Ft (10%)
Antikvár könyv
A szociológia módszere - Durkheim, Émile - Régikönyvek
20%
3 800 Ft 3 040 Ft (20%)
Antikvár könyv
A társadalmi munkamegosztásról - Durkheim, Émile - Régikönyvek
10%
5 500 Ft 4 950 Ft (10%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...