Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az ősi társadalom

Az ősi társadalom - Morgan, Lewis H. - Régikönyvek
Az ősi társadalom - Régikönyvek Az ősi társadalom - Régikönyvek Az ősi társadalom - Régikönyvek Az ősi társadalom - Régikönyvek Az ősi társadalom - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Bónis György, Bodrogi Tibor
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1961
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Franklin-nyomda
Kötés típusa:
egészvászon
Terjedelem:
451
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
1.00kg
Kategória:
Bodrogi Tibor : Lewis Henry Morgan 1
Előszó

Első rész

AZ ÉRTELEM FEJLŐDÉSE TALÁLMÁNYOK
ÉS FELFEDEZÉSEK RÉVÉN

Első fejezet. — Fejlődési fokok
Az emberiség fejlődése a kultúra legalsó fokáról felfelé. — 1:7tját találmányok,
felfedezések és intézmények jelzik. — A társadalomszervezet két formája: ezek
közül a nemzetségi és közösségi szervezet a társadalmat (socletas), a politikai szer-
vezet az államot (eivitas) hozza létre. — Az előbbi személyi és nemzetségi kapcsola-
tokon, az utóbbi földterületen és magántulajdonon alapszik. — Az egyik az ősi,
a másik a modern vagy civilizált társadalom szervezeti formája. — Az emberi
történelem egyöntetűsége. — Fejlődési fokok: I. A vadság alsó foka; II. A vadság
középső foka; III. A vadság felső foka; IV. A barbárság alsó foka; V. A barbárság
középső foka ; VI. A barbárság felső foka ; VII. A civilizáció állapota. 13

Második fejezet. — A létfenntarlds ~jaj
Az emberi faj uralma a földön. — Ennek előfeltétele a létfenntartási javak terme-
lése feletti uralom. — Egyedül az ember tett szert erre az uralomra. — A lét-
fenntartás egymás után következő formái: I. Természeti létfenntartás; T I. Hal-
táplálék; III. Liszttartalmú növényi táplálék; IV. Hús- és tej táplálék; V. Korlát-
lan élelemtermelés szántóföldi műveléssel. — E formákat hosszú időközök
választják el egymástól. 25

Harmadik fejezet. — Az emberi fejlődés mértéke
Visszapillantás az emberi fejlődés fővonalaira. — A modern civilizáció, az antik ci-
vilizáció, a barbárság késői, középső és régebbi szakaszának, valamint a vadság
korszakának legfontosabb vívmányai. — A primitív ember kezdetleges állapota.
— Az emberi fejlődés mértani haladvány formájában megy végbe. — A fejlődési
fokok viszonylagos időtartama. — A szemita és árja népek megjelenése. 33


Második rész

A TÁRSADALOMSZERVEZET ESZMÉJÉNEK
FEJLŐDÉSE

Első fejezet. — A nemek különbözőségén alapuló társadalmi szervezet

Az ausztráliai házassági osztályok. — Szervezetük a nemek különbözőségén alap-
szik. — A társadalomszervezet ősi jellege. — Ausztráliai nemzetségek. — A nyolc
osztály. — Házassági rendszer. — Minden nemzetségben két női és két férfi osztály
van. — Újítások az osztályrendszerben. — A nemzetség még mindig kezdetleges.
— A házasság szabályozása. — Nőági leszármazás. — Igen nagy körre kiterjedő
házassági rendszer. - 49

Második fejezet. — Az trokéz nemzetség

A nemzetségi szervezet. — Ennek széleskörű elterjedése. — A nemzetség meg-
határozása. — A nőági leszármazás ősi szabálya. — A nemzetség jogai, kiváltságai
és kötelezettségei. — A nemzetség joga arra, hogy megválassza és tisztségétől
megfossza szahemjét és főnökeit. — A nemzetségen belüli házasság tilalma. —
Az elhunyt nemzetségi tagok tulajdonára vonatkozó kölcsönös örökösödési jogok.
— Kölcsönös kötelezettség a védelemre, a segítségre és a sérelmek orvoslására. —
A nemzetség joga arra, hogy idegeneket a nemzetségbe fogadjanak. — A nem-
zetség joga arra, hogy tagjainak nevet adjon. — Közös vallási szertartások
(kérdésesek). — Közös temetkező hely. — Nemzetségi tanács. — Állatokról elneve-
zett nemzetségek. — Az egyes nemzetségek tagjainak száma. 59

Harmadik fejezet. — Az irokéz frátria

A frátria meghatározása. — Rokon nemzetségek egyesülése fejlettebb szervezeti
formában. — Az irokéz törzsek frátriája, ennek összetétele, társadalmi és vallási
szokásai. — Szerepe és működése. — Példák. —A görög frátria analógiája ősi alak-
jában. — A esoktauk, csikeszauk, mohikánok és tlingitek frátrlál. — A frátria
általános előfordulásának valószínűsége a különböző amerikai bennszülött tör-
zsek között. 79

Negyedik fejezet. — Az irokéz törzs

A törzs mint szervezet. — Azonos nyelvjárást beszélő nemzetségekből tevődik
Össze. — A térbeli szétválás nyelvben különbségek kialakulásához és osztódáshoz
vezet. — A törzs természetes képződmény. — Példák. — A törzset jellemző voná-
sok. — Önálló terület, külön név. — Külön nyelvjárás. — Jog szahemek és főnö-
kök beiktatására és elmozdítására. — Közös vallási képzetek és szertartások. —
Főnökök tanácsa. — Némelykor vezér-törzsfőnök Is van. — A nemzetségi politikai
szervezet három egymás után kővetkező formája: egy, két és három közhatalmi
tényezővel történő irányítás. 90

Ötödik fejezet. — Az irokéz törzsszövetség

A törzsszövetségek természetes képződmények. — Alapjuk a nemzetségek és a
nyelv azonossága. — Az irokéz törzsek. — Településhelyük New York államban.
— A törzsszövetség kialakulása. — Szervezete és alapjai. —Az ötven szahem intéz-
ménye. — Az egyes nemzetségek szahemi öröklődnek. — A szahemi tiszt-
ség számbeli megoszlása törzsek szerint. — Ezekből a szahemekből áll a törzs-
szövetség tanácsa. — A polgári tanács és eljárásmódja. — Döntéseihez egyhangú-
ság szükséges. — A gyászoló tanács. — A szahemek beiktatásánál követett
eljárás. — Katonai főparancsnokok. — Ez a tisztség a legfelső végrehajtó hata-
lom csírája. — Az irokézek értelmi fejlettsége. 105


Hatodik fejezet. — Nemzetségek a ganouáni népcsalád más törzseinél
Az amerikai bennszülöttek alosztályai. — Az indián törzsek nemzetségei, leszár-
mazási és öröklési szabályaik. — I. Hodenoszauni törzsek. — If. Dakota törzsek.
— 111. A Mexikói-öböl vidékén élő törzsek. — IV. Pauni törzsek. — V. Algonkin
törzsek. — VI. Atapaszk-apacs törzsek. — VII. Az északnyugati part törzsei. —
Az eszkimók külön csoportot alkotnak. — VIII. Szalis, szahaptin és kutenai tör-
zsek. — IX. Sosonik. — X. Az Új-Mexikóban, Mexikóban és Közép-Amerikában
élő letelepült indiánok. — XI. Dél-amerikai Indián törzsek. — A nemzetségi
szervezet valószínű egyetemessége a ganouáni népcsalád törzseinél. 127

Hetedik fejezet. — Az azték törzsszövetség
Téves nézetek az azték. társadalomról. — Haladásuk előfeltétele. — Nahuatl tör-
zsek. — Letelepedésük Mexikóban. — MéxIco pueblo alapítása 1325-ben. —
Az azték törzsszövetség alapítása 1426-ban. — Az uralmuk alatt álló terület kiter-
jedése. — A nép valószínű lélekszáma. — Volt-e az aztékoknak nemzetségi és
frátriális szervezete. — A főnökök tanácsa. — Ennek valószínű feladatai. —
Montezuma tisztségének választolt jellege.— Montezuma elmozdítása. —A tiszt-
séggel valószínűleg együttjáró feladatok. — Az azték intézmények lényegében
demokratikusak. — A közhatalmi rendszer: katonai demokrácia. 153

Nyolcadik fejezet. — A görög nemzetség
A görög törzsek ősi állapota. — Nemzetségi szervezetük. — A nemzetség jellegé-
nek változásai. — Politikai rendszer szükségessége.— A megoldásra váró probléma.
— Az állam kialakulása. — Grote felfogása a görög nemzetségekről, frátriák-
ról és törzsekről. — A nemzetségtagok jogai, kiváltsága! és kötelezettségei. —
Hasonlóak az irokéz nemzetségtagokéhoz. — A nemzetségfő tisztsége. —
Választott vagy örökletes? — A nemzetség a társadalmi rendszer alapja. —
A nemzetségi származási kötelék régisége. — A tulajdon öröklése. — Az ősi és a
végleges szabály. — A nemzetség tagjai közötti rokonság. — A nemzetség a
társadalmi és vallási hatások középpontja. 174

Kilencedik fejezet. — A görög írátria, törzs és nemzet
Az athéni frátria. — Kialakulásának módja. — Dikalarehos magyarázata. —
Céljai főként vallásiak. — A phratriarchos. — A törzs. — Három frátriából
tevődik össze. — A phylobasileus. — A nemzet. — Négy törzsből tevődik
Össze. — A bulé vagy az elöljárók tanácsa.—Az agora vagy a népgyűlés. — A basl-
lens. —E tisztség betöltése. — Katonai és papi funkciói. — Polgári funkcióiról
nem tudunk. — A hőskor társadalmai katonai demokráciák. — Aristotelés meg-
határozása a basileusról. — A későbbi athéni demokrácia mint a nemzetségek
hagyatéka. — Hatalmas befolyása Athén fejlődésére. 188

Tizedik fejezet. — A görög politikai társadalom megalapítása
A nemzetségek nem lehetnek tovább a társadalom alapjai. — Théseus törvény-
hozása. — Kísérlet a nemzetségeknek osztályokkal való helyettesítésére. —Ennek
meghiúsulása. — A basileus tisztségének eltörlése. — Az archónság. — Naukra-
riák és trittysök. — Solón törvényhozása..— A vagyoni osztályok. — A polgári
hatalom a nemzetségekről részben átszáll az osztályokra. — Olyan személyek
lesznek állampolgárokká, akik egyetlen nemzetséghez sem tartoznak. — A bulé.
— Az ekklésia. —A politikai társadalom részben megvalósul. — Az attikai démos
vagy község. — Szervezete és jogai. — Helyi önkormányzata. — A helyi törzs vagy
kerület. — Az attikai köztársaság. — Az athéni demokrácia. 203

Tizenegyedik fejezet. — A római nemzetség
Itália törzsei nemzetségi szervezetben élnek. — Róma alapítása. — A törzsek
szervezete a katonai demokrácia volt. — A római gens. — A gentilis megliatá-


Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...