Az utolsó pompeji ló

Pavel Vilikovszkynak a fordulatos huszadik századi történelmen edződött, nemzeti sztereotípiákat és mítoszokat romboló (ön)iróniája minden újabb könyve megjelenésekor vitákat kavar a szlovák irodalmi életben. 1989-ig csupán két könyve jelenhetett meg, de ma már otthon és külföldön egyaránt a legjelentősebb közép-európai írók között tartják számon, prózáját leggyakrabban Gombrowicz, Kundera és Esterházy Péter műveivel hozzák kapcsolatba. Legújabb, rendkívüli szellemes és olvasmányos regénye egy szlovák értelmiségi hetvenes évekbeli londoni tanulmányútját kíséri végig. Vilikovsky nem hisz a történetek elbeszélhetőségében, inkább "lehetőséget ad a dolgoknak, hogy önmagukról vallhassanak". A látszólag heterogén, egymástól távoli témákat megmozgató "apró" történetek - a Trockij elleni merénylet, a "szláv érzelmesség" vagy a pornográfia mibenlétének humorosan triviális, áltudományos taglalása, az utcaistennel és a talányos pompeji "túlélővel" való találkozások - összegabalyodnak, egymásra irányítják a figyelmet, és az ilyen módon játékba hozott szövegek kiadják magukból a szavakkal elmondhatatlant, ami az irónia fátyolán át mindig valamilyen banalitás, ugyanakkor megrendíten mély emberi mozzanat is egyben.

Fordítók:

Hizsnyai Tóth Ildikó

Kiadó:

Kalligram

Kiadás éve:

2002

Kiadás helye:

Pozsony

Nyomda:

Expresprint Kft.

ISBN:

8071494542

Kötés típusa:

kemény papírkötés kiadói borítóban

Terjedelem:

238 oldal

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 16.00cm, Magasság: 23.00cm

Kategória:

Irodalom szépirodalom regény, novella, elbeszélés