Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II. Egyetemi előadások

Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II. - Szigeti József - Régikönyvek
Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II. - Régikönyvek Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II. - Régikönyvek Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II. - Régikönyvek Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II. - Régikönyvek Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II. - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Kossuth Könyvkiadó
Kiadás éve:
1966
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum Nyomda
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
252+320
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 11.00cm, Magasság: 20.00cm
Kategória:
UI.OSZÓ 5
I. AZ ESZTÉTIKA TARGYA, MÓDSZERE ÉS
HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉ-
BEN 7

II. AZ ESZTÉTIKA TÖRTÉNETÉNEK FO IRÁ-
NYAI 30
a) Az antik esztétika 33
b) A reneszánsz és a polgári társadalom eszté-
tikája 58
c) A marxista—leninista esztétika 104

III. AZ ÉRZÉKI MEGJELENITÉS TÖRVÉNYE /26

IV. A MUNKATEVÉKENYSÉG MINT AZ ESZ-
TÉTIKUM FORRÁSA (A TERMÉSZETI
SZÉP ÉS A MŰVÉSZET EREDETE) 165
a) A munkatevékenység jellege és fejlődése 165
b) A természeti szép és a társadalmi élet esztéti-
kai kategóriái 182
c) A művészet keletkezése a fizikai munkából 201

V. TARTALOM ÉS FORMA A MŰVÉSZETBEN 214
A tipizálás törvényei 230


L kötet
ÉLŐSZÓ 5
I. AZ ESZTÉTIKA TÁRGYA, MÓDSZERE ÉS
HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN 7
Az esztétika s$ jelentése (7). — Az esztétika nem
fogható fel „széptanként" (kallisztika), az eszté-
tikai kategóriák sokfélesége miatt (8). — A rút
problémája (9). — Az esztétika tárgya az esztéti-
kum. Ezt az — egyelőre — formális meghatározást
úgy töltjük meg tartalommal, hogy feltárjuk az esz-
tétikum törvényszerűségeit (12). — A művészet ki-
tüntetett szerepe az esztétikai vizsgálatban nem je-
lenti azt, hogy az esztétikát általános művészetet-
méletté vagy művészetfilozófiává kellene zsugo-
rítani (13). — Amennyiben az esztétika a művészet
általános törvényeiről szól, tárgya világosan elvá-
lik a szaktudományokétól (15). = A művészet ál-
talános törvényei és a művészeti ágak törvényei
csak az egyes művészeti alkotásokban léteznek,
azoktól függetlenül, önállóan nem (i6). — Bonyo-
lultabb az esztétika és a szaktudományok viszo-
nya ott, ahol tárgyuk fedi egymást (i8). — Az esz-
tétika általános, speciális és egyedi része (23). —
A materialista és idealista esztétikák ellentéte (24).
— A marxizmus forradalmi jelentősége az esztétika
tudományos megalapozásában (26). — A módszer:
a dialektikus és történelmi materializmus szem-
pontjainak együttes alkalmazása (28).

II. AZ ESZTÉTIKA TÖRTÉNETÉNEK FO IRÁ-
NYAI 30
Módszertani szempontok az esztétika történetének
tanulmányozásához 30
a) Az antik esztétika 33
Hol kezdjük az esztétika történetét? (33). — Platón
esztétikai nézetei (55). — A szépség metafizikája
(36). — Művészetfelfogása (38). — Arisztophanész


e. 445-388) esztétikai nézetei (43). - Arisztote-
lész Poétikája (47). - Plotinosz és a kifejezés-esz-
tétika kezdete (56).
b) A reneszánsz és a polgári társadalom esztéti-
kája 58
Ugrás a középkoron át (58). - A reneszánszban az
esztétikai problémák még általános világnézeti sí-
kon jelentkeznek (59). - Visszatükrözés és termé-
szetutánzás (59). - Munka és művészi alkotás (6o).
- Az udvari esztétika és a preromantika hamis
koncepciója (63). - A recept-esztétika és az eszté-
tikai receptek elleni lázadás (64). - A régiek és a
modernek vitája (66). - Denis Diderot (1713-178z)
(67). - Young (1683-1765) és a művészi eredetiség
kérdése (7/). - Richard Hurd (172o-18o8) és a tör-
ténetiség (73). - Lessing (1719-1781) (76). - Kant
(1724-1804) (82). - Goethe (1749-1832) kontribil-
ciója az esztétikai fejlődéshez (88). - Hegel (1770
-1831) esztétikája (90). - Az orosz forradalmi de-
mokrácia mint a marxizmussal egyidejű, legmaga-
sabb fejlődési foka a Marx előtti esztétikának (98).
c) A marxista-leninista esztétika 104
Marx (1818-1883) és Engels (1820-1895) esztétikai
nézetei (104). - Plehanov (1856-1918) és Mehring
(1846-1919) (113). - Lenin és a művészet pártos-
sága (1r7).
III. AZ ÉRZÉKI MEGJELENÍTÉS TÖRVÉNYE 126
Az alapvető esztétikai törvény problémája (rz6)
- A művészet a válóság egyfajta tükrözése (128)
- Lényeg és jelenség dialektikája (129). - A mű-
vészi és a tudományos-elméleti visszatarőzés sa-
játosságai (135). - A megjelenítés hegeli idealista
felfogásának bírálata (142). - A művészi vissza-
tükrőzés mechanikus materialista felfogásának bí-
rálata (147). - A marxista-leninistá megoldás
(149). - A művészi ábrázolás anyagi szubsztrátuma
(151). - A Marx utáni polgári esztétikák szubjekti-
vizmusa („kifejezés"-esztétika kontra „ábrázolás"-
esztétika) (152). - Az ábrázolás gondolata érvényes
a „nem mimetikus" művészetekre, a zenére és az
építészetre is (154). - Zene és építészet mint való-
ságábrázolás (156). - A megjelenítési törvény to-
vábbi általánosítása (160),


N. A MUNKATEVÉKENYSÉG MINT AZ ESZ-
TÉTIKUM FORRÁSA 165
(A természeti szép és a művészet eredete) 165
a) A munkatevékenység jellege és fejlődése 165
Az emberi munka• célkitűző jellegéről (i63). — Cél-
kitűzés és munkaeszköz (166). — Az emberi tudat
célkitűző jellege nem jelenti az eszmei elsődleges-
ségét a társadalmi létben (169). — Alkalmi eszköz-
használat és kisérletezés a kézzel (r71). — A há-
rom centrum és kölcsönös függésük (172). — Esz-
köz és cél dialektikája (174). — A munkacszkőz és
a termelési technika fejlődésének fő szakaszai (177).
— A technikai fejlődés hatása az anyag formálá-
sára (18o).
b) A természeti szép és a társadalmi élet esztéti-
kai kategóriái 182
A természeti szép fejlődéstörténete a művészetben
tükröződik, de nem a művészet teremti a termé-
szeti szép iránti érzéket (183). — A természetfelfo-
gás közvetlen realizmusa és a mitológiai természet-
látás (186). — A természet demitologizálása és a
termelőerők forradalmi fejlődése (188). — A termé-
szeti szép mint két mozzanat (a természeti és a
társadalmi) összefonódása (192). — A természeti
szép társadalmi objektivitása (194). — A társadal-
mi életben jelentkező esztétikum (196).
c) A művészet keletkezése a fizikai munkából 201
Munka és ritmus (2o4). — Mágia és vallás (209)

V. TARTALOM ÉS FORMA A MŰVÉSZETBEN 214
Látszólagos ellentmondás az ábrázolás tárgyának
mindenkori objektivitása és a művészi alkotás fik-
ciószerűsége között (213.) — A művészi tártatom: a
sajátos felfogásban bemutatott tárgy vagy élettar-
talom (217). — Tartalom és forma (219). — Belső és
külső forma (2.26).
a) A tipizálás törvényei 230
A társadalmilag általános különböző fokai (132). —
Az átlagos nem tipikus (233). — A kiélezés törvé-
nye (240). — A shakespeare-i típusalkotás. Az an-
tik és a modern tipizálás különbsége (241). — Mito-
lógiai és demitologizáló ábrázolás (243). — A tőkés
kereskedő idealizálásának okai (49). — Portia lé-
giességének valóságalapja (230.


Szigeti József

Szigeti József  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...