Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II.

Name: Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II.
Price: 960.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Szigeti József

Egyetemi előadások

Szigeti József - Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II., Budapest 1966 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 960 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Bővebb leírás

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás éve:	1966
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Athenaeum Nyomda
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	252+320
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 11.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Kategória:	Filozófia / Esztétika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

UI.OSZÓ                                          5
 I. AZ ESZTÉTIKA TARGYA, MÓDSZERE ÉS 
     HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉ- 
     BEN                                        7

II. AZ ESZTÉTIKA TÖRTÉNETÉNEK FO IRÁ-
     NYAI                                       30
   a) Az antik esztétika                        33
   b) A reneszánsz és a polgári társadalom eszté-
        tikája                                  58
   c) A marxista—leninista esztétika            104

III. AZ ÉRZÉKI MEGJELENITÉS TÖRVÉNYE /26

IV. A MUNKATEVÉKENYSÉG MINT AZ ESZ- 
     TÉTIKUM FORRÁSA (A TERMÉSZETI
     SZÉP ÉS A MŰVÉSZET EREDETE)            165
   a) A munkatevékenység jellege és fejlődése   165
   b) A természeti szép és a társadalmi élet esztéti- 
        kai kategóriái                          182
   c) A művészet keletkezése a fizikai munkából 201

V. TARTALOM ÉS FORMA A MŰVÉSZETBEN 214 
   A tipizálás törvényei                        230


L kötet
ÉLŐSZÓ                   5
 I. AZ ESZTÉTIKA TÁRGYA, MÓDSZERE ÉS 
  HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN 7 
  Az esztétika s$ jelentése (7). — Az esztétika nem 
  fogható fel „széptanként" (kallisztika), az eszté- 
  tikai kategóriák sokfélesége miatt (8). — A rút 
  problémája (9). — Az esztétika tárgya az esztéti- 
  kum. Ezt az — egyelőre — formális meghatározást 
  úgy töltjük meg tartalommal, hogy feltárjuk az esz- 
  tétikum törvényszerűségeit (12). — A művészet ki- 
  tüntetett szerepe az esztétikai vizsgálatban nem je- 
  lenti azt, hogy az esztétikát általános művészetet- 
  méletté vagy művészetfilozófiává kellene zsugo- 
  rítani (13). — Amennyiben az esztétika a művészet 
  általános törvényeiről szól, tárgya világosan elvá- 
  lik a szaktudományokétól (15). = A művészet ál- 
  talános törvényei és a művészeti ágak törvényei 
  csak az egyes művészeti alkotásokban léteznek, 
  azoktól függetlenül, önállóan nem (i6). — Bonyo- 
  lultabb az esztétika és a szaktudományok viszo- 
  nya ott, ahol tárgyuk fedi egymást (i8). — Az esz- 
  tétika általános, speciális és egyedi része (23). — 
  A materialista és idealista esztétikák ellentéte (24). 
  — A marxizmus forradalmi jelentősége az esztétika 
  tudományos megalapozásában (26). — A módszer: 
  a dialektikus és történelmi materializmus szem- 
  pontjainak együttes alkalmazása (28).

 II. AZ ESZTÉTIKA TÖRTÉNETÉNEK FO IRÁ- 
  NYAI                   30
  Módszertani szempontok az esztétika történetének 
  tanulmányozásához      30
  a) Az antik esztétika  33
  Hol kezdjük az esztétika történetét? (33). — Platón 
  esztétikai nézetei (55). — A szépség metafizikája 
  (36). — Művészetfelfogása (38). — Arisztophanész


     e. 445-388) esztétikai nézetei (43). - Arisztote- 
   lész Poétikája (47). - Plotinosz és a kifejezés-esz- 
   tétika kezdete (56).
   b) A reneszánsz és a polgári társadalom esztéti- 
   kája 58 
   Ugrás a középkoron át (58). - A reneszánszban az 
   esztétikai problémák még általános világnézeti sí-
   kon jelentkeznek (59). - Visszatükrözés és termé- 
   szetutánzás (59). - Munka és művészi alkotás (6o).
   - Az udvari esztétika és a preromantika hamis 
   koncepciója (63). - A recept-esztétika és az eszté- 
   tikai receptek elleni lázadás (64). - A régiek és a 
   modernek vitája (66). - Denis Diderot (1713-178z) 
   (67). - Young (1683-1765) és a művészi eredetiség 
   kérdése (7/). - Richard Hurd (172o-18o8) és a tör- 
   ténetiség (73). - Lessing (1719-1781) (76). - Kant 
   (1724-1804) (82). - Goethe (1749-1832) kontribil- 
   ciója az esztétikai fejlődéshez (88). - Hegel (1770
   -1831) esztétikája (90). - Az orosz forradalmi de- 
   mokrácia mint a marxizmussal egyidejű, legmaga- 
   sabb fejlődési foka a Marx előtti esztétikának (98).
   c) A marxista-leninista esztétika 104 
   Marx (1818-1883) és Engels (1820-1895) esztétikai 
   nézetei (104). - Plehanov (1856-1918) és Mehring 
   (1846-1919) (113). - Lenin és a művészet pártos-
   sága (1r7).
III. AZ ÉRZÉKI MEGJELENÍTÉS TÖRVÉNYE  126
   Az alapvető esztétikai törvény problémája (rz6) 
   - A művészet a válóság egyfajta tükrözése (128) 
   - Lényeg és jelenség dialektikája (129). - A mű- 
   vészi és a tudományos-elméleti visszatarőzés sa- 
   játosságai (135). - A megjelenítés hegeli idealista 
   felfogásának bírálata (142). - A művészi vissza- 
   tükrőzés mechanikus materialista felfogásának bí- 
   rálata (147). - A marxista-leninistá megoldás 
   (149). - A művészi ábrázolás anyagi szubsztrátuma 
   (151). - A Marx utáni polgári esztétikák szubjekti- 
   vizmusa („kifejezés"-esztétika kontra „ábrázolás"- 
   esztétika) (152). - Az ábrázolás gondolata érvényes 
   a „nem mimetikus" művészetekre, a zenére és az 
   építészetre is (154). - Zene és építészet mint való- 
   ságábrázolás (156). - A megjelenítési törvény to- 
   vábbi általánosítása (160),


N. A MUNKATEVÉKENYSÉG MINT AZ ESZ-
    TÉTIKUM FORRÁSA                              165
    (A természeti szép és a művészet eredete)    165
    a) A munkatevékenység jellege és fejlődése   165 
    Az emberi munka• célkitűző jellegéről (i63). — Cél- 
    kitűzés és munkaeszköz (166). — Az emberi tudat 
    célkitűző jellege nem jelenti az eszmei elsődleges- 
    ségét a társadalmi létben (169). — Alkalmi eszköz- 
    használat és kisérletezés a kézzel (r71). — A há- 
    rom centrum és kölcsönös függésük (172). — Esz- 
    köz és cél dialektikája (174). — A munkacszkőz és 
    a termelési technika fejlődésének fő szakaszai (177). 
    — A technikai fejlődés hatása az anyag formálá- 
    sára (18o).
    b) A természeti szép és a társadalmi élet esztéti- 
    kai kategóriái                               182 
    A természeti szép fejlődéstörténete a művészetben 
    tükröződik, de nem a művészet teremti a termé- 
    szeti szép iránti érzéket (183). — A természetfelfo- 
    gás közvetlen realizmusa és a mitológiai természet- 
    látás (186). — A természet demitologizálása és a 
    termelőerők forradalmi fejlődése (188). — A termé- 
    szeti szép mint két mozzanat (a természeti és a 
    társadalmi) összefonódása (192). — A természeti 
    szép társadalmi objektivitása (194). — A társadal- 
    mi életben jelentkező esztétikum (196).
    c) A művészet keletkezése a fizikai munkából 201
    Munka és ritmus (2o4). — Mágia és vallás (209) 

V. TARTALOM ÉS FORMA A MŰVÉSZETBEN 214 
    Látszólagos ellentmondás az ábrázolás tárgyának 
    mindenkori objektivitása és a művészi alkotás fik- 
    ciószerűsége között (213.) — A művészi tártatom: a 
    sajátos felfogásban bemutatott tárgy vagy élettar- 
    talom (217). — Tartalom és forma (219). — Belső és 
    külső forma (2.26).
    a) A tipizálás törvényei                     230
    A társadalmilag általános különböző fokai (132). — 
    Az átlagos nem tipikus (233). — A kiélezés törvé- 
    nye (240). — A shakespeare-i típusalkotás. Az an- 
    tik és a modern tipizálás különbsége (241). — Mito- 
    lógiai és demitologizáló ábrázolás (243). — A tőkés 
    kereskedő idealizálásának okai (49). — Portia lé- 
    giességének valóságalapja (230.

Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II.

Egyetemi előadások

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Szigeti József

Szigeti József további könyvei

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II.

Bevezetés a marxista-leninista esztétikába I-II.

Egyetemi előadások

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Szigeti József

Szigeti József további könyvei

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.