Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Bevezetés a történelembe

Bevezetés a történelembe - Khaldún, Ibn - Régikönyvek
(0 vélemény)

Ibn Khladún (született Tuniszban 1332-ben, meghalt Kairóban 1406-ban) a legjelentősebb muszlim társadalomtudós, akinek munkássága az orientalisztika berkeiből kilépve az egyetemes történeti, történetfilozófiai, szociológiai, politikaelméleti stb. kutatások szerves része lett. Nagyszabású vállalkozása, az első ízben 1375-ben megfogalmazott al-Muqaddima két zseniális teljesítménye miatt érdemelte ki nemcsak "a nagy elődnek" kijáró elismerést, hanem máig tartó aktualitását és olvasottságát. Az első az, hogy Ibn Khaldún, úttörő civilizációelméletének kidolgozásával tulajdonképpen a történelemnek, mint önálló tudománynak az elméleti megalapozását végezte el - az emberi történések vizsgálatát ismerete módon sem az antik, sem a keresztény felfogás nem tekintette tudománynak, s a kutatás objektív kritériumait nem is dolgozták ki. E nagy gondolkodó másik nagy érdeme az, hogy ő volt a (dinasztikus) birodalmiság első, és talán máig legnagyobb teoretikusa, s ma a birodalmi típusú alternatíva összeomlása után az al-Muqaddima mélyreható elemzése számos, ma is megszívlelendő tanulságot kínál. Az utókor osztatlan elismeréséhez elég, ha Toynbee véleményét idézzük 1934-ből: "Prolegomenajában olyan történelemfilozófiát fogant és fogalmazott meg, amely a mag nemében kétségkívül a legnagyobb, amit bárminő elme bárhol és bármikor egyáltalán létrehozott." A kötet fordítását és kommentálását Simon Róbert végezte, több mint tíz év munkájával.

Fordítók:
Simon Róbert
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
1995
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Széchenyi Nyomda
ISBN:
963379076X
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
635 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.50kg
Kategória:
Az arab átíráshoz 17
A történelemtudomány felfedezése: Ibn Khaldún és az Al-Muqaddima 19
Egy paradigmatikus életút állomásai 22
A politikus pályafutás lehetőségei Észak-Afrikában a 14. század derekán 37
A fezi udvarban 44
A granadai udvarban: 1362-1365 47
A bigaxa-i udvarban: 1365-1366 52
A politikai rezignáció útján: 1368-1375 53
Ibn Saláma várában: 1375-1378 57
Ismét Tuniszban: 1378-1382 61
Egyiptomban: 1382-1406 62
A történettudomány elméleti megalapozása 67
Idézett munkák bibliográfiai adatai 85
Néhány fontosabb Ibn Khaldún bibliográfia 85
A tanulmányban idézett művek adatai 85
A Kitáb Al-Ibar első könyve 93
Előzetes megjegyzések. A mű tárgya 95
Az emberi civilizációról általában
Első (előkészítő) bevezetés 105
Harmadik (előkészítő) bevezetés 108
A mérséklet és a nem mérsékelt klímák. Az éghajlat hatása az emberek színére és számos más állapotukra 108
Negyedik (előzetes) bevezetés 112
Az éghajlat hatása az emberi karaterre 112
Ötödik (előzetes) bevezetés 114
A bőség és a szükség milyen különbségeket okoznak a népesség (cumrán) állapotában és milyen hatást gyakorolnak az emberek alkatában és karakterében 114
A hatodik (előzetes) bevezetésből 119
(A prófétaság valóságának magyarázata) 119
A steppei civilizáció. Vad népek és törzsek. Azok a jelenségek, amelyek ebben az életmódban adódnak (Alfejezetek és magyarázó megjegyzések)
A steppei és a városi népesség egyaránt természetes 125
A beduin (arabok) népessége természetes dolog a teremtmények között 126
A steppelakók ősibbek a városlakóknál és korábbiak azoknál. A steppei élet a civilizáció és a városok alapja, s erőforrása 127
A steppelakók közelebb állnak a jóhoz mint a városlakók 128
A steppelakók bátrabbak mint a városlakók 129
A városi népesség ragaszkodása a törvényekhez megrontja merészségüket és tönkreteszi védekezési képességüket 130
A steppét csupán azok a törzsek lakhatják, amelyeket csoportszolidaritás fűz össze 132
A csoportszolidaritás csak a vérségi leszármazással kapcsolatban vagy ehhez hasonlóan létezik 134
A közös leszármazás tisztasága csak a sivatagban élő vad beduin (araboknál) és a hozzájuk hasonló népeknél található meg 135
Hogyan történik a leszármazás keveredése? 136
A csoportszolidaritást vallók között a vezetés átruházása mindig egy meghatározott családban marad 137
A csoportszolidaritás által összefűzött emberek fölött a vezetés csak a leszármazón belül lehet 138
Csupán a csoportszolidaritással élőknek van "családjuk" (bayt) és nemességük (a fogalmak) igazi értelmében és valóságában, a többieknél ez csupán átvitt értelemben és hasonlatként szerepelhet 141
A klientéla és a kísérlet (előkelő) "család"-ot és nemességet csak patrónusaik, nem pedig saját leszármazásuk révén szereznek 143
A tekintély egy leszármazáson belül négy nemzedékre terjed 144
A vad népek könnyebben ragadják magukhoz a hatalmat mint mások 147
A cél, amelyre a csoportszolidaritás irányul: a királyi hatalom 148
A királyi hatalom útjában álló akadályok közé tartozik a fényűzés és az, ha a törzs elmerült a gondtalan életben 149
A királyi hatalom (megszerzésének) akadályai közé tartozik az, ha a törzs gyengének bizonyul és engedelmeskedik másoknak 150
A királyi hatalom jelei közé tartozik a dicséretes tulajdonságokért való vetélkedés és fordítva 153
Amíg egy nép vad, addig királyi hatalmának kiterjedése nagyobb 156
Ha a királyi hatalmat egy nép egyik csoportja elvesztette, akkor egy másik csoportjára száll át, mindaddig, amíg csoportszolidaritás fűzi őket össze 157
A legyőzött kész örökké utánozni a győztest (mindenben), ami megkülönbözteti őt: a külső megjelenésben, a vallásban, s minden egyéb állapotában és szokásában 159
Ha egy népet legyőztek, s más nép uralma alá került, akkor hamarosan elenyészik 160
A beduin (arabok) csak a sík vidéket tudják uralni 161
Akor a területek, amelyeket a beduin (arabok) uralmuk alá vetettek, gyorsan pusztulásnak indulnak 162
A (beduin) arabok csak a prófétaság, a szentkultusz vagy egyáltalában valami jelentős vallásos jelenség vallási színezetével jutnak királyi hatalomhoz 164
Minden nép közül a (beduin) arabok állnak legtávolabb a királyi vezetésről 164
A nomád törzseket és csoportokat a városi népesség uralja 166
A dinasztiák. A királyi hatalom. A kalifátus és a királyi hatalomból delegált méltóságok. Azok a jelenségek, amelyek mindebben felmerülnek. Alapvető és kiegészítő megjegyzések
A királyi és az általános dinasztikus hatalmat csak a törzs/csoport és a csoportszolidaritás révén lehet megszerezni 168
Ha a dinasztia megszilárdult és megerősödött, akkor már nincs szüksége a csoportszolidaritásra 169
Az uralkodó család egy tagja alapíthat olyan dinasztiát, amelynek nincs szüksége a csoportszolidaritásra 171
Az általános hatalommal és nagy királyi uralommal rendelkező dinasztiák eredete vagy a prófétaságon, vagy az igazságos vallási propagandán alapuló vallásban keresendő 173
A vallási propaganda kezdetben a dinasztia számára újabb erőt jelent a csoportszolidaritásból fakadó erő mellett, amely a benne résztvevők számától függ 173
A vallási propaganda csupán a csoportszolidaritás által éri el célját 174
Minden dinasztiának meghatározott mennyiségű provinciája és területe van, amelyet nem léphet túl 178
A dinasztia nagysága, területének kiterjedése és uralmának ideje attól függ, hogy sokan vagy kevesen támogatják 179
Egy dinasztia ritkán tud megerősödni olyan területen, ahol sokféle törzs és csoport él 181
A királyi hatalom természetéből fakad a dicsőség kisajátítása 183
A királyi uralom természetéből következik a fényűzés 184
A királyi hatalom természetéből következik a szelídség és a nyugalom 185
Ha a királyi hatalom természetéből következően szilárd formát öltött a dicsőség kisajátítása, s a fényűző élet és a nyugalom elsajátítása, akkor a dinasztia az elaggottság küszöbéhez ért 185
A dinasztiának ugyanolyan természetadta életkora van, mint az egyéneknek 188
A dinasztia átmenete a nomád létformáról a városi civilizációra 191
A fényűzés először növeli a dinasztia erejét 194
A dinasztiák fázisai. Hogyan változik meg a nomád jelleg a különböző fázisokban? 195
A dinasztia emlékei eredeti erejével állnak arányban 197
A uralkodó népe s a csoportszolidaritását osztók ellen a kliensekre és a kísérletre támaszkodik 205
A kliensek és kísérők helyzete a dinasztián belül 207
A dinasztiákon belül előfodulhat az uralkodó gyámság alá helyezése és szoros ellenőrzése 209
Azok, akik hatalmat nyertek az uralkodó fölött, nem osztoznak vele a királyi uralmat megillető címben 210
A királyi uralom valósága és különböző megnyilvánulási formái 211
A mérték túllépése káros a királyi uralom számára, s legtöbbször a pusztulását okozza 213
A kalifátus és az imámátus jelentése 214
A muszlim közösségen belüli különbségek a kalifátus és feltételei megítélésében 216
A kalifátus átváltozása királyi uralommá 224
A hűségeskü jelentése 234
Az utódlás 235
A kalifátus intézményének vallási funkciói 247
A királyi uralom és a szultáni hatalom rangjai és ezek címei 259
"A kard" és "a toll" rangkülönbségei a dinasztiákon belül 288
A háborúk és a különböző népek hadviselési módjai 289
Az adózás. A sok vagy a kevés adózás oka 300
A vámok szedése a dinasztia utolsó időszakában 301
Az uralkodó kereskedelme káros az alattvalók számára és tönkreteszi az adózást 302
Az uralkodó és a kísérete csak a dinasztia uralmának a derekán gazdag 305
Az uralkodó által adott juttatások csökkenése az adóbevétel csökkenésével jár 309
Az igazságtalanság a civilizáció romlását okozza 310
Hogyan történik a dinasztiák elkülönítése (az alattvalóktól), s miképpen növekszik ez az elaggás állapotában 315
A dinasztia kétfelé osztása 317
Ha az elaggottság erőt vett a dinasztián, már nem lehet azt elhárítani 319
Hogyan bomlik föl a dinasztia 321
A dinasztia hatalma először eléri a határát, aztán a következő fázisokban egyre jobban összezsugorodik, míg a dinasztia elpusztul és elenyészik 325
Hogyan jön létre egy új dinasztia 327
Az új dinasztia kitartó küzdelemmel, nem pedig (egyszeri) összecsapással vesz erőt az uralkodó dinasztián 328
A dinasztia végén nagy a népsűrűség, s gyakori a járvány és az éhínség 332
Az emberi civilizációnak, megszervezése érdekében szüksége van a politikai vezetésre 333
Vidékek és városok, s a civilizáció egyéb formái - azok a jelenségek, amelyek mindebben fölmerülnek - elsődleges és másodlagos megjegyzések e tárgykörben
A dinasztiák korábbiak a kisebb és nagyobb városoknál, ezek másodlagosak a királyi uralomhoz képest 335
A királyi uralom megkívánja a városban való letelepedést 336
Mire kell ügyelni a város megtervezése során, és mi történik, ha elhanyagolják ezek betartását 337
Kevés kis és nagy város található Maeribban és Ifriqiyában 340
A muszlim közösségben kevés a ház és az építmény (a közösség) nagyságát és a korábbi diasztiákat tekintve 341
Az épületek, amelyeket a beduin (arabok) terveztek, kevés kivétellel hamar romba dőlnek 342
A város pusztulásának kezdetei 343
A kis és nagy városok különbsége lakosságának jóléte és a piaci forgalom terén nem más, mint civilizációjuk/népességük kicsinységének és nagyságának az eltérése 344
Árak a városban 347
A nomádok képtelenek élni nagy civilizációjú/népsségű városban 350
A jólét és a szegénység terén a különbségek ugyanazok vidéken, mint a városokban 351
Az ingatlanok és a birtokok felhalmozása a városokban. Hasznuk és kiaknázásuk 353
A vagyonos városlakóknak szükségük van rangra és védelemre 354
A városok civilizációja a dinasztiák által van. Szilárdsága a dinasztia folyamatosságától és szilárdságtól függ 355
A civilizáció a városban tetőzik. Ez életideje vége, s ez jelzi pusztulását 358
Azok a városok, amelyek királyi székhelyek, a dinasztia pusztulásával és összeroppanásával együtt pusztulnak el 363
Egyes városokban fellelhetők bizonyos mesterségek, másokban nem 366
A csoportszolidaritás létezése a városokban. Egyesek fennsőbbsége a többiek felett 367
A városi népesség nyelvjárásai 369
A megélhetés különböző formáiról: a szerzés és a mesterségek - azok a jelenségek, amelyek mindebben felmerülnek - ezzel kapcsolatos problémák
A mindennapi megélhetés (rizq) és a szerzés valósága és magyarázatuk; a szerzés és emberi munka (ellen)értéke 371
A megélhetés különböző útjai, módjai és fajtái 374
A szolgálattevés nem tartozik a megélhetés természetes formái közé 375
A rang hasznos a vagyon(szerzés) szempontjából 377
A boldogság és a haszon többnyire azok osztályrésze, akik alázatosak és hízelgők. Ez az alkatbeli tulajdonság a boldogság egyik oka 378
Többnyire nem vagyonosak azok, akik vallási ügyekkel foglalkoznak, így a qaaik, a muftik, a tanítók, az imavezetők, a prédikátorok, a müezzinek és a hozzájuk hasonlók 382
A földművelés a gyengék és a szükséget szenvedő beduinok megélhetési módja 384
A kereskedelem értelme, módszerei és fajtái 384
Hogyan szállítja a kereskedő az árut 385
A felvásárlás 386
Az alacsony árak kárt okoznak azoknak a kalmároknak, akiknek olcsón kell kereskedniük 387
Milyen fajta ember űzze a kalmárkodást, és melyik fajta az, amelyiknek nem szabad erre adnia a fejét? 388
A kereskedők jellemvonásai alábbvalóak a főrangúakénál és távol állnak az erényességtől 390
A mesterségek esetében mesterre van szükség 391
A mesterségek csak a városi civilizáció teljessége és bősége révén teljesedhetnek ki 392
A mesterségek akkor gyökeresednek meg a városban, ha a civilizáció gyökeret vert azokban, és ez már huzamos ideje így van 393
A mesterségek akkor tökéletesednek és gyarapodnak, ha növekszik azoknak a száma, akik igénylik azokat 395
A mesterségek elsorvadnak, ha a városok közel járnak a pusztuláshoz 396
A (beduin) arabok állnak legmesszebb a mesterségektől 396
Ha valaki készséget sajátít el valamely mesterségben, ritkán fordul elő, hogy utána valami másban jeleskedik 397
Az alapvető mesterségek felsorolása 398
A földművelés mestersége 399
Az építészet mestersége 399
Az ácsmesterség 404
A szövés és a varrás mestersége 406
A bábaság mestersége 407
Az orvoslás mestersége. E mesterségek iránt a civilizáció központjaiban és a városokban mutatkozik igény, a steppén nem 410
A kalligráfia és az írás az emberi mesterségek közé tartoznak 414
A könyvkészítés mestersége 423
Az éneklés (és a zenélés) mestersége 425
A mesterségek, különösen az írás és a számolás, értelemmel ruházzák föl a művelőit 432
A különböző tudományágak. Az oktatás módszerei s az ezekkel kapcsolatban felmerülő körülmények. Tartozik hozzá egy bevezető és több függelék
Bevezetés 434
Egy ember gondolkodó képessége 434
A cselekvés által létrejött jelenségek világa a gondolkodás révén teljesedik ki 435
A tapasztalati értelem. Hogyan jön létre? 437
Az ember lényegénél fogva tudatlan. Tudása az (ismeretek) elsajátítása révén van 439
A tudomány oktatása a mesterségek része 440
A tudományok ott számosak, ahol a civilizáció bőséges és a városi kultúra fejlett 445
A különböző tudományok korunk civilizációjában 447
A Korán értelmezése és a Korán-olvasatok Korán-tudományai 449
A Korán-értelmezés 451
A prófétai hagyománytudományok 454
A jogtudomány és a belőle fakadó örökösödési törvények 463
A spekulatív teológia tudománya 472
A szúfizmus tudománya 486
A logika tudománya 503
A filozófia cáfolata. A filozófia művelőinek romlottsága 509
A nagyszámú tudományos mű akadályozza (a tudás) megszerzését 517
A nagyszámú tudományos tárgyú kivonatos kézikönyv káros az oktatásban 519
A helyes magatartás a tudományos oktatásban és a magatartás elsajátításának a módja 520
A segédtudományok tanulását nem szabad elnyújtani, s annak problémáit nem szükséges részletezni 525
A gyermekek oktatása és az alkalmazott módszerek különbözősége a muszlim városokban 526
A szigorúság káros a tanulók számára 530
Az oktatás teljességét növeli az, ha a tanuló a tudás keresése végett utazik, és találkozik kora tekintélyeivel 531
Az emberek között a tudósok állnak legmesszebb a politika terepétől 532
Az iszlámon belül a tudósok zöme nem-arab 534
Jegyzetek
(Megjegyzés a fordításhoz) 539
Rövidítések a fordítás jegyzeteihez 540
Első fejezet 542
Második fejezet 553
Harmadik fejezet 560
Negyedik fejezet 579
Ötödik fejezet 582
Hatodik fejezet 593
Ibn Khaldún néhány fontosabb terminus technicusa 619
Név- és tárgymutató 623

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...