Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Diszkrét matematika a számítástudományban

Diszkrét matematika a számítástudományban - Jablonszkij, Sz. V., Lupanov, O. B. - Régikönyvek
Diszkrét matematika a számítástudományban - Régikönyvek Diszkrét matematika a számítástudományban - Régikönyvek Diszkrét matematika a számítástudományban - Régikönyvek Diszkrét matematika a számítástudományban - Régikönyvek Diszkrét matematika a számítástudományban - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Lengyel Tamás, Radó Péter
Kiadó:
Műszaki Könyvkiadó
Kiadás éve:
1980
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Pécsi Szikra Nyomda
ISBN:
9631025993
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
354 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.49kg
Kategória:
Előszó 9

1. rész. Bevezetés a k-értékű logika függvényeinek elméletébe (Sz. V. Job-
lonszkij)

I. fejezet. 2-értékű logika II

1. §. A 2-értékű logika függvényei 11
2. §. Formulák. Függvények realizálása formulákkal 14
3. §. Formulák ekvivalenciája. Az elemi függvények tulajdonságai
A dualitás elve 20
4. §. Boole-függvény változók szerinti kifejtése. Teljes diszjunktiv
normálforma 24
. 5. §. Teljesség és zártság 28
6. 8. A legfontosabb zárt osztályok. A teljességi tétel 31
7. §. Post eredményeinek ismertetése 38

II. fejezet. k-értékű logika 39

8. §. A k-értékű logika függvényei. Formulák. Függvények realizá-
ciója formulákkal 39
9. §. Példák teljes rendszerekre 43
10. §. A teljesség felismerése. V. A. Kuznyecov teljességi tétele 46
11. §. A lényeges függvények néhány tulajdonsága. Shipecki tétele és
a tétel alkalmazása 50
12. §. Salomaa tétele 57
13. §. A k-értékű logikák sajátosságai 63

2. rész. A Boole-függvények minimális diszjunktiv normálformáit felépítő
algoritmusok ( J. 1. Zsurauljou) 71


I.(
Georandoi
MleE.C..%Inz:m1.
/1 Az vossréslitll an.f. kléplItiések mó•Iverd
allvNUnömónla
t/. er. n
r. q A YojuNd6 , a.wimunmdYmk ¢01~5 b
dó NI
z q Az ..el.
goriumas
97
13.4 A .0.13.1nus
ion YnMi 1.1., A Yonjunk.
lanoz.1
loYffs
/ dm. A
=MI= idejimésol (1u. L Nr-
vidés.
Gla.0
107
t.....A beolése■ üly HnmYMUe
107
I.:. A naninülis hittek becsibei
116
, &nes.
116
i=az esyszedis.11 aml. boso
12 izMUOaNV vz
).p SDN NMroW
1b
/(1.»,er.
tritkel■ FSAS
144
I: -0 IT:iry:':'"i'"fek ;L"us7Tal
ge


11. 9. A legrövidebb d.n.f. hossza 155
12. 9. Az irredundáns d.n.f.-k száma 159

4. rész. Gráfok és hálózatok ( F. J. Vetuhnovszkij) 165

1. fejezet. Gráfok' 166
1.9. A gráf elemei. A gráf megadásának módjai. Részgráfok 166
2. 9. Láncok. Ciklusok. összefüggőség 170
3. §. Fagráfok (fák) 172
4. §. Euler-féle (páros) grófok. Ciklomatikus szám 175

/L fejezet. Kétpólusú hálózatok 178

5. 9. Hálózatok. Láncok a hálózatokban.
Hálózatok összeillesztéso 178
6. §. Folyamok hálózatokban 180
7.9. Erősen összefüggd hálózatok és nemszeparálhaté; grófok 193
8.9. Hálózatok kanonikus felbontása 197

III. fejezet. Grófok és hálózatok összeszámlálása 207
9. §. Néhány egyszerű becslés 207
10. §. A tagráfok számának megállapitása 208
11. §. A p élő grófok és hálózatok számának bocslése 211

IV fejezet. Gráfok szinezéso 217
12.9. Kromatikus szám és kromatikus osztály 21.7
13. §. A csúcsok színezése 217
14. 9. Az élek szinezésc 222

5. rész. A kódoléselmélet elemei (V. I. Levenstejn)

I. fejezet. A kódok tulajdonságai 233
I. 9. Betőnkénti kódolás. Kódok és tulajdonságaik 233
2. §. Konstrukciók a kódok tulajdonságainak felismerésére 240
3. §. Automata kódolás és dekódolás 246

II. fejezet. Hatékony kódolások 250
4.9. Optimális kód. Optimálishoz közeli kódok konstrukciót 250
5.9. Az optimális kód Huffmann-félt konstrukciója 254


6. §. Aszimptotikusan optimális blokkonkénti kódolás, ismert és is-
meretlen valószinűségeloszlás mellett 256
7. §. Aszimptotikusan optimális, megszámlálható prefix kód 261

///. fejezet. Hibajavító kódok 266
8. §. Definíciók és feladatok 266
9. §. Különböző típusú egyedi hibákat javító kódok 272
10. §. A lineáris kódok osztálya 280

IV. fejezet. Hibajavító kódokra vonatkozó becslési módszerek 286
11. §. Rekurzív összefüggéseken alapuló becslések 286
12. §. Az egyenlő távolságú kódok módszere 290
13. §. Kitöltéses és lefedéses módszerek 293

V. fejezet. Hibajavító kódok szerkesztése 305

14, §. A Bose—Chaudhuri-módszer 305
15. §. Nagy kódtávolságú maximális kódok 310
16. §. A véletlen kódkiválasztás módszere 322

Függelék. Néhány becslés és aszimptotikus összefüggés 329
Utószó 337
Tárgymutató 349

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...