Döntés a Kremlben, 1956 A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról

1993 elején a "Jelcin dosszié" és a "Hiányzó lapok 1956 történetéből megjelenése nyomán világosabb képet alkothattunk arról: milyen információkra támaszkodtak a Kreml urai 1956. őszi döntéseik meghozatalakor. Ám egy talán döntő láncszem továbbra is hiányzott: még közvetett adataink sem igen voltak arról, hogy a döntések hogyan, milyen viták során születtek - s egyáltalán volt-e vita. A szovjet pártelnökség üléseiről szabályos jegyzőkönyvet nem vezettek, de a KB osztályezetője, Vlagyimir Nyikiforouics Malin feljegyzéseket készített az ott elhangzottakról. Tizenhét ilyen feljegyzés az 1956. július és november közötti időszakból most előkerült, s fényt vet néhány olyan döntő kérdésre, amelyben történészekés érdeklődők eddig csak találgattak. Ilyen például az október 23-i szovjet katonai akció, amelyet Anasztaz Mikojan kivételével megszavazott az egész pártelnökség. Kiderül, hogy a Budapestre küldött pártvezetők egyike Mihail Szuszlov 1956. október 29-én visszatért egy napra Moszkvába, hogy személyesen tegyen jelentést. Ami talán a legfontosabb: október 28-30. között a pártelnökség egy része, köztük Zsukov marsall honvédelmi miniszter is, hajlott arra, hogy a szovjet csapatokat kivonják nemcsak Budapestről, de Magyarországról is. A "keményvonalasok" és a "liberálisok" között két napon át éles vita zajlott, melynek során a lehetséges variánsokat Hruscsov terjesztette elő, s lényegében az ő állásfoglalása döntött. A Budapestről visszaérkező Mikojan még november 1-jén is a beavatkozás ellen foglalt állást. Mint ahogy egy darabig ellenezte azt a november 2-án az Elnökség előtt beszámoló Kádár János is! Ám október 31-én már minden eldőlt, csupán a beavatkozás időzítése maradt kérdéses... A feljegyzéseket jegyzetekkel, korábban már publikált, kiegészítő dokumentumokkal, a szovjet politikai boszorkánykonyha rejtelmeibe bepillantást nyújtó bevezetővel adjuk közre, s kötetünk tartalmaz egy tanulmányt, mely a feljegyzések értelmezésére tesz kísérletet. Kérdések, "fehér foltok" természetesen, mint eddig, ezután is maradnak, de kétségtelen, hogy az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos talán legjelentősebb dokumentum kerül most a hazai nyilvánosság elé.
- Sorozatcím:
- '56
- Kiadó:
- 1956-os Intézet
- Kiadás éve:
- 1996
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Argumentum Kiadó Nyomdaüzeme
- ISBN:
- 9630459809
- Kötés típusa:
- ragasztott papír
- Terjedelem:
- 256 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
- Kategória:
Feljegyzések az SZKP KB elnökségi üléseiről 17
(1) Feljegyzés az 1956. július 9-i és 12-i ülésről 19
(2) Feljegyzés az 1956. október 20-i ülésről 22
(3) Feljegyzés az 1956. október 23-i ülésről 26
(4) Feljegyzés a NSZEP, CSKP és a BKP KB képviselőinek
részvételével 1956. október 24-én tartott kibővített ülésről 28
(5) Feljegyzés a KKP KB képviselőinek részvételével
1956. október 24-én tartott kibővített ülésről 30
(6) Feljegyzés a KKP KB képviselőinek részvételével
1956. október 26-án tartott kibővített ülésről 33
(7) Feljegyzés az 1956. október 28-i ülésről 35
(8) Feljegyzés az 1956. október 30-i ülésről 51
(9) Feljegyzés az 1956. október 31-i ülésről 62
1. sz. Melléklet. Telefonüzenet Belgrádból. 65
2. sz. Melléklet. Telefonüzenet Bresztből. 66
(10) Feljegyzés az 1956. november 1-jei ülésről 69
(11) Feljegyzés az 1956. november 2-án Kádár János,
Münnich Ferenc és Bata István részvételével tartott
kibővített ülésről 75
(12) Feljegyzés az 1956. november 2-i ülésről 86
(13) Feljegyzés az 1956. november 3-án Kádár János
és Münnich Ferenc részvételével tartott kibővített ülésről 88
Melléklet. Telefonüzenetek Bukarestből. 91
(14) Feljegyzés az 1956. november 4-i ülésről 96
(15) Feljegyzés az 1956. november 5-i ülésről 100
(16) Feljegyzés az 1956. november 6-i ülésről 101
(17) Feljegyzés az 1956. november 27-i ülésről 108
Döntés a Kremlben, 1956
Kísérlet a feljegyzések értelmezésére (Rainer M. János) 111
Az Ön ajánlója
Vélemények a könyvről
1956 történetéhez megkerülhetetlen. Segít ezt-azt helyretenni, pl. hogy mikor is született meg Moszkvában a döntés a katonai beavatkozásról. Tisztábban lehet látni a szuezi válság és a magyar forradalom "kölcsönhatásainak" (?) kérdésében is.