Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. Pokoljárás a médiában és a politikában (1919-1941)

Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. - Ormos Mária - Régikönyvek
Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. - Régikönyvek Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. - Régikönyvek Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. - Régikönyvek Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. - Régikönyvek Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. - Régikönyvek Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. - Régikönyvek
(1 vélemény)

A kötetek oldalszámozása folytatólagos! Kozma Miklós (1884-1941) A Kozma család újszülöttje, Miklós tizenhét évvel a kiegyezés után született. Ekkor már a tábornok apa világosan látta: a kisnemesség fennmaradásának egyetlen útja a tanulás, a tudás birtoklása. A család, a családban látottak a gyermekekkel már korán megtanították a betű tiszteletét. Ez a vonzalom, az írás és az írástudók iránti tisztelet későbbi életútjára is hatással volt. Szintén örökség, családi örökség egyfajta türelem is, hiszen már gyermekként látta, ifjúként megélte, hogy a konzervatív értékek megférnek liberális eszmékkel, az úri Magyarország röghöz rögzítése képes békében élni a tudás megszerzésének vágyával, az értelmiségi lét kiegészülhet a régi eszmékkel, az úri magatartással. Katonai iskolát választ, de titokban, mondhatni "stikában" jár a jogra is. E neveltetés után nem csodálkozhatunk azon, hogy 1919 Szegeden találja az ekkor 35 éves férfit. Esze és rátermettsége alapján észrevéteti magát Horthyval, aki felderítői feladatot ad neki. Innen már egyenes út vezet a Kabinetirodáig. Teleki innen emeli ki 1920-ban, s bízza rá a Magyar Távirati Iroda vezetését. Értelmiségi vonzódásai, a leírt szavakkal szembeni elkötelezettsége mondatja vele ekkoriban: "fölülállni a napi politika mocsarán." E gondolatát, mint az MTI vezérigazgatója, s 1925-től, mint a Magyar Rádió elnöke "programként" meg is valósítja. Kozmában tisztelnünk kell, s tiszteljük is az elkötelezett politikus fölött ezt az előbb idézett gondolatát. A mai olvasó számára, áldatlan viszonyaink közepette sokat mond Kozma életútja. A "napi mocsártól" való távolságtartás vágya, antiszemitizmusával mégis a "mocsárban" taposó ember mutatja a politikus és a szakember kettőségét, hasadt állapotát. Mégis vagy éppen ezért Cs. Szabó László mondta róla: "Ha akkor nem hal meg, valószínűleg úgy végzi, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre". Nem volt sok olyan alakja a magyar politikának, tegyük hozzá ma sem látszanak ilyenek, akik képesek nézeteik korrigálására, a nemzet valódi érdekeinek felismerésére és képviseletére. Kozma a radikális szélsőjobbtól indulva képes volt eljutni az új magyar irodalom megértéséhez és Illyés, Németh, Orutay, Szabó Lőrinc, Tamási tevőleges támogatásához. Ormos Mária (1930) történész, akadémikus 1947 és 1952 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, illetve a Budapesti Tudományegyetemen végezte egyetemi tanulmányait magyar és történelem szakon. Az egyetem befejezése után Debrecenben és Szegeden tanított, majd az Országos Levéltár segédmunkatársa lett. 1960-tól az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségénél felelős szerkesztő. 1963 és 1984 az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa. 1982-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen egyetemi tanár, 1984-1989-ig az egyetem rektora. 1987-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja. Jelenleg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora, s a Történész doktorképzési program vezetője. Emellett a milánói Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Bizottság alelnöke, az MTA magyar-olasz, illetve magyar-horvát történész vegyesbizottságának elnöke, a Teleki László Alapítvány Kuratórium tagja. Kutatási területe a huszadik század történelme.

Sorozatcím:
Magyar közélet
Borító tervezők:
Balogh Katalin
Kiadó:
PolgART Könyvkiadó Kft.
Kiadás éve:
2000
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Pauker Nyomda Kft.
ISBN:
9639306010
Kötés típusa:
kemény papír
Terjedelem:
843 oldal + képmelléklet
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.50cm, Magasság: 21.00cm
Kategória:
BEVEZETÉS 7

A MAGYAR POLITIKAI MEGHASONLOTTSÁGRÓL 1919-1941

AZ ELLENFORRADALOM SZOLGÁLATÁBAN
Család és ifjúság 27
Az ellenforradalom és a szélsőjobboldaliság 33
Szegedtől az MTI-ig 45
AZ MTI ÉLÉN, 1920-1922
A kezdetek 81
Elvi alapok és tájékozódás 85
Az MTI terjeszkedése 94
Közeledés Bethlenhez 108
Viták és vonzalmak 116
BETHLEN ISTVÁN OLDALÁN, 1923-1928
A Bethlen-jelenség 129
A Rádió és a Magyar Film Iroda 137
Klebelsberg és Bethlen mellett Rómában 144
„Tanulmányút" Olaszországban és Albániában 155
Új kombinációk, új horizontok 160
Médiasikerek 163
VÁLSÁGOS ÉVEK, 1928-1932
A közállapotok bírálata 169
Szakmai és üzleti harcok a modernizálás jegyében 172


Nehéz helyzetben a miniszterelnök mellett 177
Zsidók, magyarok, kisállamok 182
„Nemzetközi földrengés" 185
Kiútkeresés 190
A berlini csillag 199
Üzleti kérdések 204
Nemzeti sikerek 215
Régi-új barátok; közeledési kísérletek 219
Búcsú a mestertől 228
Zavaros átmenet 230
„GÖMBÖS-BETEGSÉG", 1932-1934
A nagy csalódás 245
Szemléleti eltérések 262
A Gömbös kormány első válsága és a koalíciós kísérlet 268
Rádiós, film- és MTI-ügyek 279
Külföldi utak 300
Felsőházi tagság. A kormány újabb válságos helyzete 315
A kormány mellett; a marseille-i ügy 335
Jegyzetek 343
Névmutató 375


A MAGYAR POLITIKAI MEGHASONLOTTSÁGRÓL 1 9 1 9- 1 94 1

A BELÜGYMINISZTER, 1935-1937
A belügyminiszter és a választások 393
Az első intézkedések 408
Film és mozi 415
Rutinteendök 419
Helyzetkép, 1935 423
A diktatúra ellen 431
Nemzetbiztonsági kérdések 444
Darányi Kálmán és Kozma Miklós 450
Látogatás Németországban 457
Elmenőben 470
A belügyminiszter búcsúztatása 476
POLITIKAI SZÉLCSEND, 1937
Darányi távozása 487
Rádiós viták és magánhírszolgálat 491
Az lmrédy-kormány fogadtatása 498
Külpolitikai horizont 503
VIHARFELHŐK, 1938
Ausztria 515
Félni vagy bizakodni? 529
Remények és aggodalmak: Csehszlovákia 533
A kárpátaljai diverzió élén 549
Üzlet és zsidótörvény 572


TELEKI PÁL BIZALMASA, 1939-1940
Prága: a meghasonlás kezdete 591
Megrendülés — védekezés 609
Utak és missziók 616
A választások és a nyilas-nemzetiszocialista kérdés 623
A „ki-nem-mondott" semlegesség 631
Hírszerző körúton 643
Támadások a Kozma-birodalom ellen 653
Tapogatózás az erdélyi kérdés körül 657
Tárgyalás Belgrádban 665
Egy német blöff és lelepleződése 670
A finn epizód 683
Nyugaton a nyugati hadjárat kezdetén 690
Az erdélyi kérdés — élesben 708
KORMÁNYZÓI BIZTOS, 1940-1941
Kinevezés és szándék 719
Az első nehézségek 728
A „zsidókérdés" 736
Néhány siker 740
A jugoszláv válság és Teleki halála 744
Kiábrándulva, betegen 749
AZ UTOLSÓ HÓNAPOK, 1941
Kamenec Podolszkij 753
Harc a bürokráciával 767
Üzlet és magánélet 782
Betegség — temetés 790
Jegyzetek 799
Névmutató 833
Irodalomjegyzék 842


Ormos Mária

1930 -
Ormos Mária (Debrecen, 1930. október 1. –) Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. 1984 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1996 és 2000 között a Bölcsészettudományi kar megbízott dékánja.

Ormos Mária  további könyvei

10%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 500 Ft 1 350 Ft
10%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 000 Ft 900 Ft

Az Ön ajánlója

Vélemények a könyvről

  • 2020. 08. 28. 11:15

    Ormos Mária professzor asszony.Már megint meglepett!Ennyi mindenkiről ennyi sok tanulmányt írni...!Most pl.Kozma Miklósról,akiről valljuk be: sokan nem is hallottunk.Pedig belügyminiszter is volt,azonkívül hogy sokan inkább az akkori médiával társítják őt.Ismét egy jó könyv.