Erdély története I–II. (Szerkesztette Miron Constatinescu.)

Daicovicio, Constantin – Pascu, Ştefan – Moraru, Tiberiu – Cheresteşiu, Victor – Imreh István – Neamţu, Alexandru – Bodea, Cornelia – Surdu, Bujor – Mureşan, Camil – Nuţu, Constantin – Egyed Ákos – Curticăpeanu, Vasile Erdély története I–II. (Szerkesztette Miron Constatinescu. Fordította: Szobcsák Teréz és Fischer György, Benkő Samu és Egyed Ákos.) (Bukarest), 1964. Román Népköztársaság Akadémiájának kiadója („13 Decembrie 1918” Nyomdaipari Vállalat). XV + [1] + 356 + [2] p. + 5 t. (4 színes, ebből egy duplaoldalas, egy kihajtható) + 7 térkép (kihajtható, ebből 4 színes) + errata; XV + [1] + 558 + [2] p. + errata + 1 t. (színes). Egyetlen kiadás. „Az Erdély története című munka a román, német vagy magyar nacionalista burzsoá történetírással elletétben elsősorban a termelő tömegek életét és harcát ismerteti, a román jobbágyok és munkások évszázados hősi küzdelmeit a többi nemzetiség dolgozóival szoros egységben, a hűbéri, majd később a tőkés kizsákmányolás és elnyomás ellen” – részlet a marxista munkaközösség által írott kötet előszavából. Jóllehet a kötet minden alkalmat megragad a sovinizmus, nacionalizmus elítélésére, a kulcskérdésben állást foglal a román néplélek kedvenc fantáziája, az Erdélyben élő dákok és a románok kontinuitása mellett, valamint az összes lehetséges térképen Erdély-szerte, sőt Erdély határain túl nyúlóan is dák-román településneveket tüntet fel az első hódítás igazának sorok közötti felmutatása érdekében, melynek tudományos alaptalanságán csöppet sem javít a marxista terminológia. A munka továbbá minden alkalmat megragad változatos időközökben a románság népességi arányának (jócskán felülbecsült) taglalására. A kötet egyfajta nacionálmarxista patológiai lelet: osztályharcos terminológiával bebizonyítani a dolgozó, elnyomott románság elidegeníthetetlen jogát Erdélyre. A második kötet különös történelmi mutatványa az 1848-as magyarellenes vérengzések említetlen mivolta, és (a történelmi szempontból bátran terrorista főideológusnak tekinthető) Avram Iancu figurájának forradalmár beállítása, a továbbiakban pedig a Monarchia ideje minden kulturális és gazdasági eredményének valódi megemlítése nélkül az osztályharcra helyezni a hangsúlyt, valamint az elnyomott román nép önfelszabadításának történetére. A címoldalakon régi tulajdonosi bejegyzés, az előzékeken Ex libris. Poss.: Molnár János (Ex libris). [Molnár János kecskeméti helytörténész, könyv- és népművészeti gyűjtő, a kecskeméti Katona József Társaság vezetőségi tagja, számos író és költő erdélyi úti kalauza, erdélyi írók, költők kecskeméti házigazdája az 1960–1980-as években.] Egységes, aranyozott kiadói egészvászon kötésben, egységes, illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány. Ritka.

Mutass kevesebbet