Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Esztétika II.

Esztétika II. - Hegel - Régikönyvek
Esztétika II. - Régikönyvek Esztétika II. - Régikönyvek Esztétika II. - Régikönyvek Esztétika II. - Régikönyvek Esztétika II. - Régikönyvek Esztétika II. - Régikönyvek Esztétika II. - Régikönyvek Esztétika II. - Régikönyvek
(0 vélemény)
Sorozatcím:
Filozófiai írók tára
Fordítók:
Szemere Samu
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1955
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Csongrád Megyei Nyomdaipari Vállalat
Kötés típusa:
fűzött kemény papír
Terjedelem:
368 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá (folytatás)
A klasszikus művészeti forma
Bevezetés. A klasszikusról általában 3
A klasszikus önállósága mint a szelleminek és természeti alakjának kölcsönös áthatása 7
A görög művészet mint a klasszikus eszmény valóságos létezése 12
Az alkotó művész helyzete ebben a művészeti formában 14
Bevezetés és felosztás 16
A klasszikus művészeti forma kialakulásának folyamata
Bevezetés és felosztás 19
Az állati jelleg lefokozása 21
Az állatáldozatok 22
A vadászat 23
Az átváltozások 23
A régi és új istenek harca 29
Az orákulumok 32
Különbség a régi és az új istenek között 34
A régi istenek legyőzése 41
A negatívakként tételezett mozzanatok pozitív fenntartása 43
Misztériumok 44
A régi istenek megőrzése a művészeti ábrázolásban 45
Az új istenek természeti alapja 46
A klasszikus művészeti forma eszménye
Bevezetés és felosztás 51
A klasszikus művészet eszménye általában 52
Az eszmény eredete szabad művészi alkotásból 52
A klasszikus eszmény új istenei 56
Az ábrázolás külső módja 61
A különös istenek köre 62
Az istenegyéniségek sokasága 62
A rendszere tagolás hiánya 63
Az istenek körének alapjellege 65
Az egyes istenek egyénisége 66
Az egyénítés anyaga 74
Az erkölcsi alap megőrzése 75
Átmenet a kecsességre és bájra 75
A klasszikus művészeti forma felbomlása
A végzet 77
Az istenek szétfoszlása antropomorfizmusuk következtében 79
A belső szubjektivitás hiánya 79
A kereszténységre való átmenet csak az újabb művészet tárgya 81
A klasszikus művészet felbomlása saját területén 84
A szatíra 87
A klasszikus művészet felbomlása és a szimbolikus művészet felbomlása közti különbség 87
A szatíra 88
A római világ mint a szatíra talaja 89
A romantikus művészeti forma
Bevezetés. A romantikusról általában 95
A belső szubjektivitás elve 96
A romantikus tartalmának és formájának közelebbi mozzanatai 97
A romantikus ábrázolásmód viszonya a tartalmához 102
Felosztás 106
A romantikus művészet vallásos köre
Bevezetés és felosztás 107
Krisztus megváltástörténete 111
A művészet látszólagos feleslegessége 112
A művészet szükségszerű fellépése 112
A külső megjelenés véletlen különlegessége 112
A vallásos szeretet 115
Az abszolútumnak mint a szeretetnek fogalma 116
A kedély 116
A szeretet mint a romantikus eszmény 117
A gyülekezet szelleme 119
A vértanúk 120
A belső vezeklés és megtérés 124
Csodák és legendák 126
A lovagság
Bevezetés 128
A becsület 133
Ennek fogalma 133
A becsület megsérthetősége 136
Ennek helyreállítása 136
A szerelem 137
A szerelem fogalma 137
Ennek összeütközései 140
A szerelem esetlegessége 142
A hűség 144
A vazallus-hűség 144
Szubjektív önállóság a hűségben 145
A hűség összeütközései 145
Az egyéni különösségek formai önállósága
Bevezetés és felosztás 148
Az egyéni jellem önállósága 151
A jellem formális szilárdsága 151
A jellem, mint belső, de ki nem alakult totalitás 154
A szubsztanciális érdeklődés ilyen formális jellemek iránt 159
A kalanosság 160
Az összütközések és célok esetlegessége 161
Az ilyen esetlegesség komikus feldolgozása 164
A regényszerűség 166
A romantikus művészeti forma felbomlása 167
A meglevőnek szubjektív művészeti utánzása 169
A szubjektív humor 174
A romantikus művészeti forma vége 176
Az egyes művészetek rendszere
Bevezetés 189
Felosztás 196
Az építészet
Bevezetés 205
Felosztás 206
Az önálló szimbolikus építészet
Bevezetés és felosztás 210
A népek egyesülésére szolgáló építészeti művek 213
Az építőművészet és a szobrászat között ingadozó építészeti alkotások 215
Palluszoszlopok stb. 215
Obeliszkek, stb. 217
Egyiptomi templomépítmények 218
Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre 222
Földalatti ind és egyiptomi építmények 222
Holtak hajlékai, piramisok, stb 224
Átmenet a célt szolgáló építészetre 228
A klasszikus építészet
Bevezetés és felosztás 234
A klasszikus építészet általános jellege 235
Egy meghatározott célt szolgáló építmények 235
Az épület alkalmasága ilyen célra 235
A ház mint alaptípus 236
Az építészeti formák különös alapmeghatározásai 237
Fa- és kőépítmény 237
A templom különös formái 239
A klasszikus templom mint egész 246
A klasszius építészet különböző építésmódjai 248
A dór, ión, korinthosi oszloprend 248
Az ívboltozat római konstrukciója 253
A római építészet általános jellege 254
A romantikus építészet
Általános jelleg 256
Különös építészeti alakításmód 257
Az egészen zárt ház, mint alapforma 257
A belsőnek és külsőne alakja 257
A díszítés módja 259
A romantikus építészet különböző építésmódjai 267
A gótika előtti építészet 268
A tulajdonképpeni gótikus építészet 269
A középkor világi építőművészete 270
A szobrászat
Bevezetés 273
Felosztás 280
A tulajdonképpeni szobrászat elve
A szobrászat lényeges tartalma 282
A szép szoboralak 285
A megjelenés különlegességének kizárása 288
A mimikaszerűség kizárása 289
A szubsztanciális egyéniség 290
A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete 290
A szobrászat eszménye
Bevezetés és felosztás 292
Az eszményi szoboralak általános jellege 294
Az eszményi szoboralaknak mint olyannak különös mozzanatai 298
A görög profil 298
A test helyzete és mozgása 308
Ruházat 312
Az eszményi szoboralakok egyénisége 320
Attributumok, fegyverek, díszek, stb 322
A kor, a nem, az istenek, a héroszok, az emberek, az állatok különbségei 322
Az egyes istenek ábrázolása 330
Az ábrázolás különböző módjai; különböző anyagok; a szobrászat fejlődésének fokai
Bevezetés és felosztás 334
Az egyes szobor, a szoborcsoport és a dombormű 334
Az egyes szobor 335
A csoport 336
A dombormű 339
A szobrászat anyaga 341
Fa 341
Elefántcsont, arany, érc, márvány 341
Drágakövek és üveg 344
A szobrászat történeti fejlődése 346
Egyiptomi szobrászat 347
Görög és római szobrászat 351
Keresztény szobrászat 355
Mutatók
Névmutató 359
Irodalmi és mitológiai alakok 362
Földrajzi nevek 365
Irodalomjegyzék 366
Képzőművészeti alkotások 367

Hegel

Hegel  további könyvei

20%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1956
Antikvár könyv
800 Ft 640 Ft
20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 200 Ft 960 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...