Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Gyárthatóság és gépszerkesztés

Gyárthatóság és gépszerkesztés - Régikönyvek
Gyárthatóság és gépszerkesztés - Régikönyvek Gyárthatóság és gépszerkesztés - Régikönyvek Gyárthatóság és gépszerkesztés - Régikönyvek Gyárthatóság és gépszerkesztés - Régikönyvek Gyárthatóság és gépszerkesztés - Régikönyvek Gyárthatóság és gépszerkesztés - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Lehoczky László Dr.
Borító tervezők:
Hegedűs Ernő
Kiadó:
Műszaki Könyvkiadó
Kiadás éve:
1966
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Franklin Nyomda és Kiadó Kft.
Nyomtatott példányszám:
1.600 darab
Kötés típusa:
kemény papírkötés, kiadói borítóban
Terjedelem:
418 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.80kg
Kategória:
Előszó 11
Bevezetés 13

1. A szerkesztési munka jelentősége a gépgyártás távlati fejlesztésében
1.1 Gépipari termékek munkaigényességének csökkentése 15
1.2 A leggazdaságosabb gépszerkezet és a szerkesztő ebből eredő fel-
adata 18
2. A szerkezeti összkoncepció jelentősége a legnagyobb fokú gyárt-
hatóság kialakítása szempontjából
2.1 Az ismétlődő fejlesztési ciklus és a sikerült alapkoncepció jelen-
tősége 25
2.2 A gép szerkezeti koncepciójának kialakítása az optimális tulaj-
donságok elérése szempontjából 39
2.21 Élettartam 40
2.22 Üzembiztonság 45
2.23 A gépek hatásfokának biztosítása haladó paraméterek alkalmazá-
sával. Az alkalmazás feltételeinek szerkesztői egyeztetése 50
2.24 A munkakörülmények javítása 56
2.25 A gép külső alakja 60
2.26 A súly és a munkaigényesség csökkentése 60
3. A szerkezet gyárthatóságának megítélése
3.1 A gép részletes szerkezete gyárthatóságának megítélésére használt
részmutatók 73
3.11 Anyagmegtakarítási mutatók 76
3.12 A korszerű technológiai eljárások alkalmazásának mutatói 87
3.13 A cserélhetőség, a szabványosítás, a tipizálás és a specializálás al-
kalmazásának mutatói 88
3.14 Költségmutatók 88
3.15 A gyártási ciklusok időtartama csökkentésének mutatói 89
3.2 Az egyes alkatrészek konstrukciójának gyárthatósági elbírálása 89


4. A gyártás tömegszerűségének hatása a technológiai módszerek
megválasztására és a konstrukciók gyárthatóságára

4.1 A konstrukció gyárthatósága sorozat- és tömeggyártásban 95
4.2 A konstrukció gyárthatósága egyedi és kissorozatgyártásban 101
4.21 A nehéz és közepesen nehéz alkatrészek gyártása munkaigényes-
ségének csökkentése 103
4.22 A gazdaságos szerelés konstrukciós feltételei 104
4.23 A gyártásszervezést és a kis és közepes alkatrészek helyszínre szál-
lítását megkönnyítő konstrukciós feltételek 104
4.231 Szabványos és készen vásárolt alkatrészek vagy egységek 104
4.232 Az egyes gépekhez külön szerkesztendő speciális alkatrészek 105
4.24 Az egyedi és kissorozatgyártás specializálásának jelentősége a
konstrukció gyárthatóságának fokozása szempontjából 114

5. A konstrukció gyárthatósága a megmunkálás szempontjából
5.1 Méretek, tűrések, felületi érdesség 120
5.11 Méretek és tűrések 120
5.12 Felületi érdesség 132
5.2 A konstrukció gyárthatósága elérésének fő irányai a megmunká-
lás szempontjából 141
5.21 A forgácsolási főidő rövidítése 146
5.211 A munkadarab merev befogása 146
5.212 A megmunkálásra előirányzott felületek célszerű helyzete a forgá-
csolás hatásfokának szempontjából 149
5.213 A megmunkálandó felületek célszerű elrendezése a gép műkö-
dési elvének szempontjából 153
5.214 Felesleges anyaglemunkálás megelőzése 155
5.215 A megmunkált felületek optimális nagysága 155
5.216 Az alak, a pontosság és a felületi érdesség optimális megválasz-
tása 156
5.217 A választott anyagok megmunkálhatósága 161
5.22 A forgácsolási mellékidők csökkentése 162
5.221 A munkadarabok gyors befogása 162
5.222 Nehéz munkadarabok kötözése és forgatása 162
5.223 A felesleges többszörös munkadarab-befogás kiküszöbölése 165
5.224 A felesleges gépállítás kiküszöbölése 166
5.225 A felesleges szerszámcsere kiküszöbölése 166
5.23 A megmunkálás rezsiköltségeinek csökkentése 167
5.231 A drága és egyedi szerszámgépeken végzett megmunkálás mun-
kaigényességének csökkentése 167
5.232 A speciális szerszámok és készülékek szükségletének csökkentése 170


5.233 A szerszám szempontjából veszélyes műveletek kiküszöbölése 170
5.234 A selejtgyártás veszélyének csökkentése 171
5.24 Korszerű megmunkálási módszerek alkalmazása 172
5.241 Másolóeljárások alkalmazása 172
5.242 Haladó forgácsolási eljárások alkalmazása 173
5.243 A gazdaságos csavarmenet-készítés konstrukciós feltételei 187
5.244 A forgácsolás gazdaságos automatizálása 191
5.25 A kielégítő működési és szerelési pontosság elérése 192
5.251 A szokásos illesztési rendszereken kívül eső pontossággal szem-
ben támasztott követelmények 192
5.252 Központosításra és tömítésre alkalmatlan csavarmenet 192
5.253 Felületfinomító eljárások 194
5.254 A megmunkálás pontosságának kihasználása 195

6. A konstrukció gyárthatósága a hidegalakítás szempontjából
6.1 Korszerű alakítási eljárások alkalmazása 198
6.11 Élhajlítás 198
6.12 Forgókovácsolás (finomkovácsolás) 202
6.13 Hidegfolyatásos sajtolás 208
6.14 Tengely alakú alkatrészek hidegfolyatásos sajtolása rúdból 212
6.15 Radiális sajtolás 215
6.16 Keresztirányú hengerlés 216
6.17 Fémnyomás 219
6.18 Robbantásos alakítás 221
6.19 Egyéb új alakítási eljárások 222
6.2 Hagyományos alakító eljárások 223
6.21 Kivágott alkatrészek szerkesztése 224
6.22 Hajlított alkatrészek szerkesztése 228
6.23 Mélyhúzott alkatrészek szerkesztése 232

7. A konstrukció gyárthatósága a hegesztés szempontjából
7.1 Öntvények helyettesítése hegesztett szerkezetekkel 239
7.11 A hegesztett szerkezet szilárdságának és merevségének vizsgálata 240
7.12 A hegesztett szerkezet vizsgálata a kopásállóság, a korrózióálló-
ság és a hőhatások szempontjából 252
7.13 A gyárthatósági szempontból megfelelő hegesztett szerkezet kiala-
kításának lehetőségei 253
7.14 öntvények vagy hegesztett szerkezetek alkalmazásának gazdasá-
gossági szempontjai 254
7.2 Nagy öntött és kovácsolt alkatrészek összeállítása hegesztett kö-
téssel 259


7. 3 Kovácsolt alkatrészek helyettesítése hegesztett, kovácsolt, saj-
tolt és forgácsolt elemekkel 262
7.4 A szokásos hengerelt idomokból gyártott szerkezetek helyettesí-
tése könnyű hegesztett szerkezetekkel 263
7.5 Az eddig használt kötési módok helyettesítése hegesztéssel 271
7.6 A hegesztési eljárások áttekintése 273
7.61 Néhány korszerű hegesztési eljárás jellemzése 279
7.7 Az anyagok megválasztása 284
7.8 A hegesztéskor keletkező zsugorodás, feszültségek és repedések 285
7.81 A feszültségek keletkezésének lényege 285
7.82 A feszültségek és a zsugorodás szempontjából fontos konstruk-
ciós intézkedések 287
7.83 Hegesztett kötések feszültségcsökkentő hőkezelése 288
7.9 Hegesztett alkatrészek rajzai 288
7.10 A hegesztési technológiát szem előtt tartó gépszerkesztés 289
7.101 Hegesztett szerkezetek tervezési irányelvei 289
7.102 Hegesztett alkatrészek szerkesztési példái 290

8. A konstrukció gyárthatósága a hőkezelés szempontjából
8.1 Vegyi hőkezelés 306
8.2 Felületi edzés 308
8.21 Lángedzés 309
8.22 Indukciós edzés 310
8.3 A hőkezeléskor keletkező feszültségek és alakváltozások 315
8.4 Edzett alkatrészek szerkesztésének néhány szabálya 317

9. A konstrukció gyárthatósága a felületi kikészítés szempontjából
9.1 A gyártmányok külső alakját javító műveletek 321
9.2 Az élettartamot növelő műveletek a korrózió és a kopás szem-
pontjából 323
9.3 Fémmegtakarító felületkikészítés 324

10. Gépszerkezetek gyártásában alkalmazott egyéb technológiai
eljárások
10.1 Porkohászat 326
10.2 Szinterezett korund alkalmazása 335
10.3 A védőgázas kapilláris rézforrasztás alkalmazása az alkatrészek
szerkesztésekor 336
10.4 Fémek ragasztása 341
10.5 Sajtolt műanyag alkatrészek szerkesztése 345
10.6 Poliészteres üveglaminátok alkalmazása a gépgyártásban 351


11. Öntött és kovácsolt munkadarabok szerkesztése a gyártható-
ság szempontjából
11.1 Az öntvények alakjának technológiai megválasztása 354
11.2 Precíziós öntési eljárások 360
11.3 A szerkezetek gyárthatósága a kovácsolt félkész gyártmányok al-
kalmazása szempontjából 366

12. A szerkezetek gyárthatósága a kézi és a szerelési munka
szempontjából
12.1 A gépszerkesztő feladata a kézi munkák kiküszöbölésében 370
12.11 Sík felületek kézi készremunkálása 371
12.12 Hengeres felületek kézi illesztése 372
12.13 Ékhornyok kézi megmunkálása 374
12.14 Kúposszegek kézi illesztése 376
12.15 Csapos kötések 376
12.16 Csavarfuratok utánreszelése 377
12.17 Tengelyirányú csavarbiztosítás 377
12.18 Megmunkálatlan felületek hidegvágása és reszelése 378
12.19 Alakítógépek alkalmazása kézi munka helyett 379
12.2 A gépszerkesztő feladata a szerelési munka csökkentésében 379
12.21 A tűrések és méretláncok megválasztása 380
12.22 A könnyű szerelés feltételei 381
12.23 Egységek szerelésének feltételei 383
12.24 A szalagszerű szerelés feltételei 384
12.3 A próbákkal kapcsolatos szerkesztői feladatok 386
12.4 A szerkezetek gyárthatósága a gép szétszerelhetősége és karbantar-
tása szempontjából 387
12.5 A gépszerkesztők feladatai nagy és teljes gépi berendezések hely-
színi szerelésekor 396

13. A konstrukció műszaki és gazdasági értékelése
13.1 Az alkatrészek konstrukciójának vizsgálata a gyárthatóság szem-
pontjából 397
13.2 A teljes gép konstrukciójának ellenőrzése a gyárthatóság szem-
pontjából 399
13.21 Az összkoncepció 6 a konstrukciós felfogás értékelése 399
13.22 A kutatási, fejlesztési 6 gyártási költségek értékelése 400
13.23 A gép működési tulajdonságainak elbírálása 400
13.24 Az új gép üzemi tulajdonságainak értékelése 401
13.25 Az új gép népgazdasági hasznának értékelése 402
13.26 Gazdaságos élettartam 402
13.27 A gazdasági elemzések gyakorlata 417
Irodalom

Mások ezt is megvették mellé

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...