Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Keresztes háború és dzsihád Az iszlám és a keresztény világ

Keresztes háború és dzsihád - Bassam Tibi - Régikönyvek
Keresztes háború és dzsihád - Régikönyvek Keresztes háború és dzsihád - Régikönyvek Keresztes háború és dzsihád - Régikönyvek Keresztes háború és dzsihád - Régikönyvek
(0 vélemény)

2001. szeptember 11. éles megvilágításban tárja elénk a dzsihád, illetve a keresztes háború időszerűségét, akár iszlám, akár keresztény nézőpontból vizsgálódunk. A legfontosabb kérdés napjainkban az, hogy a két civilizáció képes lesz-e megvalósítani a békés egymás mellett élést, vagyis a civilizációk békéjét a 21. században. A történelem azzal a tanulsággal szolgál, hogy a Nyugat és az iszlám közeledése csak akkor lehetséges, ha a vallást és a politikát szigorúan különválasztjuk egymástól. Az iszlám világ és Európa között mindig is az ész és a racionalitás jegyében került sor hídverésre, soha nem a vallás és a politika összefonódása révén, e kettő együttes megjelenése ugyanis mindig dzsihádba vagy keresztes háborúba torkollott. Bassam Tibi göttingeni professzor - akit az "iszlamológia" néven ismertté vált új szaktudomány megteremtőjének tekintenek - egyik fő képviselője a két civilizáció megbékélését hirdetőknek. Muszlim létére nem közelít elfogultan az iszlámhoz, s mindig is felhívta a figyelmet az iszlám fundamentalizmus, az iszlamizmus veszélyeire - világos különbséget téve az iszlám és az iszlamizmus között. Könyvéből megtudhatjuk, hogy az iszlám 7. századi keletkezésétől az európai történelem szerves része volt, és ma is az. A kötet első fejezetében a dzsiháddal foglalkozik, amellyel kezdetét vette a kereszténység és az iszlám történetének összefonódása. A következőkben a Nagy Károly uralkodása alatt megszülető keresztény Európáról szól, majd mindennek következményeit, a keresztes háborúkat és az Oszmán-török Birodalom terjeszkedését tárgyalja. Ugyanakkor részletesen kitér arra is, hogy a két civilizáció történetében találunk példát gyümölcsöző kapcsolatokra is, ezek közé tartozik az iszlámot ért hellén hatás és a reneszánsz időszaka. A zárófejezetben a terrorizmus sajátos megjelenési formájaként megjelenő, a Nyugat terjeszkedése ellen szerveződő neodzsihád kapcsán azt taglalja, hogy vajon a múlt terhes öröksége és a jelenkori tragikus események ellenére lehetséges-e béke a két civilizáció között. Véleménye szerint a kultúrák párbeszédével elejét lehet venni a civilizációk összeütközésének, de ezért mind a Nyugatnak, mind az iszlám világnak nagyon sokat kell tennie, s akkor "a civilizációk békeünnepén, együtt temethetjük el a múltnak ezt a fejezetét".

Fordítók:
Deréky Géza
Kiadó:
Corvina Kiadó
Kiadás éve:
2003
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kner Nyomda
ISBN:
9631352382
Kötés típusa:
ragasztott karton
Terjedelem:
268 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 16.50cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:
KERESZTES HADJÁRAT ÉS DZSIHÁD — SZEPTEMBER 11.
TÖRTÉNELMI HÁTTERE... 9

ELŐSZÓ ... 11

BEVEZETÉS
A keresztény Európa és az iszlám Kelet a dzsihád és a keresztes háború
szorításában a Földközi-tenger térségében ... 23

A tárgy: az iszlám és Európa — A Földközi-tenger háború és béke ütközőzónájában (23.) —
A módszer: történeti-társadalomtudományi iszlámkutatás (26.) — Az euro—iszlám szom-
szédság a mediterrán térségben (29.) — Két civilizáció a világ- és egyetemes történelem
között (32.) — Németország és az iszlám világ a dzsihád és a keresztes háborúk hagyomá-
nyának tükrében (36.) — Az iszlám dzsihád és a keresztény Nyugat keresztes háborúi —
két egymással versengő univerzalizmus (39.) — Fenyegetés és csodálat között: összefog-
lalás és kitekintés (42.)

I. FEJEZET
A dzsihád mint világuralmi törekvés:
az iszlám expanzió programja — történeti áttekintésben ... 46

Szent háború és dzsihád a múltban és a jelenben (46.) — Fogalomzavar — Mit jelent a
dzsihád? (49.) — A történelmi dzsihád (51.) — A dzsihád mint az erőszak alkalmazásának
eszköze: az iszlám kihívja a világbirodalmakat (52.) —A harcos Omajjádok és az Oszmá-
nok közötti hasonlóság (54.) — Az iszlám dzsihád-terjeszkedés hullámai (55.) —A dzsihád-
hódítások sikerének titka (57.) — A dzsihád gyakorlata és a vallási rítusok közötti össze-
függés (60.) — Az arab dzsihád-hódítások vége (62.) — Dzsihád mint az iszlám egyete-
messé tételét szolgáló iszlám expanzió igazolása (63.) — A dzsihád nem jelent szükség-
képpen harcot. A világ kettéosztottságának problémája (66.) — A koráni dzsihád-doktrína
időaspektusa (68.) — Az eszmény: szalám. A valóság: dzsihád és kitál szorításában (71.)


II. FEJEZET
Európa kialakulása az iszlám dzsihád lwrában. Nagy Károly és az iszlám . . . 74

Egy bagdadi elefánt Aachenben (74.) — Fenyegetettségérzet és a nyugati Európa kialakulása
a Karolingok korában (79.) — A Pirenne-elmélet: a keresztény Nyugat születése a közép-
korban mint az iszlám kihívásra adott válasz (84.) — Nagy Károly, a keresztények csá-
szára párbeszédet kezdeményez Hárúnnal, a muszlimok kalifájával: politika és kultúrák
párbeszéde (90.)

III. FEJEZET
A keresztény válasz: keresztes háborúk . . . 94

Nagy Károlytól és Hárúntól a keresztes háborúkig (95.) — Háború Kelet és Nyugat között:
a keresztes háborúk. Védekező vagy támadó szent háború? (96.) II. Orbán pápa keresz-
tényhez méltatlan eljárása: a „Deus lo volt" felhívás tömeggyilkossághoz vezet (100.) —
Iszlám ellenállás: a gyenge bagdadi kalifa és Szaladin, a győzedelmes hadvezér (103.) —
Az arab történészek és a keresztes hadjáratok történelmi öröksége (107.)

W FEJEZET
Az iszlám dzsihád újjáélesztése: az Oszmán-török Birodalom és hódításai 110

A törökök: az iszlám harmadik meghatározó népe (111.) — A keresztes háborúk árnyéká-
ban: a türk törzsek a népvándorlás különböző hullámaival benyomulnak Nyugat-Ázsiá-
ba (112.) — Az Oszmán Birodalom: hogyan látjuk mai szemmel? (116.) — Az Osznián Bi-
rodalom dzsihád-hódításai: képzet és valóság (119.) — Az Oszmán Birodalom és szom-
szédai: az oszmán örökség (122.) — A csodálat és a „török vész"-től való félelem (125.) —
A vad gáziktól a dzsihád-harcosokig. Az oszmán-törökök minden muszlimok kalifái
(128.) — Az oszmán történelem mint hadtörténet (130.) — Az európai oszmán örökség:
a Balkán (133.)

V FEJEZET
Egy jelentős közjáték: a reneszánsz — ígéretes találkozás
túl dzsihádon és keresztes háborún ... 136

Adab és reneszánsz: rokon mozgalmak és ortodox ellenzőik (137.) — A görög ókor iszlám
recepciója és továbbfejlesztése (140.) — A latin avermistaktól a reneszánszig (143.) — A re-
neszánsz emberközpontú világfelfogása és iszlám forrásai ( I 45.) — Újabb zavarok a kap-
csolatokban: a csodálat alábbhagy — visszatérés a dzsihád és a keresztes háborúk hagyo-
mányos fenyegetéséhez? ( I 48.)


VI 1.1.,J1'.711'
(Hova nieglubbi ,1 ('xihinzió a keresztes hadjáratok újabb
avagy tu r■'..; iFn1r. ('yvrí eniessé, tétele? ... 151

Irrrripa létrehozás á tó I a világ „ urópaizmus" nevében történt meghódításáig (152.) —
Vissza a reneszánsz vívmányait megelőző időkbe? (153.) — A humanizmus: Európa és
iszlám találkozása. Világi tudás és az emberközpontú világszemlélet Mint reneszánsz
Örökség (155.) — Ibn Rusd „kettős igazságától" és a reneszánsz világiasságától a totális
vallásig (156.) — Miben áll az iszlám Európára gyakorolt hatása? A fogalmi zavar és az ön-
célú értelmezés veszélye (158.) — Összeköthet-e a raciónális tudás különböző civilizáció-
kat? Netán világethoszra van szükségünk? (160.) — A tudás hátalom — katonai hatalom!
Az iszlám és a modern tudomány. Történelmi háttér (163.)= A tudásról alkotott iszlám
koncepció és helye az iszlám történetében. Kettős hagyomány (165.) — Távlatok a rene-
szánsz tükrében (168.) ;

VII. FEJEZET
Az utolsó iszlám rend és az elnyugatosítás folyamata.
A „keresztesek összeesküvése" az iszlám világa ellen? ... 170

Az Oszmán Birodalom megreformálása a janicsárok és az ulamá ellenállásába ütközik:
a nyugatosítás kezdetei (171.) Egyiptoin oszmán tartomány helytartója és a birodalom
( 174.) — Dzsihád és a keresztes háború égymásra találása? Német tisztek az Oszmán Bi-
rodalomban: von Moltke és Wilhelm Souchon tengernagy — oszmán dzsihád a németek
oldalán (177.) — Miért vallott kudarcot az Oszmán Birodalom megreformálása? (180.) —
Az Oszmán Birodalom mérlege a Földközi-tenger térségében zajló dzsihád—keresztes há-
borúk történeti összefüggésében (184.) -

VIII. FEJEZET
Az iszlám fundamentalizmus mint Nyugat-ellenes lázadás.
j dzsihád Európa ellen? ... 187

Iszlám ébredés vagy a civilizációk újabb összeütközése? (188.) — Az iszlám Európa iránt
érzett csodálatától a Nyugat-ellenes dzsihád-lázadásig (191.) — Európa és az iszlám. A vi-
lágnézeti-vallási kihívás (194.) — Miért hiányos az európaiak ismerete az iszlamizmus-
ről? (197.) — A világnézeti háttér: az iszlám újbóli átpolitizálása és a civilizációk sokféle-
sége. Az erről kialakult vita (199.) — A neodzsihád mint a világ elnyugatiasítása elleni
küzdelem (2021 — Lehetséges-e az iszlám és a nyugati civilizáció közötti béke megterem-
tése a dzsihád—keresztes háború öröksége ellenére? (204.)

JEGYZETEK... 206

Bassam Tibi

Bassam Tibi  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 320 Ft 1 624 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...