Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Kincses Magyarország Középkori művelődésünk történetéből

Kincses Magyarország - Zolnay László - Régikönyvek
Kincses Magyarország - Régikönyvek Kincses Magyarország - Régikönyvek
(0 vélemény)

"Ez a kisded művecském"... - így kezdi, szelíd iróniával, amely aztán az egész könyvön végigárad, hol a sorok közt bujkálva, hol expressis verbis a fölszínre bukkanva, vaskos könyvét a szerző. Természetes, hogy szívéhez nőtt ez a megtermett-dalmahodott "kisded". Hisz a benne közreadott anyag része annak a világnak, amelyben évtizedek óta benne él, amelynek kutatására, megismerésére, föltárására tett erőfeszítéseit ritka szép siker koronázta a közelmúltban is: Zolnay László régész-feltárója volt a világhíressé lett budavári gótikus-előreneszánsz szoborgalériának. E nagy jelentőségű lelet feltalálásának és feldolgozásának körülményeit is megismerheti az olvasó e könyv lapjain. De Zolnay kutatásainak csupán egyik színtere a régészeti ásatások "terepe", a másik - talán kevésbé méltányolt, ámde nem kevésbé jelentős - : a könyvtár és az irattár. A magyar középkor anyagi és szellemi kultúrájának írott és kézzelfogható emlékeit e két nagy forrásvidékről gyűjtötte össze. "Újdondász-ódondásznak" nevezi magát egy helyütt e könyvben: természetes, hogy a régiség kutatóját elsősorban az érdekli, ami a múltból újdonságszámba mehet a jelen számára, tehát amit maga tár, fedez fel; de nem csak az! Hisz a nagyközönség számára temérdek dolog ismeretlen a múltból, amit a szakemberek ismernek, vagy legalábbis ismerhetnek, mert esetleg hetven-nyolcvan évvel ezelőtt már publikálták valamelyik tudományos közlönyben, vagy akár könyvben is: az átlagolvasóhoz ezek a művek ma már aligha juthatnak el. Szükséges hát a konkrét történelmi ismeretanyag időnkénti újraközlése is. Zolnay László könyve - a szenzációs újdonságok szöveggel és képpel történő bemutatása mellett - erre a fontos művelődési feladatra is vállalkozik.

Borító tervezők:
Bezúr Györgyi
Kiadó:
Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve:
1978
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Második, javított kiadás
Nyomda:
Dürer Nyomda
ISBN:
9632707907
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
550
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
Az író előszava 17
KINCSES MAGYARORSZÁG - SZEGÉNY MA6YARORSZÁG
Kincses Magyarország 23
A honfoglalók kincsei 23
Az új haza nemesfémbányái. A magyar aranyhegemónia 24
Külföldi utazók a "magyar Kánaánról" 25
Arany és aranycsinálók 25
Kelet-magyarországi arany- és ezüstbányák 27
A felvidéki nemesfémbányák felfedezése 27
Hírünk és aranyunk gyarapodása 28
Bonfini "Kincses Erdélyről" 28
Gazdag országnak szegény királya 29
Másfajta kincsek a föld alatt 30
Drágaköveink 31
Vasbányák 32
A magyar "vörösmárvány" 33
Ómagyar ötvösemlékek 34
A román kori Esztergom- a hajdani főváros - ötvössége 35
Háromezer ezüstpénz a föld alatt 36
A "készpénz" elterjedése 36
Mennyi volt a királyi jövedelem III. Béla korában? 37
Esztergomi műkincsek a XII-XIII. században 38
Román kori ötvösök és pénzverők - esztergomi sírokban 38
Román kori ötvösségünk emlékei 40
Buda, a gótikus ötvösség új központja 40
Vesztegetés - ötvöstárgyakkal (Avagy: mibe került egy magyar báró a XIII. században?) 40
A magyar El Dorado híre 41
Az első magyar aranyforintok 42
Anjou-kori ötvöskincsek 42
Hajdani ötvöseink emlékezete 43
Egy királyi ötvös a XIV. században 43
Ötvöscéhek. Ötvös utca Budán 44
A gótikus ötvösség mint "nemzeti műipar" 44
Hogyan dolgozik az aranyműves? 46
A néhai királyi kincstár emlékezete 46
Egy kéthónapos budai karnevál - és kincsei 46
Mátyás király kincstára, kálváriája 48
Műkincseink pusztulása 49
A MAGYAR FÖLD 53
Érik a gyümölcs 53
Régi magyar gyümölcsösök, virágkertek 53
Hajdani gyümölcsösök 54
Gyümölcsöskert, konyhakert, virágos kertetske 55
Egy magyar gyümölcsöskert a XIII. század elején 55
Vadkert, házikert 55
Gyümöcsök eltűnése és feltűnése 56
A cseresznye legendája 57
Szederfák és a Selyemút 57
Aszalás 57
Szomori és Tomori 57
Fűszerszámos kertek 58
Mátyás király forli hagymái 59
Királyi kertek 59
Erdő-mező az Árpád-korban 61
Ardók 61
Darócok, ácsok, bocsárok 62
Az erdő ötféle haszna 63
EMBER ÉS ÁLLAT 64
Állatvilágunk 65
Lovaink 65
Régi ménesek, gulyák, nyájak 65
Vadlovak 66
Monostorok állatállományai 66
Abu Hamid al Garnati al Andalusi a XII. század Magyarországáról 67
Méhesek 68
A gyetyaöntés mesterei 69
Árpád-kori állatállományunk 69
A szarvasmarha-valuta 70
Vad és szelíd állatvilágunk 70
PANNÓNIA ÁLLATVILÁGA
Kihalt állatóriásainkról 71
Ősi vadmarháink 71
Miska, az utolsó magyar bölény 72
Az "őstulok" a "bial" - és vadászai 72
A magyar szürkemarha ősei 73
Magyar őstulok a strassburgi dómépítésnél 74
Az őstuloktól a szürkemarháig 74
Albertus Magnus a Woesent-nek mondott vadmarháról 75
Milyen állat volt az az "őstulok"? 76
Az esztergomi szarvkupák 77
Mikor pusztult ki a magyarországi őstulok? 77
A magyar tőzsérség aranykora 79
Milyen volt a késő középkor magyar szarvasmarhája? 79
Herberstein báró magyar szarvasmarhákról 80
Magyar marhák német vágóhídon 80
A legnagyobb magyar marhák tündöklése és bukása 81
Ribillió Augsburg városában, 1708-ban 81
Hajtók, böllérek, hajdúk emlékezete 82
Bikaviadal - magyar módra 83
VADVILÁGUNK A KÖZÉPKORBAN (Vadak, vadászok, vadászatok) 84
Medvék 84
Medvék és medvevadászok 1518 telén Egerben 85
Vaddisznó 88
Farkas 89
Hiúz 90
Vadmacska 90
Róka 90
A hölgy és a nyest 90
Hód 91
Szarvas, nyúl 91
Dám 91
Őz 92
Jávorszarvas 92
Madaraink 94
Sólyom 94
Magyar László solymászkönyve 94
Solymászcímerek 94
"DUNÁRUL FÚJ A SZÉL..." (Régi halászatok Magyarországon) 96
Kora középkori halkereskedelem 96
Halakról 96
A téli szállás s a halak élete 97
A vizahal 98
Mit mond a halak góliátjáról a természettudomány? 99
Magyar vizák 99
Honi vizafogások 99
Középkori vizahalászok 100
Halfogás ágyúszóval 100
Mennyi volt a középkori halbeszolgáltatás? 101
"... a Tiszában csak hal van, meg víz..." 102
Halak, halászok, horgászok 103
Török és zsidó írók a magyar halakról 103
Régi halfogás - halász - horgászszerszámok 103
Halászbokor, halásztanya 105
A halétel és a böjt 106
Mi volt hajdan a horgászszerencse, a "Felicitas Piscationis"? 106
Harminchárom helembai halász 106
A véneki halfogók pere a pannonhalmi főapáttal 106
Halrekesztők zsákmányai 107
Milyen volt a régi "gyalom"? 108
Halak az okleveles emlékekben 108
A csukák becsülete 109
Ki volt az első, neve szerint ismert magyar horgász? 110
Ritka halak, konzervátumok 110
A halászat mint regále 112
Dunai halásztanyák 112
Halas perpatvarok 113
Halárusok 113
Halastavak 114
Tó- és halőrök a középkori Magyarországon 115
Vizáink hattyúdala 116
A Duna "lochnessi szörnye" 117
A Balaton dicsérete 118
ÁRVIZEK, TÜZEK ÉS MÁS ISTENVERÉSEK
Tüzek, vizek, farkasordító hidegek 125
A középkori "kis jégkorszak" 125
Bonfini a magyar égaljról 127
Vízáradások, szelek 128
Aszályok 129
"... adjuk el a hídjainkat! Vagy vásároljunk alájuk vizet!" 129
Ködök 130
Időjárás és babona 130
Miért "kutya meleg" a júliusi kánikula? 131
Jégverés. Szent Donát, az időjárás szentje 131
Szent Kálmán, az árvízvédő 132
Poppo különös küldetése 132
Égszakadás, földindulás 133
Égi jelek 133
Tüzek. A "vörös kakas" 134
Tűzoltás 135
Tűzoltás - víz híján - borral 135
BETEGEK A RÉGI VILÁGBAN 137
Járványok 138
Babona és ismeret határán 139
Magyar matuzsálemek 140
A belgyógyászat és a sebészet válópere 141
"Nemzeti" orvosaink, a hadisebészek 141
Néhány orvostörténeti nyelvemlékünk 143
Középkori betegeink a legendák fényében 145
Csoda vagy orvoslás? 147
XV-XVI. századi betegek és betegségek 148
A vérbaj betörése 152
Az orvosságok 153
JOBBÁGY, NEMES, POLGÁR
OSZTÁLYHATÁROK- LÉCKERÍTÉSSEL 161
Jobbágyok, nemesek, polgárok 162
Osztályok határesetei 164
Egy nemesített jobbágycsalád 164
Ocsovai közjátékok 166
Szerelmi balladák forrásainál 167
Soltészek, erdőirtók 169
A lopéri soltészek 170
A Bogomérfiak (Szent Iványiak) soltészsége 172
Királyvadászok 173
Vadász-halász sorból a nemességbe 175
A póniki királyi vadászok 177
Vadászok s az első magyar táblakép 178
Királyi gráciából vissza a jobbágysorba 178
A BARLANGTÓL A HÁZIG 180
Barlangok, lakógödrök 181
Árpád-kori pénzek és pénzhamisítók egy Buda melleti barlangban 181
Az első otthonok 183
Középkori lakóbarlangok 184
A Szentmihály-hegy barlangjai - Dömös átellenében 185
Tihanyi remeték. Egy "hajadon aggatyán" otthona 185
Kutatás a Szentmihály-hegyen: a remetebarlang - római erőd volt 187
A falu 187
A ház 189
Sátor és putri 189
Árpád-kori alföldi falvak anyagi kultúrája 191
Szövőszékek Árpád-kori magyar házakban. Takácsházak 193
Falusi foglalkozások - fejedelmi-királyi szolgálónépek a korai Árpád-korban 194
Ami közös s ami különbözik a falun, városon, várban 196
VÁROSOK, VÁRAK
A város 201
Századok viharában (Egy magyar mezőváros- a nyolcszáz közül) 201
A "korponai jog" 201
Korpona századai 202
Giskra békéje 204
Háborúság a bozóki apátsággal 205
A kegyúri jogról 208
Egyházi átok 209
Városvédelem, városépítés, városszépítés a gótikában 210
Egy véres május elseje - Breznóbánya felégetése 211
A Thurzók és a Nagylucseiek viszálya 213
Amikor elszabadul a pokol 214
Utójátékok 215
VÁRAKRÓL 218
Várak, földvárak, gerendavárak 218
A bényi sáncok: Szent István király tábora 219
Királyi várak - magánvárak 222
A tatárok 224
Lovagvárak 224
Urak, uracsok - várak, váracsok 228
Élet a várban 230
ÉPÍTŐANYAGOK - ÉPÍTŐMESTEREK 238
Faépítészet 238
Hordozható faházak 239
A tégla és a cserép 241
Kőépítkezés 245
Épületkövek és bányák 246
Legnagyobb középkori épületeink 249
Váraink építőmesterei 252
Búcsúzóban a kőfaragástól 255
KÖZÉPKORI ELEINK HÁZA, TÁJA, RUZÁZKODÁSA
AZ OTTHON TŰZHELYE 259
Szentek, királyok, bolondok - régi kályhaszemeken 261
Padlófűtés-rendszerek a középkorban 263
Kik voltak az első magyar kéményseprők? 264
És lőn világosság... 264
Fény és fényűzés 266
Üveg, üvegesek, üvegezés 268
BÚTOR, BERENDEZÉS, HOLMI 272
RUHÁZATOK 277
A középkori magyar jobbágy ruhatára 280
Egy király gardróbja 281
A magyar udvar öltözködési pompája 285
Egy főpapi udvar viseletei 288
Vadászok, diákok ruhái 289
A honi lábbeli négyezer éve 290
Régi kesztyűsök és kesztyűk 292
Megkülönböztető ruházatok 293
Hajak divatja (A legrégebbi magyar lófarokfrizura és az első fodrászlány) 293
Ruházati iparok mesterei 294
Az első magyar "textilgyár" 296
Vitézi viselkedés és viselet. Módi 298
Cipőjük hegyes, mint az ördög orra 298
ÉTEL ÉS ITAL
KÖZÉPKORI KONYHÁK ÉS ASZTALOK 303
Jobbágyok konyhái 303
Mindennapi kenyerünk 304
Milyen volt a régi kenyerünk? 305
Régi sütőink híre-neve 306
Mekkora volt a legnagyobb magyar kenyér? 306
KÖZÉPKORI LAKOMÁK 308
A király eszik 308
Két fejedelmi sarj konyhája és asztala Mohács előestéjén 311
Budai "jó éjszakák" 312
Egy magyar Gargantua 313
Egy város gyomra 313
Piacok, vásárok 314
A legrégebbi magyar húsvéti étlap 316
Hogyan böjtöl egy magyar úr? 317
Ötszáz éves evőeszközünk: a villa 317
Borokról, serekről 318
Borivás vagy szerelem 318
A király iszik 319
Kávé, dohány, áfium 322
RÉGI MAGYAR SZAKÁCSOK EMLÉKEZETE 324
A szakácsok: királyi szolgálónép az Árpád-korban 324
Legrégebbi szakácsaink névsora 1108-ból 324
Királyi, királynéi szakácsszervezetek 326
Kardforgató nyársforgatók 1264-ben 326
Somogyországi szakácsdinasztiák 326
Margitszigeti szakács közjátékok 327
Magyar udvari főszakácsmester ábrázolása a XV. század derekáról 328
Az első magyar szakácscímer 328
Ételmérgezések, étetések divatja 329
A Hunyadiak szakácsai 331
A királyi konyha szervezete 332
A szakácsmesterség és a nők 333
Szakácsvillongás Mátyás budai udvarában 333
A konyhapénz és az udvari szakácsok létszáma 334
A Jagellók konyhája 334
A szakácsok létszáma a XV-XVI. században 336
Palamides és Engelhardt cukrászok 336
A budai királyi konyha végnapjai 337
Bánffy Jakab megétetése 337
Mohács 338
KOCSMÁK, VENDÉGFOGADÓK 340
Régi vendégfogadások, régi vendégfogások 341
Ki volt a "kunkapitány"? 342
VIZEKRŐL 344
Kutak, források 344
Ciszternák, hegyi kutatk 346
Az első vízművek 348
A középkori vízművek típusai 349
Gravitációs vezetékek 349
A közlekedő edények törvényén alapuló budai vízmű 349
Vízemelők, szivattyúk 350
Középkori vízmesterek 352
Régészeti emlékek 353
KÖZLEKEDÉS
ELŐLJÁRÓBAN 357
Utak, utasok, utazások a régi világban 357
Római kori utak a Dunán túl - az úttalan Alföld 358
A magyarok lovai 360
Utazások az Árpádok korában - vándorló udvartartás 360
Lovász, lovag, huszár 361
Asszonyok és gyermekek a nyeregben 361
Középkori útfajtáink. A "nyílt út" 362
A gótika gengszterei a régi országutakon 363
Útonjárók - útonállók 364
Utazás egy és hat lóerővel 366
A királyi futárok 368
Lovak, batárok, hintók 368
Híres kocsihajtók, istállómesterek 372
A szegénység szekerei 373
Polgárok, kereskedők útjai 373
Különleges utazások 373
Amikor a király utazik 374
Költséges utazások - költséges érkezések 375
Régi postásaink. Lóváltó helyek 377
A legrégebbi híradók 377
Mészárosok, tőzsérek, hajdúk - és a régi posta 378
A hír hitelessége 378
Képek a magyar hajózás múltjából 379
Az első magyar békaember 379
Sóhajók a régi Dunán 379
A kerep, az olch és a csolnak meg a naszád 380
Az agg Muthmér révgondozó esete 380
Hadihajók, hadihajósok 382
Mátyás Bucintorója 382
Rendszeres személyszállítás hajón 382
A legnagyobb dunai hajóscsata 1527-ben 384
Komárom, a XVI. századi naszádosok fészke 384
Dunai hajósok földesurasága 385
Hajóhidak 386
MAGYAR LÁNYOK ÉS ASSZONYOK A RÉGI VILÁGBAN
Lányok, asszonyok a régiségben 389
Középkori magyar amazonok 390
Amazon az Árpádok ősfája élén 391
Kikapós királykisasszonyok 392
Fejedelemasszony-szöktetés a margitszigeti kolostorból 394
Amazonok kései maradékai 395
Egy atletizáló királylány 396
Amikor a dada alapít dinaszitát 397
Dolgozó nő a középkorban 398
Rab lányok, rab asszonyok 398
Himfi Margit tragédiája 400
Feleség, leány és három fiú - török rabszolgapiacon 402
A Barbara-Mátyás regény (Ki volt Corvin János anyja?) 402
Osztrák kutatók eredményei 402
Bornemissza Tamásné - a magyar Monna Vanna 406
A nők védője, Boucicault lovag - Budán 407
Török poéta himnusza Buda szépségéről 408
Török rabnők magyar fogságban 410
Münchhausenék keresztlánya és a Kartigám-regény 410
Túl a társadalom peremén 411
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK A RÉGI IDŐKBEN 415
Milyen volt a középkori iskola? 420
Tanultság, tanulatlanság 422
A "hét szabad művészetek" és két régi tankönyv 422
Egy XIV. századi magyar diáklevél 426
Nevelés 426
Sport, játék, játékszabály a nevelésben 428
A magyar nyelv és írás útja 428
A király mint a nádor tolmácsa 430
Egyetemek és egyetemalapítási kísérletek 434
Regiomontanus 434
ORVOSAINK 437
Régi magyar orvosok 437
Bolognai orvosemlékek 438
Az első városi orvos 439
Udvari orvosok 440
Az első orvosicímer 441
Hallgatóink és orvosnövendékeink külföldi egyetemeken a XV. században 442
Mohács korának udvari orvosai 443
Galenus tanítása magyar földön 443
Manardo Budán 444
Magyarország Manardo írásai tükrében 444
Paracelsus Magyarországon 446
MŰVÉSZETÜNK
Bevezetőül 451
Művészetekről 452
MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN 454
Középkori művészetünk kezdetei 455
Ki volt az első, neve szerint említett magyar festő? 456
A hajdani közép-magyarországi művészet nyomában 457
Sírkőfaragók, álarckészítők, címer- és zászlófestők 461
A BUDAVÁRI ÁSATÁSOK ÉS A "SZOBORTEMETŐ" 465
A budai királyi szobrászműhely gótikus remekei 474
A szobrokkal együtt talál pénzleletek 474
Ki volt a szobrok megrendelője? Ki volt megsemmisítőjük? 478
Királyok és szentek, lovagok, heroldok és dámák 480
A szobrok lélekszáma 483
Szobraink ikonográfiájáról 484
Szobraink és Magyarország 485
Szobraink: csoportozatok, együttesek tagjai 492
Kosztümök 495
Lábbelik 497
Színek 498
Kalapok, fátylak, süvegek 499
Fűzések, gombok, csatok 500
Hajviselet, kozmetika 501
... és az alkotók? 501
A szobrok lelőhelyének tanúsága 503
A lelőhely mondanivaló 505
BOLONDOK KÖNYVE
RÉGI BOLONDOK, BOLONDSÁGOK 509
Igricektől, regösöktől, kombibátoroktól az udvai bolondokig 510
Zsigmond bolondja: Porro tisztelendő 511
Bolondok párbaja, teológiai céllal 512
Elillant magyar farsangok nyomában 513
1476: egy kéthónapos karnevál 513
Az udvar mulat 514
A nép mulat - budai közjátékok, véres idilliumok 1477 farsangján 515
"Iszákosok miséje" és más vigalmak 516
Királyok bolondjai - bolondok királyai 516
Bolondok és mulatozók képzőművészeti emlékei 517
Püspökök, apátok bolondjai 518
Jagelló Zsigmond lengyel herceg bolondjai 518
Az Ünnep - és rendezői 519
Amikor bor csorgott a szökőkútból és sült galamb repült Budán 520
Az utolsó karnevál, Mohács előtt 521
Bolondok Ünnepe: a Bolondok Pápája, Császára, Királya 521
Karneváli bolond-misztériumjáték nyomai budai kályhaszemeken 523
Az utolsó magyarországi bolondok 523
JÁTÉKOK ÉS JÁTÉKOSOK A RÉGI PEST-BUDÁN 525
Kockavetés, pörgettyűzés, golyózás 525
Sakk és ostábla 526
Az ördög bibliája 527
Zsetonok Budán 528
Utószó, számadás 529
Kútfők és irodalom 533
Bibliográfia 544
Rövidítések 552

Zolnay László

Zolnay László  további könyvei

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...