Költemények / Melléklet A gondolkodás tapasztalatából / A költészet mint a lét nyelve a filozófia és a teológia határterületén

A KÖSZÖNET SZAVA


A FÖLDÚT / 91
TÉVUTAK (»A jövő emberének...«) / 101
MIT JELENT OLVASNI? / 103
NYELV ÉS HAZA / 105
RENÉ CHARNNAK / 163
A MŰVÉSZET ÉS A TÉR / 165
AZ EMBER ÍGY LAKIK / 183
ELGONDOLT DOLGOK
Idő I 203
Utak I 205
Intések / 207
Helység I 209
Cézanne / 211
Előjáték / 213
Köszönet / 215
AZ ÉLŐ RIMBAUD / 217
NYELV / 223
SZENT NEVEK HIÁNYA / 225
ERHART KÁSTNER EMLÉKÉRE
De ugyan hol vagyunk... / 235
Inkább alapítva... I 237
MARTIN HEIDEGGER ÜDVÖZLŐ SZAVAI / 239


UTÓSZÓ
A KÖLTÉSZET MINT A LÉT NYELVE
A TEOLÓGIA ÉS A FILOZÓFIA HATÁRTERÜLETÉN
1. A TUDÁSTERÜLETEKET INTEGRÁLÓ LÉTKÉRDÉS / 5
1.1. Az egyetlen út / 7
1.2. Az Aristotelés-kritika / 37
1.3. Az első gondolkodó költő: Parmenidés / 65
2. A LÉT ÉS A LÉTEZŐ / 110
2.1. Az ittlét és fő jellemzői / 116
2.2. Az ittlét sajátlagossága / 125
2.3. Az ember a legközelebbi a léthez / 134
2.4. Az embertől a legtávolabbi a lét / 136
2.5. A léttörténet: a lét fénylése és elfelejtése / 139 2.6. Út a semmin át: az ellenemondás / 147
9 2.6. Út a semmin át: az ellenemondás / 147
3. A KÖLTÉSZET STÁTUSA / 157
3.1. A tudásterületek egymásba fonódása / 159
3.2. A négyesség / 180
3.3. A költői mondás / 189