Lenin válogatott művei I-III. kötet
Ennek a háromkötetes kiadásnak az összeállításánál felhasználtuk a magyar nyelven több ízben megjelent kétkötetes válogatást, valamint a Szovjetunióban 1960-ban megjelent új, háromkötetes gyűjteményt. A műveket kronológiai sorrendben közöljük, kivéve a "Karl Marx", "Friedrich Engels", "Marxizmus és revizionizmus" és "A marxizmus három forrása és három alkotórésze" c. munkákat; ezeket az első kötet elejére helyeztük. A kiadásunkba felvett műveknek egy kisebb része megjelent már a Lenin Összes Művei című sorozatban, s ezeket változtatás nélkül közöljük újra. A többi munka jórészt megjelent a Lenin Művei címmel 1951 és 1964 között kiadott sorozatban és most Lenin Műveinek 5. orosz nyelvű kiadása alapján ellenőrizve és átdolgozva kerül be gyűjteményünkbe. A tanulmányozás megkönnyítésére az egyes kötetek végén bő jegyzeteket közlünk, a harmadik kötet végén pedig részletes tárgymutatót.
- Borító tervezők:
- Lengyel Lajos
- Kiadó:
- Kossuth Könyvkiadó
- Kiadás éve:
- 1977
- Kiadás helye:
- Budapest
- Kiadás:
- 3., javított kiadás
- Nyomda:
- Kossuth Nyomda
- ISBN:
- 9630907070
- Kötés típusa:
- műbőr, kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 610 + 501 + 531 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 15.50cm, Magasság: 22.50cm
- Súly:
- 2.10kg
- Kategória:
I. kötet
Előszó 5
Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével) 7
Előszó 9
Marx tanítása 13
A filozófiai materializmus 13
A dialektika 15
A materialista történelemfelfogás 17
Az osztályharc 18
Marx közgazdasági tanítása 20
Az érték 20
Az értéktöbblet 22
A szocializmus 29
A proletáriátus osztályharcának taktikája 31
Irodalom 35
Friedrich Engels 45
A marxizmus három forrása és három alkotórésze 52
I. 52
II. 54
III. 55
Marxizmus és revizionizmus 57
Melyik örökségről mondunk le? 64
Az "örökség" egyik képviselője 65
Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette 75
Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal? 80
A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok" 89
Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről 91
Mozgalmunk legfontosabb feladatai 98
Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései 103
Előszó 105
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága" 108
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága 124
A trade-unionista és a szociáldemokrata politika 143
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete 176
Egy országos politikai lap "terve" 216
Befejezés 236
Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete 239
Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz 245
A forradalom kezdete Oroszországban 246
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban 249
Előszó 251
A legidőszerűbb politikai kérdés 254
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata? 256
Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"? 262
A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság 267
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"? 271
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban? 274
Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására" 284
Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság 287
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején? 294
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája 297
Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása 305
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól? 308
Befejezés. Merjünk-e győzni? 317
Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról 326
Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"? 326
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést 332
A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról 338
A párt újjászervezéséről 346
I. 346
II. 349
III. 352
A moszkvai felkelés tanulságai 354
Ki az útra 360
Herzen emlékére 367
A nemzetek önrendelkezési jogáról 373
Mi a nemzetek önrendelkezése? 375
A kérdés konkrét történelmi felvetése 379
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása 382
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben 385
A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben 390
Norvégia különválása Svédországtól 398
Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata 402
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg 406
Az 1903. évi program és likvidálói 411
Befejezés 418
A háború és az oroszországi szociáldemokrácia 422
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről 428
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról 432
A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról 436
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka 437
Népszerű tanulmány 437
Előszó 441
Előszó a francia és a német kiadáshoz 443
I. 443
II. 443
III. 444
IV. 445
V. 446
Jegyzetek 535
Képmellékletek
II. kötet
A proletárforradalom katonai programja 5
I. 5
II. 7
III. 10
Előadás az 1905-ös forradalomról 14
Levelek a távolból I. Levél. Az első forradalom első szakasza 28
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban 37
Tézisek 37
A kettőshatalomról 42
A proletariátus feladatai forradalmunkban (A proletárpárt platformjának tervezete) 45
A lezajlott forradalom osztályjellege 45
Az új kormány külpolitikája 46
A sajátos kettőshatalom és osztályjelentősége 47
A taktikának az eddigi fejtegetésekből következő sajátszerűsége 49
A forradalmi honvédelem és osztályjelentősége 50
Hogyan lehet befejezni a háborút? 52
A forradalmunkból kinövő új államtípus 52
Agrárprogram és nemzeti program 55
A bankok és a tőkés szindikátusok államosítása 57
Mi a helyzet a szocialista Internacionáléban 57
A Zimmerwaldi Internacionálé csődje - Meg kell alapítani a III. Internacionálét 62
Mi legyen pártunk tudományos szempontból helyes és politikailag a proletáriáuts öntudatának tisztulását elősegítő elnevezése? 65
Utószó 69
A válság tanulságai 72
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt hetedik (áprilisi) összoroszországi konferenciája 1971. április 24-29. (május 7-12.) 75
Határozat az agrárkérdésről 75
Határozat a nemzeti kérdésről 78
A parasztküldöttek I. Összoroszországi kongresszusa.
1917. május 4-28. (május 17-június 10.) 80
Az agrárkérdésről szóló határozattervezet 80
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek I. Összoroszországi kongresszusa. 1917. június 3-24. (június 16- július 7.) 82
Beszéd az ideiglenes kormányhoz való viszonyról. Június 4. (17.) 92
A jelszavakról 98
A forradalom tanulságai 98
I. 100
II. 100
III. 102
IV. 102
V. 103
VI. 106
VII. 107
VIII. 108
IX. 109
Utószó 109
A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene 110
Jön az éhínség 110
A kormány teljes tétlensége 113
Az ellenőrzési rendszabályok közismertek és könnyen bevezethetők 115
A bankok nacionalizálása 117
A szindikátusok nacionalizálása 121
Az üzleti titok megszüntetése 124
Kényszerű egyesítés szövetségekbe 127
A fogyasztás szabályozása 129
A kormány semmivé teszi a demokratikus szervezetek munkáját 132
A pénzügyi csőd és rendszabályok leküzdése 135
Lehet-e előbbre jutni, ha nem merünk a szocializmus felé haladni? 138
Harc a gazdasági bomlás ellen és a háború 140
A forradalmi demokrácia és a forradalmi proletariátus 143
A forradalom egyik alapvető kérdése 146
Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban 153
Előszó az első kiadáshoz 155
Előszó a második kiadáshoz 156
Osztálytársadalom és állam 157
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai 171
Állam és forradalom. Az 1871-es Párizsi Kommünk tapasztalatai. Marx elemzése 180
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai 193
Az állam elhalásának gazdasági alapjai 214
A marxizmus oppurtunista elsekélyesítése 228
Utószó az első kiadáshoz 242
A bolsevikoknak kézbe kell venniük a hatalmat 243
Marxizmus és felkelés 245
Levél a Központi Bizottság tagjaihoz 250
Oroszország polgáraihoz! 252
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszusa. 253
Munkások, katonák és parasztok! 253
Előadói beszéd a békéről. Október 26. (november 8.) 255
Dekrétum a békéről 255
Zárszó a békéről mondott előadói beszédhez. Október 26. (november 8.) 261
Előadói beszéd a földről. Október 26. (november 8.) 264
Dekrétum a földről 264
Paraszti választói utasítás a földről 265
Határozat a munkás- és parasztkormány megalakításáról 268
A népbiztosok tanácsának szikratávirata. 1917. október 30. (november 12.) 269
A munkásellenőrzésről szóló rendelet tervezete 270
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt központi bizottságától. 271
A munkások szövetsége a dolgozó és kizsákmányolt parasztokkal 275
Tézisek az alkotmányozó gyűlésről 277
A bankok nacionalizálásánka végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló rendelet tervezete 281
Hogyan szervezzük meg a versenyt? 284
A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatásáról 292
Egy szerencsétlen béke kérdésének történetéhez 295
Tézisek az annexiós különbéke azonnali megkötésének kérdéséről 297
Veszélyben a szocialista haza! 304
Különös és szörnyűséges 306
az OK(b)P hetedik, rendkívüli kongresszusa 313
A Központi Bizottság politikai beszámolója. Március 7. 313
Napjaink legfontosabb feladata 330
A szovjethatalom soron levő feladatai 334
Az Oroszországi Szovjet Köztársaság nemzetközi helyzete és a szocialista forradalom alapvető feladatai 334
A mai helyzet általános jelszaav 339
A burzsoázia elleni harc új szakasza 340
Az egész népet felölelő nyilvántartásért és ellenőrzésért vívott harc jelentősége 346
A munka termelékenységének emelése 349
A verseny megszervezése 351
"Összehangolt szervezet" és diktatúra 354
A szovjetszervezet fejlesztése 360
Befejezés 363
Az éhínségről (levél a petrográdi munkásokhoz) 365
Levél az amerikai munkásokhoz 371
A proletárforradalom és a renegát Kautsky 382
Előszó 382
Hogyan csinált Kautsky Marxtól tucatliberálist 386
Polgári és proletár demokrácia 394
Lehet-e egyenlőség kizsákmányolt és kizsákmányoló között? 400
A szovjeteknek nem szabad állami szervezetekké válniuk 406
Az alkotmányozó gyűlés és a szovjet köztársaság 411
A szovjet alkotmány 417
Mi az internacionalizmus? 424
A burzsoázia kiszolgálása "gazdasági elemzés" leple alatt 434
I. melléklet. Tézisek az alkotmányozó gyűlésről 454
II. melléklet. Vandervelde új könyve az államról 454
Jegyzetek 461
Képmellékletek
III. kötet
A kommunista internacionálé I. kongresszusa. 1919. március 2-6. 5
Tézisek és előadói beszéd a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról. Március 4. 5
Az OK (b) P VIII. kongresszusa. 1919. március 18-23. 19
Előadói beszéd a pártprogramról. Március 19. 19
Előadói beszéd a falusi munkáról. Március 23. 36
Az Ok (b) P központi bizottságának tézisei a keleti front helyzetével kapcsolatban 50
Távirat Vacetisz főparancsnoknak és Aralovnak 53
Üdvözlet a magyar munkásoknak 54
A nagy kezdeményezés 58
Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen! 79
A jelenlegi legfőbb feladat 79
A népnek meg kell magyarázni az igazat Kolcsakról és Gyenyikinről 81
Munka a mozgósítandók körében 81
Munka a katonaszökevények körében 82
Közvetlen segítség a hadseregnek 83
A nem katonai munka csökkentése 84
A frontövezetben végzett munka 86
Magatartásunk a katonai szakemberek irányában 88
Harc az ellenforradalommal a hátországban 90
Az egész lakosság mozgósítása a háborúra 92
"Forradalmi módon végzett munka" 93
Az államról 94
Levél a munkásokhoz és parasztokhoz a Kolcsakon aratott győzelem alkalmából 109
A moszkvai párthét eredményei és feladataink 116
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában 120
1. 120
2. 121
3. 122
4. 123
5. 125
Előadói beszéd a keleti népek kommunista szervezeteinek II. összoroszországi kongresszusán. 1919. november 22. 128
Levél Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz a Gyenyikinen aratott győzelem alkalmából 137
Válasz Karl Wigandnak, a "Universal Service" amerikai hírügynökség berlini tudósítójának kérdéseire 143
Az OK (b) P IX. kongresszusa. 1920. március 29-árpilis 5. 146
A Központi Bizottság beszámolója. Március 29. 146
Az évszázados rend megsemmisítétől egy új rend megteremtése felé 161
A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegségei 163
Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelentőségéről? 167
A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele 169
A bolsevizmus történetének fő szakaszai 171
A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus? 175
A "baloldali" kommunizmus Németországban. Vezérek-párt-oszály-tömeg 181
Kell-e dolgozniuk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben? 186
Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben? 194
Semmiféle kompromisszumot? 202
A "baloldali" kommunizmus Angliában 211
Néhány következtetés 221
Kiegészítés 233
A németországi kommunisták szakadása 233
A kommunisták és a függetlenek Németországban 234
Turati és társai Olaszországban 236
Helyes premisszákból helytelen következtetések 237
Wijnkoop levele 241
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata 243
Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata 249
A kommunista internacionálé II. kongresszusa 259
Előadói beszéd a nemzetközi helyzetről és a Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól. Július 19. 259
A nemzeti és a gyarmati kérdéssel foglalkozó bizottság jelentése. 1920. július 26. 274
Az ifjúsági szövetségek feladatai 279
A proletárdiktatúráról 293
Határozattervezet 293
Az egységes gazdasági tervről 295
Az OK (b) P X. kongresszusa. 1921. március 8-16. 303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártegységről 303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártunkban jelentkező szindikalista és anarchista elhajlásról 306
A terményadóról 309
Bevezetés helyett 309
Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúrából) 309
A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról 318
Politikai eredmények és következtetések 332
Összefoglalás 337
Az azerbajdzsáni, a grúziai, az örményországi, a dagesztáni, a hegyi köztársasági kommunista elvtársakhoz 339
A kommunista internacionálé III. kongresszusa. 1921. június 22-július 12. 341
Az OKP taktikájáról mondott előadói beszéd tézisei 341
Az OSZFSZK nemzetközi helyzete 331
Az osztály-erőviszonyok nemzetközi síkon 342
Az osztály-erőviszonyok Oroszországban 343
A proletariátus és a parasztság Oroszországban 343
A proletariátus és a parasztság katonai szövetsége az OSZFSZK-ban 344
Áttérés a proletariátus és a parasztság helyes gazdasági kapcsolatára 344
Milyen feltételek mellett engedi meg a szovjethatalom a kapitalizmust és a koncessziókat, és mi a jelentősége ennek? 345
Közellátási politikánk sikerei 345
A szocializmus anyagi alapjai és Oroszország villamosításának terve 346
A "tiszta demokráciának", a II. és II 1/2-es Internacionálénak, az eszereknek és a mensevikeknek mint a tőke szövetségének szerepe 348
Az októberi forradalom negyedik évfordulójára 348
Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után 357
A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete 364
Az új gazdasági politika és a szakszervezetek 364
Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek 364
Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított állami vállalatok és a szakszervezet 365
A proletariátus osztályharca olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politkai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van 365
Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz 366
A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek 367
A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben 367
A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele 369
Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején 370
A szakszervezetek és a szakemberek 371
A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások 372
A harcos materializmus jelentőségéről 374
Az OK (b) P XI. kongresszusa. 1922. március 27-árpilis 2. 382
Az OK (b) P Központi Bizottságának politikai beszámolója. Március 27. Beszéd a kongresszus záróülésén. Április 2. 382
A kommunista internacionálé IV. kongresszusa. 1922. november 5.-december 5. 417
Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai. Előadói beszéd a Kominern IV. kongresszusán, november 13-án 419
Beszéd a moszkvai szovjet plénumán. 1922. november 20. 430
Lenin utolsó levelei és cikkei. 1922. december 23-1923. március 2. 437
Levél a kongresszushoz 437
Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez 439
Az Állami Tervbizottságnak törvényhozó funkciókkal való felruházásáról 441
(A KB tagjai számának növelésével foglalkozó részhez) 444
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez 445
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez (folytatás) 447
Naplójegyzetek 451
A szövetkezetekről 455
I. 455
II. 458
Forradalmunkról. (N. Szuhamov feljegyzéseivel kapcsolatban) 464
I. 464
II. 463
Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet? 465
Inkább kevesebbet, de jobban 469
Jegyzetek 485
Tárgymutató 511
Képmellékletek
Előszó 5
Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével) 7
Előszó 9
Marx tanítása 13
A filozófiai materializmus 13
A dialektika 15
A materialista történelemfelfogás 17
Az osztályharc 18
Marx közgazdasági tanítása 20
Az érték 20
Az értéktöbblet 22
A szocializmus 29
A proletáriátus osztályharcának taktikája 31
Irodalom 35
Friedrich Engels 45
A marxizmus három forrása és három alkotórésze 52
I. 52
II. 54
III. 55
Marxizmus és revizionizmus 57
Melyik örökségről mondunk le? 64
Az "örökség" egyik képviselője 65
Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette 75
Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal? 80
A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok" 89
Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről 91
Mozgalmunk legfontosabb feladatai 98
Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései 103
Előszó 105
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága" 108
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága 124
A trade-unionista és a szociáldemokrata politika 143
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete 176
Egy országos politikai lap "terve" 216
Befejezés 236
Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete 239
Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz 245
A forradalom kezdete Oroszországban 246
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban 249
Előszó 251
A legidőszerűbb politikai kérdés 254
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata? 256
Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"? 262
A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság 267
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"? 271
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban? 274
Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására" 284
Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság 287
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején? 294
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája 297
Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása 305
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól? 308
Befejezés. Merjünk-e győzni? 317
Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról 326
Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"? 326
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést 332
A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról 338
A párt újjászervezéséről 346
I. 346
II. 349
III. 352
A moszkvai felkelés tanulságai 354
Ki az útra 360
Herzen emlékére 367
A nemzetek önrendelkezési jogáról 373
Mi a nemzetek önrendelkezése? 375
A kérdés konkrét történelmi felvetése 379
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása 382
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben 385
A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben 390
Norvégia különválása Svédországtól 398
Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata 402
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg 406
Az 1903. évi program és likvidálói 411
Befejezés 418
A háború és az oroszországi szociáldemokrácia 422
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről 428
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról 432
A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról 436
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka 437
Népszerű tanulmány 437
Előszó 441
Előszó a francia és a német kiadáshoz 443
I. 443
II. 443
III. 444
IV. 445
V. 446
Jegyzetek 535
Képmellékletek
II. kötet
A proletárforradalom katonai programja 5
I. 5
II. 7
III. 10
Előadás az 1905-ös forradalomról 14
Levelek a távolból I. Levél. Az első forradalom első szakasza 28
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban 37
Tézisek 37
A kettőshatalomról 42
A proletariátus feladatai forradalmunkban (A proletárpárt platformjának tervezete) 45
A lezajlott forradalom osztályjellege 45
Az új kormány külpolitikája 46
A sajátos kettőshatalom és osztályjelentősége 47
A taktikának az eddigi fejtegetésekből következő sajátszerűsége 49
A forradalmi honvédelem és osztályjelentősége 50
Hogyan lehet befejezni a háborút? 52
A forradalmunkból kinövő új államtípus 52
Agrárprogram és nemzeti program 55
A bankok és a tőkés szindikátusok államosítása 57
Mi a helyzet a szocialista Internacionáléban 57
A Zimmerwaldi Internacionálé csődje - Meg kell alapítani a III. Internacionálét 62
Mi legyen pártunk tudományos szempontból helyes és politikailag a proletáriáuts öntudatának tisztulását elősegítő elnevezése? 65
Utószó 69
A válság tanulságai 72
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt hetedik (áprilisi) összoroszországi konferenciája 1971. április 24-29. (május 7-12.) 75
Határozat az agrárkérdésről 75
Határozat a nemzeti kérdésről 78
A parasztküldöttek I. Összoroszországi kongresszusa.
1917. május 4-28. (május 17-június 10.) 80
Az agrárkérdésről szóló határozattervezet 80
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek I. Összoroszországi kongresszusa. 1917. június 3-24. (június 16- július 7.) 82
Beszéd az ideiglenes kormányhoz való viszonyról. Június 4. (17.) 92
A jelszavakról 98
A forradalom tanulságai 98
I. 100
II. 100
III. 102
IV. 102
V. 103
VI. 106
VII. 107
VIII. 108
IX. 109
Utószó 109
A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene 110
Jön az éhínség 110
A kormány teljes tétlensége 113
Az ellenőrzési rendszabályok közismertek és könnyen bevezethetők 115
A bankok nacionalizálása 117
A szindikátusok nacionalizálása 121
Az üzleti titok megszüntetése 124
Kényszerű egyesítés szövetségekbe 127
A fogyasztás szabályozása 129
A kormány semmivé teszi a demokratikus szervezetek munkáját 132
A pénzügyi csőd és rendszabályok leküzdése 135
Lehet-e előbbre jutni, ha nem merünk a szocializmus felé haladni? 138
Harc a gazdasági bomlás ellen és a háború 140
A forradalmi demokrácia és a forradalmi proletariátus 143
A forradalom egyik alapvető kérdése 146
Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban 153
Előszó az első kiadáshoz 155
Előszó a második kiadáshoz 156
Osztálytársadalom és állam 157
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai 171
Állam és forradalom. Az 1871-es Párizsi Kommünk tapasztalatai. Marx elemzése 180
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai 193
Az állam elhalásának gazdasági alapjai 214
A marxizmus oppurtunista elsekélyesítése 228
Utószó az első kiadáshoz 242
A bolsevikoknak kézbe kell venniük a hatalmat 243
Marxizmus és felkelés 245
Levél a Központi Bizottság tagjaihoz 250
Oroszország polgáraihoz! 252
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszusa. 253
Munkások, katonák és parasztok! 253
Előadói beszéd a békéről. Október 26. (november 8.) 255
Dekrétum a békéről 255
Zárszó a békéről mondott előadói beszédhez. Október 26. (november 8.) 261
Előadói beszéd a földről. Október 26. (november 8.) 264
Dekrétum a földről 264
Paraszti választói utasítás a földről 265
Határozat a munkás- és parasztkormány megalakításáról 268
A népbiztosok tanácsának szikratávirata. 1917. október 30. (november 12.) 269
A munkásellenőrzésről szóló rendelet tervezete 270
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt központi bizottságától. 271
A munkások szövetsége a dolgozó és kizsákmányolt parasztokkal 275
Tézisek az alkotmányozó gyűlésről 277
A bankok nacionalizálásánka végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló rendelet tervezete 281
Hogyan szervezzük meg a versenyt? 284
A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatásáról 292
Egy szerencsétlen béke kérdésének történetéhez 295
Tézisek az annexiós különbéke azonnali megkötésének kérdéséről 297
Veszélyben a szocialista haza! 304
Különös és szörnyűséges 306
az OK(b)P hetedik, rendkívüli kongresszusa 313
A Központi Bizottság politikai beszámolója. Március 7. 313
Napjaink legfontosabb feladata 330
A szovjethatalom soron levő feladatai 334
Az Oroszországi Szovjet Köztársaság nemzetközi helyzete és a szocialista forradalom alapvető feladatai 334
A mai helyzet általános jelszaav 339
A burzsoázia elleni harc új szakasza 340
Az egész népet felölelő nyilvántartásért és ellenőrzésért vívott harc jelentősége 346
A munka termelékenységének emelése 349
A verseny megszervezése 351
"Összehangolt szervezet" és diktatúra 354
A szovjetszervezet fejlesztése 360
Befejezés 363
Az éhínségről (levél a petrográdi munkásokhoz) 365
Levél az amerikai munkásokhoz 371
A proletárforradalom és a renegát Kautsky 382
Előszó 382
Hogyan csinált Kautsky Marxtól tucatliberálist 386
Polgári és proletár demokrácia 394
Lehet-e egyenlőség kizsákmányolt és kizsákmányoló között? 400
A szovjeteknek nem szabad állami szervezetekké válniuk 406
Az alkotmányozó gyűlés és a szovjet köztársaság 411
A szovjet alkotmány 417
Mi az internacionalizmus? 424
A burzsoázia kiszolgálása "gazdasági elemzés" leple alatt 434
I. melléklet. Tézisek az alkotmányozó gyűlésről 454
II. melléklet. Vandervelde új könyve az államról 454
Jegyzetek 461
Képmellékletek
III. kötet
A kommunista internacionálé I. kongresszusa. 1919. március 2-6. 5
Tézisek és előadói beszéd a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról. Március 4. 5
Az OK (b) P VIII. kongresszusa. 1919. március 18-23. 19
Előadói beszéd a pártprogramról. Március 19. 19
Előadói beszéd a falusi munkáról. Március 23. 36
Az Ok (b) P központi bizottságának tézisei a keleti front helyzetével kapcsolatban 50
Távirat Vacetisz főparancsnoknak és Aralovnak 53
Üdvözlet a magyar munkásoknak 54
A nagy kezdeményezés 58
Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen! 79
A jelenlegi legfőbb feladat 79
A népnek meg kell magyarázni az igazat Kolcsakról és Gyenyikinről 81
Munka a mozgósítandók körében 81
Munka a katonaszökevények körében 82
Közvetlen segítség a hadseregnek 83
A nem katonai munka csökkentése 84
A frontövezetben végzett munka 86
Magatartásunk a katonai szakemberek irányában 88
Harc az ellenforradalommal a hátországban 90
Az egész lakosság mozgósítása a háborúra 92
"Forradalmi módon végzett munka" 93
Az államról 94
Levél a munkásokhoz és parasztokhoz a Kolcsakon aratott győzelem alkalmából 109
A moszkvai párthét eredményei és feladataink 116
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában 120
1. 120
2. 121
3. 122
4. 123
5. 125
Előadói beszéd a keleti népek kommunista szervezeteinek II. összoroszországi kongresszusán. 1919. november 22. 128
Levél Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz a Gyenyikinen aratott győzelem alkalmából 137
Válasz Karl Wigandnak, a "Universal Service" amerikai hírügynökség berlini tudósítójának kérdéseire 143
Az OK (b) P IX. kongresszusa. 1920. március 29-árpilis 5. 146
A Központi Bizottság beszámolója. Március 29. 146
Az évszázados rend megsemmisítétől egy új rend megteremtése felé 161
A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegségei 163
Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelentőségéről? 167
A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele 169
A bolsevizmus történetének fő szakaszai 171
A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus? 175
A "baloldali" kommunizmus Németországban. Vezérek-párt-oszály-tömeg 181
Kell-e dolgozniuk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben? 186
Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben? 194
Semmiféle kompromisszumot? 202
A "baloldali" kommunizmus Angliában 211
Néhány következtetés 221
Kiegészítés 233
A németországi kommunisták szakadása 233
A kommunisták és a függetlenek Németországban 234
Turati és társai Olaszországban 236
Helyes premisszákból helytelen következtetések 237
Wijnkoop levele 241
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata 243
Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata 249
A kommunista internacionálé II. kongresszusa 259
Előadói beszéd a nemzetközi helyzetről és a Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól. Július 19. 259
A nemzeti és a gyarmati kérdéssel foglalkozó bizottság jelentése. 1920. július 26. 274
Az ifjúsági szövetségek feladatai 279
A proletárdiktatúráról 293
Határozattervezet 293
Az egységes gazdasági tervről 295
Az OK (b) P X. kongresszusa. 1921. március 8-16. 303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártegységről 303
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártunkban jelentkező szindikalista és anarchista elhajlásról 306
A terményadóról 309
Bevezetés helyett 309
Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúrából) 309
A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról 318
Politikai eredmények és következtetések 332
Összefoglalás 337
Az azerbajdzsáni, a grúziai, az örményországi, a dagesztáni, a hegyi köztársasági kommunista elvtársakhoz 339
A kommunista internacionálé III. kongresszusa. 1921. június 22-július 12. 341
Az OKP taktikájáról mondott előadói beszéd tézisei 341
Az OSZFSZK nemzetközi helyzete 331
Az osztály-erőviszonyok nemzetközi síkon 342
Az osztály-erőviszonyok Oroszországban 343
A proletariátus és a parasztság Oroszországban 343
A proletariátus és a parasztság katonai szövetsége az OSZFSZK-ban 344
Áttérés a proletariátus és a parasztság helyes gazdasági kapcsolatára 344
Milyen feltételek mellett engedi meg a szovjethatalom a kapitalizmust és a koncessziókat, és mi a jelentősége ennek? 345
Közellátási politikánk sikerei 345
A szocializmus anyagi alapjai és Oroszország villamosításának terve 346
A "tiszta demokráciának", a II. és II 1/2-es Internacionálénak, az eszereknek és a mensevikeknek mint a tőke szövetségének szerepe 348
Az októberi forradalom negyedik évfordulójára 348
Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után 357
A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete 364
Az új gazdasági politika és a szakszervezetek 364
Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek 364
Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított állami vállalatok és a szakszervezet 365
A proletariátus osztályharca olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politkai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van 365
Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz 366
A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek 367
A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben 367
A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele 369
Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején 370
A szakszervezetek és a szakemberek 371
A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások 372
A harcos materializmus jelentőségéről 374
Az OK (b) P XI. kongresszusa. 1922. március 27-árpilis 2. 382
Az OK (b) P Központi Bizottságának politikai beszámolója. Március 27. Beszéd a kongresszus záróülésén. Április 2. 382
A kommunista internacionálé IV. kongresszusa. 1922. november 5.-december 5. 417
Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai. Előadói beszéd a Kominern IV. kongresszusán, november 13-án 419
Beszéd a moszkvai szovjet plénumán. 1922. november 20. 430
Lenin utolsó levelei és cikkei. 1922. december 23-1923. március 2. 437
Levél a kongresszushoz 437
Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez 439
Az Állami Tervbizottságnak törvényhozó funkciókkal való felruházásáról 441
(A KB tagjai számának növelésével foglalkozó részhez) 444
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez 445
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez (folytatás) 447
Naplójegyzetek 451
A szövetkezetekről 455
I. 455
II. 458
Forradalmunkról. (N. Szuhamov feljegyzéseivel kapcsolatban) 464
I. 464
II. 463
Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet? 465
Inkább kevesebbet, de jobban 469
Jegyzetek 485
Tárgymutató 511
Képmellékletek
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...