Mágia és ritmus

Szepes ​Erika több mint egy évtizedes klasszika-filológiai, verstani-ritmikai kutatásainak eredményeit adja közre tanulmánykötetében. Írásai hatalmas ismeretanyagra épülnek, imponáló tájékozottságot és szerteágazó szaktudást, tág érdeklődési kört mutatnak. A Mágia című fejezet vallás- és kultúrtörténeti tanulmányokat foglal magába. Szepes akár képzőművészeti, akár irodalmi alkotásokat vizsgál, többnyire egy apró elem meglétére vagy hiányára keres magyarázatot, esetleg átváltozásának okait kutatja. Elemzéseiben a jelentéktelennek tetsző részletek tág horizontú kultúrtörténeti beágyazást nyernek, és annak a társadalomnak változásairól is hírt adnak, amelyben a mű született. A klasszika-filológia nemes hagyományait követve Szepes Erika maga is foglalkozik az antikvitás erotikus irodalmával. Nemcsak a szexualitás istenéhez, Priapushoz írott Corpus Priapeorum ciklus szexuális tabukat nem ismerő verseit elemzi, de Arany János és Devecseri Gábor nyomán újrafordítja a Lüszisztratét is, s tanulmányban bizonyítja, hogy a kétértelműségeknek és nyílt szókimondásnak esztétikai szerepük van a drámában, s összemosásuk a helyes megértés rovására megy. A Ritmus című tanulmányegység a verstan e bonyolult és nehezen megközelíthető kérdéskörével foglalkozik. Szepes azon szakemberek közé tartozik, akik az időmértékes verselésben megkülönböztetnek a lábnál nagyobb, állandó, tovább nem bontható egységeket : kólonokat is. A látszólag ártatlan kérdés körül heves polémiák folynak. Szepes több alkalommal és fórumon fejti ki világos, konzekvens álláspontját, mely a túlburjánzó, egyre bonyolultabb ritmuselemzések helyett egyszerűbbet, áttekinthetőbbet, a szubjektív elemeket jobban kiszűrőt javasol. Bár a tanulmánykötet írásai szaktudományos igénnyel és apparátussal készültek, Szepes Erika lebilincselő oknyomozásait a kultúra világában a laikus érdeklődő olvasónak is jó szívvel ajánlhatjuk.

Mutass kevesebbet