Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Magyarország nyugati végvidéke 800-1242

Magyarország nyugati végvidéke 800-1242 - Herényi István - Régikönyvek
(0 vélemény)

A monográfia a magyar nyugati határőrvidék korai történetének és történeti-földrajzi múltjának a felvázolására vállalkozik. A mű két részre oszlik. Az első a frank-avar háború végétől István királyig, a második István királytól a tatárjárásig mondja el a terület történetét. Az első rész első fele a honfoglalás előtti időket vetíti az olvasó elé. Kitér a terület hegy- és vízrajzára, számba veszi egykori településeit, majd az avar, a szláv, a frank és a bajor népességgel ismertet meg bennünket. A rész a végvidék IX. századi történetével zárul. Az első rész második fele a honfoglalástól, illetve a Dunántúl elfoglalásától (900) az István király uralkodásáig terjedő időszakot fogja át. Részletesen foglalkozik az itt talált régi s az újonnan szervezett településekkel, felvetve a kontinuitás kérdését. Ennek során vitába száll Fritz Zimmermann osztrák történész abbeli felfogásával, hogy a területen a IX-X. században mintegy 300 bajor-frank település létezett volna. A területi kérdések után a mű a népesség problematikáját tárgyalja. Ezen belül a törzsek és a nemzetségek szerepét, ismerteti a csatlakozott népeket (törzstöredék), a hadra kelt seregek őrségeit (vasőrség, sóőrség), a törzsfői és a nemzetségfői kísérleteket, nem feledkezve meg a terület lakóinak antropológiai sajátosságairól sem. Mindezek után áttekinti a X. századi történet két alapvetően különböző korszakát, a Dunántúl elfoglalásától az augsburgi csatáig (955), illetve az augsburgi csatától István király trónralépéséig (kalandozások, gyepűrendszer, határvármegyék, egyházi szervezet). A mű második része István király korától a tatárjárásig tárja elénk az ősi határőrvidék történetét annak a legnagyobb kiterjedésétől a terület nagymérvű összezsugorodásáig. Foglalkozik a határőrvidék megszerzésével, a határispánságok létrehívásával és különösen a Taksony, majd a Géza által szervezett itteni megyék területi és népességi kérdéseivel. Összesen tizenkét megye (Pozsony, Komárom, Nyitra, Trencsény, Moson, Győr, Sopron, Locsmánd, Vasvár, Karakó, Zala, Veszprém) korabeli történeti-földrajzi képét vetíti elénk. Természetszerűen szó esik e részben a nyugati végvidék egyházszervezéséről, püspökségek, káptalanok, főesperességek, plébániák alapításáról és a szerzetesrendek (bencések, ciszterciták, premontreiek, ágostonrendiek, Templomosok és Johanniták) térnyeréséről. A szóba forgó rész kiterjedten tárgyalja a végvidék társadalmi életét, ezen belül a genealógia és a heraldika tanúságainak figyelembevételével ismerteti a terület legfontosabb családjait és nemzetségeit. A kötetet a felhasznált források gazdag jegyzéke zárja, amely ösztönözheti és egyben segítheti is a területre vonatkozó további kutatásokat.

Borító tervezők:
Závori Tímea
Kiadó:
Argumentum Kiadó
Kiadás éve:
1997
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Argumentum Kiadó nyomdaüzeme
ISBN:
9634460585
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
533
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 16.00cm, Magasság: 23.00cm
Súly:
0.80kg
Kategória:
Előszó 9
Magyarország nyugati végvidéke az avarok bukásától Szent Istvánig (800-1000)
A honfoglalás előtt 13
Terület 13
Népesség 18
A nyugati végvidékek története a IX. században 22
A honfoglalás után 25
A nyugati végvidék történeti földrajza 25
Népesség 29
A nyugati végvidék története a X. században 57
Forrásjegyzék I. - Az avarok bukásától Szent Istvánig (800-1000) 75
Magyarország nyugati végvidéke Szent Istvántól a tatárjárásig (1000-1242)
A vármegyék keletkezése és határaik 83
A megyék szervezete 87
A nyugati végvidék vármegyéinek területe, népessége, története 90
Egyházak, szerzetesrendek, lovagrendek 143
Püspökségek, káptalanok, főesperességek, plébániák 143
Szerzetesrendek 145
Lovagrendek 160
A nyugati végvidék társadalma 161
Személyek, személynevek 161
Nemzetiségek, nemzetségnevek 162
Családok, családnevek 163
A végvidék genealógiája, heraldikája 165
Geneaológia 165
Heraldika 219
Magyar-német kapcsolatok a határőrvidéken 221
Forrásjegyzék II. - Szent Istvántól a tatárjárásig (1000-1242) 227
Adattár I. 251
Avarok 251
Adatok megyénként a településekről 257
Adattár II. 325
Helyek, helynevek 325
Függelék 385
Herény-Csécsény. (H)ärän-chechen 385
A honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott törzsek, törzstöredékek (etnikumok) 388
Rövidítések 392
Felhasznált irodalom 394
Ajánlott irodalom 397
A Burgenländische Heimatblätternek a nyugati végvidékre vonatkozó cikkei 401
Mutató 403
Személyek, személynevek az Urkundenbuch des Burgenlandes alapján 403
Személynév- családnév- és nemzetségnév-mutató 424
Helynév-, népnév- és tárgymutató 478
Műmelléklet 537

Herényi István

Herényi István  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...