Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet

Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek
Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1989
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat
ISBN:
9630552892
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
1569 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 18.00cm, Magasság: 25.00cm
Súly:
2.97kg
Kategória:
1. KÖTET

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A 18. SZÁZADBAN
— Wellmann _Imre

A visszafoglaló háború megpróbáltatásai (25) Vérveszteség a Rákóczi-
szabadságharc során (29) Költözők és költöztetettek (33) A pestis
pusztítása (36) A népességcsökkentő tényezők visszaszorulása (39)
Természetes szaporodás (46) Önkéntes bevándorlás (46) Külföldiek
betelepítése (49) II. József nagyszabású telepítései (56) Belső áttelepülés
(59) Soknemzetiségű ország (67) Népesség és településállomány az elsó
népszámlálás adataiból kiindulva (72)

ELSŐ RÉSZ
A TÖRÖK KreZÉSE. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC
(1686 —1711)

I. FEJEZET
A HABSBURG-ABSZOLUTIZMUS BERENDEZKEDÉSE MAGYAR-
ORSZÁGON (1686 — 1703) — R. Várkonyi Ágnes
I. Az 1687-1688. évi országgyűlés
2. A balkáni hadjárat
3. Erdély: Diploma Leopoldinum
4. Az új berendezkedés: reformtervek és a központosítás szervezete
5. Az adórendszer, a magyar haderő felszámolása és a valláspolitika


II. FEJEZET VI. FEJEZET
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 99 KÜZDELMEK A KORSZERÜ MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉ-
L Mezőgazdaság - Wellmann Imre 99 SÉÉRT - R. Várkonyi Ágnes

Paraszti gazdálkodás a „királyi Magyarországon" és Erdélyben a török 1. Politikai válság és országgyűlés Széesényben
kiverése idején (99) Földesilri gazdálkodás az ország nyugati, északi és 2. Szövetség Erdéllyel és a dunántúli hadjárat
keleti részén a visszafoglaló háború időszakában (104) A táj átalakulása és
a mezőgazdaság új megalapozása a töröktől visszahódított országrészen 3. Béketárgyalások és gazdasági reformok
(109) 4. Az utolsó fejedelmi beiktatás Erdélyben
2. Bányászat és ipar - Heckenast Gusztáv 112 ő. Rendi-vármegyei ellenzék és az ónodi országgyűlés

Az újkori iparfejlődés kezdetei a Habsburg Birodalomban (112) Magyar- 6. A magyar diplomácia a nemzetközi elszigetelődés ellen
ország bányászata és ipara a török kiűzése után (118)
7. Az aulikus magyar rendek és a pozsonyi országgyűlés
III. FEJEZET 8. Fejedelmi jobbágy-politika, bányászmozgalmak
A TÁRSADALOM A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN. TÁRSADALOM-
FEJLŐDÉS ÉS ORSZÁGEGYSÉG - R. Várkonyi Ágnes 125 'VII. FEJEZET
1. Aulikus főnemesség és új nemesi rétegek 126 „AD PACEM UNIVERSALEM" VAGY „FEGYVER ÁLTAL VALÓ
2. Változások a városfalak mögött 133 MEGGYŐZETÉS" - R. Várkonyi Ágnes
3. örökös jobbágyok és szabadmenetelűek 141 I. A trencséni csata és a sárospataki országgyűlés
4. A végvári katonaság végnapjai 151 2. A hágai és a gertruydenbergi békekonferenciák és az időt húzó háború
5. A Határőrvidék katonaparasztsága 153 3. Rákóczi megindít ja a béketárgyalásokat
4. A szatmári megegyezés
IV. FEJEZET 5. Az önálló magyar állam összeomlása és az utrechti béke
AZ ORSZÁGOS ELLENÁLLÁS KIBONTAKOZÁSA - R. Várkonyi Ágnes 157
I. A hegyaljai felkeléstől a karlócai békéig 157 VIII. FEJEZET
2. Főúri-nemesi szervezkedés (1698-1702) 162 MEZŐGAZDASÁG ÉS IPAR A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCBAN
3. A népi kurucság mozgalmai (1702-1703) 168 1. Mezőgazdaság - Wellmann Imre
A szabadságharc mezőgazdasági erőforrásai (253) Visszaeső agrárterme-
V. FEJEZET lés (258) A kimerülée felé (262)
SZABADSÁGHARC AZ ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁGÉRT - R. Várkonyi Ágnes 173 2. Ipar - Heckenast Gusztáv

1. A breznai szövetség és a tiszaháti felkelés 173 A Rákóezi-szabadságharc hatása a magyar iparfejlődésre (265)
2. Országos támadás, társadalmi érdekegység 175 IX. FEJEZET
3. Magyarország és az európai háborúk 182 FEJLŐDÉSI ALTERNATÍVÁK HARCA (1703-1711) - R. Várkonyi
4. Az elsó konföderáció és az Udvari Tanács 189 Ágnes

6. Erdély 194 1. Szabadságharc és társadalmi teherbíró képesség
6. Diplomácia és hadsereg 197 2. Parasztok a termelésben és a hadseregben


3. Földesurak, főtisztek, vállalkozó nemesek 279 5. Az országrészek közjogi helyzete

4. Polgárság és értelmiség 288 A Habsburg-házhoz és Birodalomhoz fűződő viszony (378) A Horvát-

szlavón-dalmát Királyság közjogi helyzete (386) Erdély közjogi helyzete

X. FEJEZET (388) A Határórvidék és a Bánság közjogi helyzete (390)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET (1686-1711) — R. Várkonyi Ágnes 295

1. Korszerűség és hagyomány 295
II. FEJEZET

Művelődés és országegység (295) Intézmények, iskolák, nyomdák, könyv- AZ ORSZÁGGYŰLÉSEK — Ember Győző
tárak (298) Életmód, testkultúra, egészségügy (305)

2. Állani és művelődés 308 1. III. Károly országgyűlései

Az 1712-1715. évi országgyűlés (391) A rendszeres bizottság (401)
A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája (308) Erdélyi hagyomá-
Az 1722-1723. évi országgyűlés (404) Az 1728-1729. évi országgyűlés
nyok, kartezianizmus, pietizmus (312) Művelődéspolitika Rákóczi álla-
(409) Az országgyűlések jelentőségének csökkenése (411) A Carolina
mában (314)
Resolutio (411) A cassa parochorum (lelkészpénztár) (413)

3. Szellemi kultúra 319
2. Mária Terézia országgyűlései

Vallások és világnézetek (319) Tudományok (323) Történetírás, nemzet-
eszmék (330) Dráma, próza, vers (333) Művészetek (338) Népi kultúra, Az 1741. évi országgyűlés (414) Az 1751. évi országgyűlés (425) Az 1764-
1165. évi országgyűlés (426)
népművészetek (347)

3. Az erdélyi országgyűlések

MÁSODIK RÉSZ
4. A horvát-szlavón-dalmát tartományi gyűlések

KOMPROMISSZUM AZ URALKODÓ ÉS A RENDEK

KÖZÖTT (1711-1766) 351
III. FEJEZET

I. FEJEZET A KORMÁNYZATI SZERVEZET — Ember Győző

MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN — Ember Győző 353 A rendek és az uralkodó hatalmi eszközei (437)

1. Habsburg-abszolutizmus és magyar rendiség 353 1. Az uralkodói központi kormányzat

A Flabsburg-abszolutizmus 1711 és 1765 között (353) A magyar rendiség Konferenciák (440) Az Államtanács (441) Udvari hatóságok (444) Az ud-

1711 és 1765 között (356) Magyarország súlya a Habsburg Birodalom- vari kancelláriák (445) A Birodalmi Kancellária (445) Az Állami Kancsi-

ban (357) Birodalmi érdek—magyar érdek (359) bírja (446) Az Osztrák Kancellária (446) A Directorium in publicis et

2. III. Károly trónra lépte 360 cameralibus (447) A Cseh-osztrák Udvari Kancellária (448) A pénzügyi

udvari hatóságok (449) Az Udvari Kamara (450) A Pénzverési és Bánya-
II. Rákóczi Ferenc sorsa (361) igazgatóság (451) Az erdélyi, bánsági és illír ügyek udvari deputá-

ciója (452) A kereskedelem- és közlekedésügy udvari hatóságai (453)
3. III. Károly és Mária Terézia háborúi 363
Az Udvari Haditanács és a Főhadbiztosság (454)

111. Károly elsó török háborúja (363) III. Károly második török hábo-
rúja (365) A lengyel örökösödési háború (366) A Habsburg örökösödés 2. A magyarországi közigazgatás

(367) Az osztrák örökösödési háború (369) A hétéves háború (371) A Magyar Királyi Udvari Kancellária (457) A Magyar Királyi Helytartó-

4. Az ország integritásának megsértése 374 tanács (458) Az Országos vagy Tartományi Biztosság (461) A Magyar

Királyi Kamara (461) A magyarországi Főhadparanesnokság (470)
A területi integritás sérelme (374) Erdély és a Partium különállása (374) A vítrtnegyék (471) Az 1752. évi főispáni utasítás (472) A szabad királyi

A Határórvidék (375) A kormányzati integritás sérelme (377) és bányavárosok (474) Kiváltságos kerületek (475)


3. Az erdélyi közigazgatás 476 3. Bányászat és ipar — Heckenast Gusztáv

Az Uralkodói Tanács (476) Az Erdélyi Udvari Kancellária (477) A Az ipar fejlődése a Habsburg-monarchiában (627) Magyarország bányá-
Gubernium (478) Az Országos Kancellária (480) Az Országos Szám- szatának rekonstrukciója (631) Magyarország ipara a szatmári béke

vevőség (481) Az Országos Főbiztosság (481) A Kinostartóság (483) utáni fél évszázadban (636)

A kincstári hivatalok (483) Megyék, székek, vidékek, szabad királyi
városok (484) A katonai igazgatás (485) 4. Belkereskedelem — Ember Győző

4. A horvát-szlavón közigazgatás és bíráskodás 486 Görög kereskedők (646)

A horvát-szlavón-dalinát bán (487) A horvát-szlavón-dalmát ítélő- 5. Külkereskedelem — Ember Győző

tábla (488)
Harmincadigazgatós (648) Ilarmincadjövedelem (650) Áruforgalom
5. Katonai határőrvidékek 489 (651) A külkereskedelem iránya (655) Külkereskedelmi politika (657)

A horvát-szlavón határőrség (489) A maros—tiszai határőrség (489) Marhakereskedés (658) Borkereskedés (659) Gabonakereskedés (659)
A Habsburg Birodalom kísérlete a tengeri kereskedelembe való bekap-
A székely határőrség (490) A román határőrség (491) A bánsági határ- csolódásra (660) Külkereskedelmi vámpolitika (661) Pénzforgalom
őrség (491)
(665) Hitelügyletek (667) Árszabályozás (667) Mértékek egységesítése

6. A Bánság kormányzata 492 (668)

7. A magyarországi igazságszolgáltatás 493 6. A közlekedés javítása — Ember Győző

A királyi kúria (495) A kerületi táblák (496) Városi felsőbíróságok

(497)
V. FEJEZET
8. Az erdélyi igazságszolgáltatás 498
A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS FŐ VONALAI — Vörös Károly

1. A társadalmi fejlődés új feltételei
IV. FEJEZET

A GAZDASÁGI ÉLET 2. A társadalmi fejlődés új irányai a szűkebben vett Magyarországon
501

1. A Habsburg birodalmi gazdaságpolitika és Magyarország — Ember Győző 501 A főnemesség (680) A birtokos köznemesség (685) A katonaelemek (689)

Az arrnalisták (690) A parasztság (692) A polgárság (697) Az értelmiség
A gazdaság piacformái (501) Állami gazdaságpolitika (502) Magyarország (700)

helye a Habsburg Birodalom gazdasági rendszerében (503) A Habsburg
birodalmi gazdaságpolitika kialakulása (504) Magyarország gazdasági 3. A társadalmi fejlődés Új irányai Erdélyben

jelentősége a Habsburg Birodalom egészében (505) Arisztokrácia és birtokos nemesség (703) Székelyek, szászok (706)

2. Mezőgazdaság — Wellmann Imre 507 Parasztság (708) Értelmiség (710) Polgárság (711)

Meginduló újjáépítés a háborús évek után (507) A föld birtoklása (509) 4. A társadalmi fejlődés konfliktusai

Földközösség és szabad foglalás (512) Tanyák bontakozása (515) Szabad
foglalás egyenként történő önkéntes megtelepülés alapján (518) Szabad A parasztság és a feudális rend konfliktusa (712) Konfliktusok a nemes-
foglaláshól a földközösségbe (520) Földközösség és földesúr (523) Gazdál- ségen belül (714) Konfliktusok a vallás szférájában (718) A nemzetiségi
kodás a töröktől visszavívott országrészen (526) A földművelési rendsze- ellentétek előjelei (724)

rek elterjedése (534) Falutörvény és faluközösség (537) Hegyközségek

(550) A hagyományos gazdálkodás ágai. Ősfoglalkozások (554) Erdő-
használat (558) Selyemlepke-tenyésztés (565) Méhészet (565) Baromfi- VI. FEJEZET

tartás (566) Legelő (567) Rét (569) Az állattartás általában (570) Sertés
(572) Juh, kecske (573) Szarvasmarha (574) Ló (575) Állattartás és A TÁRSADALOM AZ ÉLETMÓD TÜKRÉBEN —,Vörös Károly

növénytermesztés (576) Talajművelés (578) Gabonatermesztés (580) 1. Az épített környezet romlása

Kertművelés (586) Szőlőművelés (588) Mezőgazdasági ipar (591) A

paraszti üzem (593) A földesúri üzem (613) A parasztház és a kúria (7:34) A kastély és a vár (737) A város (739)


2. Az élet visszatér 740 1. A teréziánus korszak bel- ás külpolitikája

A kúria és az udvarház (740) A kastély (741) A város és a mezőváros 2. A rendszer alaptörekvése: a gazdasági fölzárkózás
(742) 3. A felvilágosult abszolutizmus érvrendszere

3. A házak belülről 746 A német természetjogi tanítások (843) A francia felvilágosodás közép-
A városi polgár lakása (747) A birtokos nemes lakása (750) európai jelentkezése (845) Az itáliai elmélet és gyakorlat (847) A monar-
chia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus korszakban (851)
4. A viselet 753 4. Az osztrák felvilágosult abszolutizmus személyi meghatározói
A magyar viselet darabjai (753) A nemesi ruhatár (755) Mária Terézia (857) Kaunitz kancellár (863) Zinzendorf Károly (873)

5. Kunfliktusok az életmód jegyében 757 Sonnenfels professzor (878) A társuralkodó József császár (887)

5. A teréziánus korszak néhány társadalmi jelensége
VII. FEJEZET Régi ós új arisztokraták az apparátusban (897) A középnemessóg (904)
A MŰVELŐDÉS KÉSŐ BAROKK VÁLTOZATAI Kosáry Domokos 763 A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város (912) Montesquieu
Magyarországának válasza a teréziánus Bécs kihívására (919)
1. A világkép változása 763
6. Az úrbérrendezés — Vörös Károly
Az európai modell (763) Korszerűbb tendenciák és rendi provincializmus
(765) Rokokó. Bővülő világkép (770) A második szint (772) A harmadik II. FEJEZET
szint (774)
A MEZŐGAZDASÁG A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KORÁ-
2. Vallás és egyház 776 BAN — Wellmann Imre

Katolikus expanzió (776) A protestáns egyházak (781) Görögkeletiek 1. Javítások a hagyományos gazdálkodáson
és unitusok (787)
Mária Terézia és II. József reformjai (933)
3. Oktatásügy 792
2. A termelőerők fejlődése
Alsófok-il iskolák (792) Közép- és felsőoktatás. A jezsuiták (795) A piarista
iskolák (798) A protestáns iskolák (799) Külföldi tanulmányok (801) 3. Hagyományos termelés — az újkori mezőgazdasági forradalom felé

4. Könyvek, tudományok, művészetek 803 III. FEJEZET
Cenzúra, nyomdák, könyvek (803) Tudományok, polihisztorok (805) BÁNYÁSZAT ÉS IPAR M.A.NUFAKTŰRA-KORSZAKUNK ELSŐ
Társadalomtudományok (806) Természettudományok (808) Szépiroda-
lom (810) Ének, zene (816) Képzőművészet (818) SZAKASZÁBAN — Heckenast Gusztáv

1. A manufaktúra-korszak elsó szakasza Ausztriában

2. KÖTET A gazdaságpolitika (987) Az iparfejlődés (991)

HARMADIK RÉSZ 2. Magyarország bányászatának ismeretlen fénykora
A vaskohászat fellendülése (1000)
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS (1765-1790) 829
3. A magyarországi iparfejlődés az 1760-as évektől 1790-ig

I. FEJEZET Textilipar (1005) Bőripar (1010) Vegyipar (1012) Üveg- és kerámiaipar
(1012) Papírgyártás (1014) Mezőgazdasági ipar (1015) Egyéb iparágak
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS HABSBURG VARIÁNSA — 831 (1016)

H. Balázs Éva 4. Tőkés, kézműves ós munkás a magyarországi manufaktúra-korszak elsó

1 7Ati u 1§2q11 szakaszában


IV. FEJEZET
A NYOLCVANAS ESZTENDŐK DRÁMÁ,JA H. Balázs Éva
1. A jozefinus kormányzat bel- és külpolitikájának irányvonalai
2. Az alaptörekvés: közép-európai rnilitáris nagyhatalom kialakítása
3. A jozefinus program menetrendje
A birodalom átcsoportosítása (1038) Az állam és egyház viszonyának
átrendezése (1043) A monarchia és Magyarország viszonyának átrende-
zése (1057)
4. A mobilizált társadalom 1
Novus ordo a társadalomban, a gazdaságban, a jogi életben (1069) A vár-
megye felszámolása. A kerületi bürokrácia (1084)
5. Nemzetközi krízis — hazai krízis 1
Fiziokrata adóreform a monarchiában (1095) A belga válság (1102) A mili-
tarizmus csődje (1105) A szabadkőművesség politikai színeváltozása (1109)
6. II. József és a jozefinizmus a mérlegen 1
II. József (1115) A jozefinizmus a mérlegen (1121)

V. FEJEZET
A FELVILÁGOSODÁS VÁLTOZATAI — Kosáry Domokos 11
1. 'Új eszmék és fogadtatásuk 11
Modellek, irányzatok (1125) Más hazai népek és a felvilágosodás (1130)
2. Felvilágosodás és egyház 11
A jozefinizmus és a katolikus egyház (1132) A türelmi rendelet (1137)
3. Oktatásügy 11
Népiskolák (1145) Középiskolák (1150) Felsőoktatás (1154)
4. Könyvek, tudományok, művészetek 11
Cenzúra, nyomdák, könyvkiadás (1159) A sajtó kibontakozáaa (1164)
Könyvtárak (1167) Akadémiai tervek (1168) Társadalomtudományok
(1170) Természettudományok (1178) Felvilágosodás és irodalom (1187)
A felvilágosult nemesek és az irodalom (1189) Az antifeudális reformiz-
mus és az irodalom (1191) A „második" szint továbbélése (1193) Színmű-
vek, színpadok (1194) Zene és ének (1197) Képzőművészet (1200)

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS 12

ROVID/TÉSEK JEGYZÉKE 12


Ember Győző

1909 - 1993
Ember Győző (Stájerlakanina, 1909. április 17. – Budapest, 1993. december 1.) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja 1945-től, rendes tagja 1961-től.

Ember Győző  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...