Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet

Name: Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet
Price: 4500.00 HUF
Availability: InStock
Author: Ember Győző
ISBN: 9630552892

Ember Győző, Heckenast Gusztáv - Magyarország története 1686-1790 I-II. kötet, Budapest 1989 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

4 500 Ft

6 000 Ft

25%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

A lapélein apró szórt foltok találhatóak. A könyvtestek enyhén félrenyomódtak.

240

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

ISBN:	9630552892
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1989
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat
Kötés típusa:	egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:	1569 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 18.00 cm, Magasság: 25.00 cm
Súly:	2.97 kg
Kategória:	Történelem / Újkor-legújabb Kor / Magyar / Történelem / Középkor / Magyar

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

                 1. KÖTET

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A 18. SZÁZADBAN 
 — Wellmann _Imre

 A visszafoglaló háború megpróbáltatásai (25) Vérveszteség a Rákóczi- 
 szabadságharc során (29) Költözők és költöztetettek (33) A pestis 
 pusztítása (36) A népességcsökkentő tényezők visszaszorulása (39) 
 Természetes szaporodás (46) Önkéntes bevándorlás (46) Külföldiek 
 betelepítése (49) II. József nagyszabású telepítései (56) Belső áttelepülés 
 (59) Soknemzetiségű ország (67) Népesség és településállomány az elsó 
 népszámlálás adataiból kiindulva (72)

ELSŐ RÉSZ
A TÖRÖK KreZÉSE. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC 
 (1686 —1711)

I. FEJEZET
A HABSBURG-ABSZOLUTIZMUS BERENDEZKEDÉSE MAGYAR- 
ORSZÁGON (1686 — 1703) — R. Várkonyi Ágnes
I. Az 1687-1688. évi országgyűlés
2. A balkáni hadjárat
3. Erdély: Diploma Leopoldinum
4. Az új berendezkedés: reformtervek és a központosítás szervezete
5. Az adórendszer, a magyar haderő felszámolása és a valláspolitika


II. FEJEZET                                                               VI. FEJEZET
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN    99                   KÜZDELMEK A KORSZERÜ MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉ- 
L Mezőgazdaság - Wellmann Imre                       99                   SÉÉRT - R. Várkonyi Ágnes

 Paraszti gazdálkodás a „királyi Magyarországon" és Erdélyben a török     1. Politikai válság és országgyűlés Széesényben
 kiverése idején (99) Földesilri gazdálkodás az ország nyugati, északi és 2. Szövetség Erdéllyel és a dunántúli hadjárat
 keleti részén a visszafoglaló háború időszakában (104) A táj átalakulása és 
 a mezőgazdaság új megalapozása a töröktől visszahódított országrészen    3. Béketárgyalások és gazdasági reformok
 (109)                                                                    4. Az utolsó fejedelmi beiktatás Erdélyben
2. Bányászat és ipar - Heckenast Gusztáv             112                  ő. Rendi-vármegyei ellenzék és az ónodi országgyűlés

 Az újkori iparfejlődés kezdetei a Habsburg Birodalomban (112) Magyar-    6. A magyar diplomácia a nemzetközi elszigetelődés ellen
 ország bányászata és ipara a török kiűzése után (118)
                                                                          7. Az aulikus magyar rendek és a pozsonyi országgyűlés
III. FEJEZET                                                              8. Fejedelmi jobbágy-politika, bányászmozgalmak
A TÁRSADALOM A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN. TÁRSADALOM- 
FEJLŐDÉS ÉS ORSZÁGEGYSÉG - R. Várkonyi Ágnes         125                  'VII. FEJEZET
1. Aulikus főnemesség és új nemesi rétegek           126                  „AD PACEM UNIVERSALEM" VAGY „FEGYVER ÁLTAL VALÓ 
2. Változások a városfalak mögött                    133                  MEGGYŐZETÉS" - R. Várkonyi Ágnes
3. örökös jobbágyok és szabadmenetelűek              141                  I. A trencséni csata és a sárospataki országgyűlés
4. A végvári katonaság végnapjai                     151                  2. A hágai és a gertruydenbergi békekonferenciák és az időt húzó háború
5. A Határőrvidék katonaparasztsága                  153                  3. Rákóczi megindít ja a béketárgyalásokat
                                                                          4. A szatmári megegyezés
IV. FEJEZET                                                               5. Az önálló magyar állam összeomlása és az utrechti béke
AZ ORSZÁGOS ELLENÁLLÁS KIBONTAKOZÁSA - R. Várkonyi Ágnes 157
I. A hegyaljai felkeléstől a karlócai békéig         157                  VIII. FEJEZET
2. Főúri-nemesi szervezkedés (1698-1702)             162                  MEZŐGAZDASÁG ÉS IPAR A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCBAN
3. A népi kurucság mozgalmai (1702-1703)             168                  1. Mezőgazdaság - Wellmann Imre
                                                                            A szabadságharc mezőgazdasági erőforrásai (253) Visszaeső agrárterme- 
V. FEJEZET                                                                  lés (258) A kimerülée felé (262)
SZABADSÁGHARC AZ ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁGÉRT - R. Várkonyi Ágnes 173              2. Ipar - Heckenast Gusztáv 

1. A breznai szövetség és a tiszaháti felkelés       173                    A Rákóezi-szabadságharc hatása a magyar iparfejlődésre (265)
2. Országos támadás, társadalmi érdekegység          175                  IX. FEJEZET
3. Magyarország és az európai háborúk                182                  FEJLŐDÉSI ALTERNATÍVÁK HARCA (1703-1711) - R. Várkonyi 
4. Az elsó konföderáció és az Udvari Tanács          189                  Ágnes

6. Erdély                                            194                  1. Szabadságharc és társadalmi teherbíró képesség
6. Diplomácia és hadsereg                            197                  2. Parasztok a termelésben és a hadseregben


3. Földesurak, főtisztek, vállalkozó nemesek         279                  5. Az országrészek közjogi helyzete

4. Polgárság és értelmiség                           288                    A Habsburg-házhoz és Birodalomhoz fűződő viszony (378) A Horvát- 

                                                                            szlavón-dalmát Királyság közjogi helyzete (386) Erdély közjogi helyzete 

X. FEJEZET                                                                  (388) A Határórvidék és a Bánság közjogi helyzete (390)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET (1686-1711) — R. Várkonyi Ágnes    295

1. Korszerűség és hagyomány                          295
                                                                          II. FEJEZET

  Művelődés és országegység (295) Intézmények, iskolák, nyomdák, könyv-   AZ ORSZÁGGYŰLÉSEK — Ember Győző
  tárak (298) Életmód, testkultúra, egészségügy (305)

2. Állani és művelődés                               308                  1. III. Károly országgyűlései

                                                                            Az 1712-1715. évi országgyűlés (391) A rendszeres bizottság (401) 
  A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája (308) Erdélyi hagyomá- 
                                                                            Az 1722-1723. évi országgyűlés (404) Az 1728-1729. évi országgyűlés 
  nyok, kartezianizmus, pietizmus (312) Művelődéspolitika Rákóczi álla- 
                                                                            (409) Az országgyűlések jelentőségének csökkenése (411) A Carolina 
  mában (314)
                                                                            Resolutio (411) A cassa parochorum (lelkészpénztár) (413)

3. Szellemi kultúra                                  319
                                                                          2. Mária Terézia országgyűlései

  Vallások és világnézetek (319) Tudományok (323) Történetírás, nemzet- 
  eszmék (330) Dráma, próza, vers (333) Művészetek (338) Népi kultúra,      Az 1741. évi országgyűlés (414) Az 1751. évi országgyűlés (425) Az 1764- 
                                                                            1165. évi országgyűlés (426)
  népművészetek (347)

                                                                          3. Az erdélyi országgyűlések

MÁSODIK RÉSZ
                                                                          4. A horvát-szlavón-dalmát tartományi gyűlések

KOMPROMISSZUM AZ URALKODÓ ÉS A RENDEK

KÖZÖTT (1711-1766)                                   351 
                                                                          III. FEJEZET

I. FEJEZET                                                                A KORMÁNYZATI SZERVEZET — Ember Győző 

MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN — Ember Győző 353                      A rendek és az uralkodó hatalmi eszközei (437)

1. Habsburg-abszolutizmus és magyar rendiség         353                  1. Az uralkodói központi kormányzat

  A Flabsburg-abszolutizmus 1711 és 1765 között (353) A magyar rendiség     Konferenciák (440) Az Államtanács (441) Udvari hatóságok (444) Az ud- 

  1711 és 1765 között (356) Magyarország súlya a Habsburg Birodalom-        vari kancelláriák (445) A Birodalmi Kancellária (445) Az Állami Kancsi- 

  ban (357) Birodalmi érdek—magyar érdek (359)                              bírja (446) Az Osztrák Kancellária (446) A Directorium in publicis et 

2. III. Károly trónra lépte                          360                    cameralibus (447) A Cseh-osztrák Udvari Kancellária (448) A pénzügyi 

                                                                            udvari hatóságok (449) Az Udvari Kamara (450) A Pénzverési és Bánya- 
  II. Rákóczi Ferenc sorsa (361)                                            igazgatóság (451) Az erdélyi, bánsági és illír ügyek udvari deputá- 

                                                                            ciója (452) A kereskedelem- és közlekedésügy udvari hatóságai (453) 
3. III. Károly és Mária Terézia háborúi              363
                                                                            Az Udvari Haditanács és a Főhadbiztosság (454)

  111. Károly elsó török háborúja (363) III. Károly második török hábo- 
  rúja (365) A lengyel örökösödési háború (366) A Habsburg örökösödés     2. A magyarországi közigazgatás

  (367) Az osztrák örökösödési háború (369) A hétéves háború (371)          A Magyar Királyi Udvari Kancellária (457) A Magyar Királyi Helytartó- 

4. Az ország integritásának megsértése               374                    tanács (458) Az Országos vagy Tartományi Biztosság (461) A Magyar 

                                                                            Királyi Kamara (461) A magyarországi Főhadparanesnokság (470) 
  A területi integritás sérelme (374) Erdély és a Partium különállása (374) A vítrtnegyék (471) Az 1752. évi főispáni utasítás (472) A szabad királyi 

  A Határórvidék (375) A kormányzati integritás sérelme (377)               és bányavárosok (474) Kiváltságos kerületek (475)


3. Az erdélyi közigazgatás                          476                  3. Bányászat és ipar — Heckenast Gusztáv

 Az Uralkodói Tanács (476) Az Erdélyi Udvari Kancellária (477) A           Az ipar fejlődése a Habsburg-monarchiában (627) Magyarország bányá- 
 Gubernium (478) Az Országos Kancellária (480) Az Országos Szám-           szatának rekonstrukciója (631) Magyarország ipara a szatmári béke 

 vevőség (481) Az Országos Főbiztosság (481) A Kinostartóság (483)         utáni fél évszázadban (636)

 A kincstári hivatalok (483) Megyék, székek, vidékek, szabad királyi 
 városok (484) A katonai igazgatás (485)                                 4. Belkereskedelem — Ember Győző 

4. A horvát-szlavón közigazgatás és bíráskodás      486                    Görög kereskedők (646)

 A horvát-szlavón-dalinát bán (487) A horvát-szlavón-dalmát ítélő-       5. Külkereskedelem — Ember Győző

 tábla (488)
                                                                           Harmincadigazgatós (648) Ilarmincadjövedelem (650) Áruforgalom 
5. Katonai határőrvidékek                           489                    (651) A külkereskedelem iránya (655) Külkereskedelmi politika (657) 

 A horvát-szlavón határőrség (489) A maros—tiszai határőrség (489)         Marhakereskedés (658) Borkereskedés (659) Gabonakereskedés (659) 
                                                                           A Habsburg Birodalom kísérlete a tengeri kereskedelembe való bekap- 
 A székely határőrség (490) A román határőrség (491) A bánsági határ-      csolódásra (660) Külkereskedelmi vámpolitika (661) Pénzforgalom 
 őrség (491)
                                                                           (665) Hitelügyletek (667) Árszabályozás (667) Mértékek egységesítése 

6. A Bánság kormányzata                             492                    (668)

7. A magyarországi igazságszolgáltatás              493                  6. A közlekedés javítása — Ember Győző

 A királyi kúria (495) A kerületi táblák (496) Városi felsőbíróságok 

 (497)
                                                                         V. FEJEZET
8. Az erdélyi igazságszolgáltatás                   498 
                                                                         A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS FŐ VONALAI — Vörös Károly

                                                                         1. A társadalmi fejlődés új feltételei
IV. FEJEZET

A GAZDASÁGI ÉLET                                                         2. A társadalmi fejlődés új irányai a szűkebben vett Magyarországon
                                                    501

1. A Habsburg birodalmi gazdaságpolitika és Magyarország — Ember Győző 501 A főnemesség (680) A birtokos köznemesség (685) A katonaelemek (689) 

                                                                           Az arrnalisták (690) A parasztság (692) A polgárság (697) Az értelmiség 
 A gazdaság piacformái (501) Állami gazdaságpolitika (502) Magyarország    (700)

 helye a Habsburg Birodalom gazdasági rendszerében (503) A Habsburg 
 birodalmi gazdaságpolitika kialakulása (504) Magyarország gazdasági     3. A társadalmi fejlődés Új irányai Erdélyben

 jelentősége a Habsburg Birodalom egészében (505)                          Arisztokrácia és birtokos nemesség (703) Székelyek, szászok (706) 

2. Mezőgazdaság — Wellmann Imre                     507                    Parasztság (708) Értelmiség (710) Polgárság (711)

 Meginduló újjáépítés a háborús évek után (507) A föld birtoklása (509)  4. A társadalmi fejlődés konfliktusai

 Földközösség és szabad foglalás (512) Tanyák bontakozása (515) Szabad 
 foglalás egyenként történő önkéntes megtelepülés alapján (518) Szabad     A parasztság és a feudális rend konfliktusa (712) Konfliktusok a nemes- 
 foglaláshól a földközösségbe (520) Földközösség és földesúr (523) Gazdál- ségen belül (714) Konfliktusok a vallás szférájában (718) A nemzetiségi 
 kodás a töröktől visszavívott országrészen (526) A földművelési rendsze-  ellentétek előjelei (724)

 rek elterjedése (534) Falutörvény és faluközösség (537) Hegyközségek 

 (550) A hagyományos gazdálkodás ágai. Ősfoglalkozások (554) Erdő- 
 használat (558) Selyemlepke-tenyésztés (565) Méhészet (565) Baromfi-    VI. FEJEZET

 tartás (566) Legelő (567) Rét (569) Az állattartás általában (570) Sertés 
 (572) Juh, kecske (573) Szarvasmarha (574) Ló (575) Állattartás és      A TÁRSADALOM AZ ÉLETMÓD TÜKRÉBEN —,Vörös Károly 

 növénytermesztés (576) Talajművelés (578) Gabonatermesztés (580)        1. Az épített környezet romlása

 Kertművelés (586) Szőlőművelés (588) Mezőgazdasági ipar (591) A 

 paraszti üzem (593) A földesúri üzem (613)                                A parasztház és a kúria (7:34) A kastély és a vár (737) A város (739)


2. Az élet visszatér                               740                 1. A teréziánus korszak bel- ás külpolitikája

  A kúria és az udvarház (740) A kastély (741) A város és a mezőváros  2. A rendszer alaptörekvése: a gazdasági fölzárkózás
  (742)                                                                3. A felvilágosult abszolutizmus érvrendszere

3. A házak belülről                                746                   A német természetjogi tanítások (843) A francia felvilágosodás közép- 
  A városi polgár lakása (747) A birtokos nemes lakása (750)             európai jelentkezése (845) Az itáliai elmélet és gyakorlat (847) A monar- 
                                                                         chia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus korszakban (851)
4. A viselet                                       753                 4. Az osztrák felvilágosult abszolutizmus személyi meghatározói
  A magyar viselet darabjai (753) A nemesi ruhatár (755)                 Mária Terézia (857) Kaunitz kancellár (863) Zinzendorf Károly (873) 

5. Kunfliktusok az életmód jegyében                757                   Sonnenfels professzor (878) A társuralkodó József császár (887)

                                                                       5. A teréziánus korszak néhány társadalmi jelensége
VII. FEJEZET                                                             Régi ós új arisztokraták az apparátusban (897) A középnemessóg (904) 
A MŰVELŐDÉS KÉSŐ BAROKK VÁLTOZATAI Kosáry Domokos 763                    A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város (912) Montesquieu 
                                                                         Magyarországának válasza a teréziánus Bécs kihívására (919)
1. A világkép változása                            763
                                                                       6. Az úrbérrendezés — Vörös Károly
  Az európai modell (763) Korszerűbb tendenciák és rendi provincializmus 
  (765) Rokokó. Bővülő világkép (770) A második szint (772) A harmadik II. FEJEZET
  szint (774)
                                                                       A MEZŐGAZDASÁG A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KORÁ- 
2. Vallás és egyház                                776                 BAN — Wellmann Imre

  Katolikus expanzió (776) A protestáns egyházak (781) Görögkeletiek   1. Javítások a hagyományos gazdálkodáson
  és unitusok (787)
                                                                         Mária Terézia és II. József reformjai (933)
3. Oktatásügy                                      792
                                                                       2. A termelőerők fejlődése
  Alsófok-il iskolák (792) Közép- és felsőoktatás. A jezsuiták (795) A piarista 
  iskolák (798) A protestáns iskolák (799) Külföldi tanulmányok (801)  3. Hagyományos termelés — az újkori mezőgazdasági forradalom felé

4. Könyvek, tudományok, művészetek                 803                 III. FEJEZET
  Cenzúra, nyomdák, könyvek (803) Tudományok, polihisztorok (805)      BÁNYÁSZAT ÉS IPAR M.A.NUFAKTŰRA-KORSZAKUNK ELSŐ 
  Társadalomtudományok (806) Természettudományok (808) Szépiroda- 
  lom (810) Ének, zene (816) Képzőművészet (818)                       SZAKASZÁBAN — Heckenast Gusztáv

                                                                       1. A manufaktúra-korszak elsó szakasza Ausztriában 

                       2. KÖTET                                          A gazdaságpolitika (987) Az iparfejlődés (991)

HARMADIK RÉSZ                                                          2. Magyarország bányászatának ismeretlen fénykora 
                                                                         A vaskohászat fellendülése (1000)
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS (1765-1790)            829
                                                                       3. A magyarországi iparfejlődés az 1760-as évektől 1790-ig

I. FEJEZET                                                               Textilipar (1005) Bőripar (1010) Vegyipar (1012) Üveg- és kerámiaipar 
                                                                         (1012) Papírgyártás (1014) Mezőgazdasági ipar (1015) Egyéb iparágak 
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS HABSBURG VARIÁNSA — 831                    (1016)

H. Balázs Éva                                                          4. Tőkés, kézműves ós munkás a magyarországi manufaktúra-korszak elsó 

  1 7Ati u   1§2q11                                                      szakaszában


IV. FEJEZET
A NYOLCVANAS ESZTENDŐK DRÁMÁ,JA H. Balázs Éva
1. A jozefinus kormányzat bel- és külpolitikájának irányvonalai
2. Az alaptörekvés: közép-európai rnilitáris nagyhatalom kialakítása
3. A jozefinus program menetrendje
 A birodalom átcsoportosítása (1038) Az állam és egyház viszonyának 
 átrendezése (1043) A monarchia és Magyarország viszonyának átrende- 
 zése (1057)
4. A mobilizált társadalom                     1
 Novus ordo a társadalomban, a gazdaságban, a jogi életben (1069) A vár- 
 megye felszámolása. A kerületi bürokrácia (1084)
5. Nemzetközi krízis — hazai krízis            1
 Fiziokrata adóreform a monarchiában (1095) A belga válság (1102) A mili- 
 tarizmus csődje (1105) A szabadkőművesség politikai színeváltozása (1109)
6. II. József és a jozefinizmus a mérlegen     1 
 II. József (1115) A jozefinizmus a mérlegen (1121)

V. FEJEZET
A FELVILÁGOSODÁS VÁLTOZATAI — Kosáry Domokos   11
1. 'Új eszmék és fogadtatásuk                  11 
 Modellek, irányzatok (1125) Más hazai népek és a felvilágosodás (1130)
2. Felvilágosodás és egyház                    11 
 A jozefinizmus és a katolikus egyház (1132) A türelmi rendelet (1137)
3. Oktatásügy                                  11 
 Népiskolák (1145) Középiskolák (1150) Felsőoktatás (1154)
4. Könyvek, tudományok, művészetek             11
 Cenzúra, nyomdák, könyvkiadás (1159) A sajtó kibontakozáaa (1164) 
 Könyvtárak (1167) Akadémiai tervek (1168) Társadalomtudományok 
 (1170) Természettudományok (1178) Felvilágosodás és irodalom (1187) 
 A felvilágosult nemesek és az irodalom (1189) Az antifeudális reformiz- 
 mus és az irodalom (1191) A „második" szint továbbélése (1193) Színmű- 
 vek, színpadok (1194) Zene és ének (1197) Képzőművészet (1200)

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS                            12

ROVID/TÉSEK JEGYZÉKE                           12