Négy nap dörgött az ágyú Barangolások honvédségünk szülőhelyein

Hazánk földje mindig hadak Útja volt. Szinte jelkép, hogy a magyarság legrégebbi nyelv emlékében, a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében ezt a szókapcsolatot találjuk: hodu utu, vagyis mai helyesírással hadiút, amely Fehér- várra vitt. Tatárok, törökök, osztrákok, oroszok járták az ország hadi Útjait, de mindenkor védelmező sereg támadt a betörő ellenre. Ezekben a honvédő küzdelmekben alakultak ki a legjobb magyar katonahagyományok, majd az 1848/49-es szabadságharcban megszületett a magyar katona megtisztelő elnevezése: honvéd. A szerző könyvében azokra a helyekre viszi el az olvasót, ahol a magyar honvédség — százötven évvel ezelőtt — létrejött. Pákozd és Isaszeg, Buda és Komárom várai, Bem tábornok erdélyi hadjáratának színterei, a kishegyesi utolsó győzelmes csata faluja, Szolnok és a felvidéki tavaszi hadjárat Útvonala… A könyv a történelmi emlékezés és a szociográfiai feltárás ötvözete, tisztelgés a honvédség hagyományai előtt.

Borító tervezők:

Nagy András

Kiadó:

Zrínyi Kiadó

Kiadás éve:

1999

Kiadás helye:

Budapest

Nyomda:

Danár Nyomda Kft.

ISBN:

9633273250

Kötés típusa:

kemény papírkötés

Terjedelem:

253 oldal

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm

Súly:

0.40kg

Kategória:

Történelem újkor-legújabb kor magyar 1919-1945

Történelem újkor-legújabb kor magyar 1789-1918

Műszaki hadászat

Történelem hadtörténelem