Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Pedagógia

Pedagógia - Kron, Friedrich W. - Régikönyvek
Pedagógia - Régikönyvek Pedagógia - Régikönyvek Pedagógia - Régikönyvek Pedagógia - Régikönyvek
(0 vélemény)
Sorozatcím:
Osiris Tankönyvek
Fordítók:
Zalán Péter, Horváth Ágnes, Viniczay Zsuzsa
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
2003
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Dürer Nyomda
ISBN:
9633894034
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
540 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.50cm
Súly:
0.70kg
Kategória:
1. ISMERKEDÉS A TUDOMÁNNYAL


2. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK 3.5. A STRUKTÚRGENETIKAI MAGYARÁZAT
3.5.1. A fejlődéselméletek
2.1. ENKULTURÁCIÓ 73 3.5.2. Elméleti alapvetés és a struktúrakifejezés jelentése
2.1.1. Az enkulturáció mint alapfolyamat 73 3.5.3. A szociális fejlődés
2.2. SZOCIALIZÁCIÓ 77 3.6. AZ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK VÁZLATA
2.2.1. A szocializáció mint az enkulturációs folyamat része 78 3.6.1. Szocializáció és nyelv kapcsolata
2.3. A NEVELÉS 82 3.6.2. Az elsődleges szocializáció jelentősége
2.3.1. A nevelés mint szimbolikus interakció 82 3.6.3. A szocializáció folyamatának antropológiai alapja
2.4. A SZOCIÁLIS TANULÁS 89
2.4.1. A szociális tanulás mint pedagógiai interakció 89 4. A NEVELÉS FOLYAMATA
2.5. A TANULÁS 95
2.5.1. Tanulás „mint belső organizáció" 95 4.1. A NEVELÉS FOGALMA
2.6. A MŰVELŐDÉS 101 4.1.1. A nevelés metaforái
2.6.1. Művelődés mint önreflexió és társadalomkritika 102 4.1.2. A nevelésfogalom etimológiája és formális meghatározása
2.7. VISELKEDÉS ÉS CSELEKVÉS 108 4.1.3. Összefoglalás
2.7.1. Meghatározás és körülhatárolás 108 4.2. A FUNKCIONÁLIS-INTENCIONÁLIS NEVELÉSI MODELL
4.2.1. A fogalompár jelenlegi értelmezése
3. A SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATA 4.2.2. Történeti és rendszerszerű áttekintés
4.2.3. Összefoglalás
3.1. BEVEZETÉS 112 4.3. A PEDAGÓGIAI KAPCSOLAT MODELLJE
3.1.1. A szocializációkutatás története 112 4.3.1. A klasszikus megközelítési mód: a pedagógiai viszony
3.1.2. A fogalom jelenlegi használata 11.5 4.3.2. A nevelési viszony
3.1.3. A tanulás alapjelentése 121 4.3.3. Összefoglalás
3.1.4. A különböző fogalmi rendszerek áttekintése 126 4.4. A NEVELÉS MINT A VISELKEDÉS MEGVÁLTOZTATÁSA
3.2. VISELKEDÉSELMÉLETI MAGYARÁZAT 129 4.4.1. A klasszikus megközelítés: operáns tanulás és láncképzés
3.2.1. Történeti-rendszertani bevezetés 130 4.4.2. Az újabb értelmezés: modell alapján történő tanulás
3.2.2. A környezet jelentőségéről 133 4.4.3. Összefoglalás
3.2.3. Rendszertani összegzések 140 4.5. A NEVELÉS MINT SZIMBOLIKUS INTERAKCIÓ
3.3. A SZEREP- VAGY RENDSZERELMÉLETI MAGYARÁZAT 144 4.5.1. Az interakciók jelentőségéről
3.3.1. Központi feltevések 145 4.5.2. Az identitás
3.3.2. A pszichoanalitikus tanuláselméletek jelentősége 150 4.5.3. Összefoglalás
3.3.3. A szerep- vagy rendszerelmélet kritikája 160 4.6. AZ ÁTFOGÓ KÉRDÉSEKRŐL
3.3.4. A narcizmus-vita 168 4.6.1. A tekintély szerepe
3.4. AZ INTERAKCIÓELMÉLETI MAGYARÁZAT 171 4.6.2. A nyelv jelentősége
3.4.1. Történeti rendszerértelmezések 171 4.6.3. A nevelési célokról
3.4.2. Elméleti összefüggések 174
3.4.3. Az identitás fejlődése és válsága 185
3.4.4. A cselekvés jelentősége 198


5. A NEVELÉSÜGY INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEZETI FORMÁI 6. A DIDAKTIKÁRÓL AVAGY A TANÍTÁS ÉS A TANULÁS

5.1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS 349 ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL

5.1.1. Az intézmények és a szervezeti formák összefüggése 6.1. BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS

a szocializációs és a nevelési folyamattal 349 6.1.1. Fogalmi meghatározások

5.1.2. A jelenlegi német nevelésügy áttekintése 353 6.1.2. A didaktikai irányzatok fejlődéséről

5.1.3. A fogalmak értelmezése 360 6.1.3. A tanulóközpontúság mint a didaktika törvényi célkitűzése

5.2. A PEDAGÓGIAI SZERVEZET SAJÁTOSSÁGAI AZ ISKOLA PÉLDÁJÁN 362 6.2. TANULÓKÖZPONTÚSÁG

5.2.1. Az iskolaügy történetéből 362 A KÜLÖNBÖZŐ DIDAKTIKAI IRÁNYZATOKBAN

5.2.2. Az iskola jelenségének tudományos megközelítése 369 6.2.1. Az objektivista és a pozitivista irányvonal

5.2.3. Összefoglalás 370 6.2.2. Az instrumentalisztikus és a materialista irányvonal

5.3. FÜGGELÉK 2.: TOVÁBBI MODELLÉRTÉKŰ EURÓPAI 6.2.3. Az egyénre és az interakciókra építő irányvonal

KÖZOKTATÁSI RENDSZEREK, A MAGYAR 6.3. A MEGVALÓSULÓ TANULÓKÖZPONTÚSÁG

ISKOLAÜGY FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB TENDENCIÁI 371 6.3.1. Kapcsolat a társtudományokkal

5.3.1. A kontinentális fejlődés másik modellje: 6.3.2. A gyakorlatban megvalósuló tanulóközpontúság

Franciaország közoktatási rendszere 372 6.4. A TANULÓKÖZPONTÚSÁG GYAKORLATA

5.3.2. Az európai közoktatás angolszász modellje: 6.4.1. Az iskolai élet: a.tanulók együtt tízóraiznak

Nagy-Britannia közoktatási rendszere 376 6.4.2. A tanterv: rejtett szociális tanulás

5.3.3. Az Európai Unióhoz tartozó országok iskolaügyének 6.4.3 Az oktatás individualizációja

néhány fejlődési tendenciája 381 6.4.4 Összefoglalás

5.3.4. A magyar közoktatás fejlődésének főbb szakaszai 384

5.3.4.1. A két Ratiótól a népoktatási törvényig 384 IRODALOM

5.3.4.2. Az 1868. évi népoktatási törvény
és a dualizmus korának iskolaügye 387 ALAPFOGALMAK

5.3.4.3. Iskolaügy a két világháború között 391 FONTOSABB KIFEJEZÉSEK

5.3.4.4. Közoktatás a második világháború után 395
5.4. AZ ISKOLA VIZSGÁLATÁNAK TUDOMÁNYOS SZEMPONTJAI 400 A FÜGGELÉKEKBEN FELHASZNÁLT ÉS TOVÁBBI
5.4.1. A szervezetelméleti megközelítés 400 AJÁNLOTT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM

5.4.2. A rendszerelméleti megközelítés 405 NÉVMUTATÓ

5.4.3. Az antropológiai megközelítés 414
5.5. ÁTFOGÓ KÉRDÉSEKRŐL 424 TÁRGYMUTATÓ

5.5.1. A teljesítmény pedagógiai problémája 424

5.5.2. A tanár „pedagógiai szabadságáról" 428

5.5.3. A tanár és a tanterv 430

Mások ezt is megvették mellé

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...