Róma és a korai kereszténység
A kereszténység keletkezése történetének tudományos vizsgálata mindenkor szorosan összefüggött annak a társadalomnak a szociális berendezésével és világszemléletébel, amelyben az illető tudós dolgozott. Nyugat-Európában, valamint Amerikában mindmáig megmaradt a kereszténység eredetének hagyományos magyarázata úgy, ahogyan kialakította és megerősítette az egyház, amely időszámításunk II. századában kidolgozta az Újszövetségnek nevezett „szent könyvek” kódexét. Jóllehet az Újszövetség az ókori világ rabszolgatartó társadalmi viszonyai között jött létre, mindmáig eszmei fegyver a tőkés társadalom uralkodói osztályainak kezében. Érdekes nyomon követni az Újszövetség kritikáját célzó kísérleteket. E próbálkozások rendre azzal végződtek, hogy a szabad kutató elme kudarcot vallott, s a tudomány meghódolt a teológia előtt.
- Fordítók:
- Gellért György
- Borító tervezők:
- V. Urai Erika
- Kiadó:
- Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó
- Kiadás éve:
- 1956
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Athenaeum
- Nyomtatott példányszám:
- 3.000 darab
- Kötés típusa:
- félvászon
- Terjedelem:
- 300 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 15.00cm, Magasság: 21.00cm
- Súly:
- 0.40kg
- Kategória:
Előszó
Kritikai módszerek és konstruktív problémák a kereszténység kelet-
kezése történetének tanulmányozásában 5
ELSŐ RÉSZ
Elsó f e j e z e t. — Állam és vallás az ókori világban
1. Állam és vallás a hellénisztikus monarchiákban 19
2. Görögországi társaságok és szövetségek az i. e. utolsó három
évszázadban 21
3. Vallási mozgalmak a rabszolgarendszer fejlettségének tetőfokán 24
4. A görög—római és zsidó világ legfőbb társadalmi és vallási irány-
zatai 25
Második f e j e z e t. — Az I. századi római rabszolgatartó társadalom
felsőbb rétegei (Seneca, Tacitus, Suetonius, Valerius Maximus és Velleius
Paterculus adatai alapján)
1. Urak és rabszolgák 29
2. A római társadalom felső rétegének életmódja és erkölcsei 35
3. A római társadalom felső rétegének világnézete a korai császárság
időszakában 38
Harmadik f e j e z e t. — Emberszeretet és istenkeresés Seneca műveiben
1. A római sztoicizmus erkölcse 47
2. Seneca vallásbölcselete és istenkeresése 52
3. Seneca és a kereszténység 61
Negyedik f e jeze t. — Az idősebb Plinius tudományos világszemlé-
lete
1. A provinciák nemességének hatalomra jutása 65
2. Plinius mint filozófus és szatirikus író 67
Ötödik f e jeze t. — A kereszténység alapítói
1. A „kereszténység alapítói" fogalmának kritikája 73
2. Milyen mértékben tekinthetők történeti forrásműnek az újszövet-
ségi könyvek? 77
Hatodik f e j e z e t. — Vallási és politikai csoportosulások Judeában,
az i. u. I. században
1. Josephus Flavius a zsidó nép I. századi története megismerésé-
nek forrása 81
2. Keresztény betoldások Josephus Flavius és Tacitus műveiben 82
3. Josephus Flavius szövegének tanulmányozása a II. században 84
4. A zsidó vallási-politikai csoportok jellemzése Josephus Flavius
műveiben 86
5. A zsidó szekták társadalmi jellege Josephus Flavius szerint 90
6. A judeai szekták világsiemlélete 91
7. Az esszeusok mint a kereszténység nagyfontosságú előfutárai 94
8. A zsidóság a 66-73-as felkelés előtt 96
9. A zsidó vallás elterjedtsége időszámításunk I. századában 99
Net e d ik f e j e z e 1. — Jézus és Krisztus a zsidó szektások hitdallásaiban
1. Jézus és Krisztus : két különböző alak 101
2. Jézus : istenség 102
3. Krisztus : Izrael várva-várt királya 107
N y o le a d ik e j e z e t. — A harcos messianizmus a 66-73-as judeat
felkelés idején
1. A felkelés társadalmi jellege 110
2. A zeloták és a szikáriusok társadalmi és vallási eszméi 115
3. A harcos messianizmus jellemző vonásai 117
K i l e n c e d ik f e j e z e t. — A kereszténység előfutárainak társadalmi
berendezése és szociális eszméi
1. A radikális szektásság — széleskörű népi mozgalom 120
2. A szektás közösségek társadalmi berendezése 124
T i z e d ik f e j e z e t. — Általános megjegyzések a vallás helyzetéről az
t. u. I. századi Római Birodalomban
1. A kereszténység előfutárai az I. században 127
2. A kereszténység előfutárai a zsidóság körében 131
3. A kereszténység előfutárai a görög---római világban. Keleti
vallások megjelenése-dómában 133
4. A korszak-beosztás kérdései 135
MÁSODIK RÉSZ
E Is 6 f e j e z e t. — Az Új vallás megjelenése Rómában
1. A rómaiak a II. században 141
2. A korai keresztényság 142
3. Időrendi kérdések 145
M á s o d i k f e j e z e t. — A Római Birodalom helyzete az Antoninusok
ide/én
1. A Birodalom katonai és gazdasági helyzete 147
2. A colonatus fejlődése 149
3. Változások a birodalom politikai rendjében 152
4. A II. században bekövetkezett világnézeti változások 155
Harmadik f e j ez e I. — A II. század eleji Római Birodalom uralkodó
osztályának politikai és társadalmi nézetei
1. Traianus és kortársai
2. A római társadalom tagozódása Tacitus szerint
3. A társadalom tagozódása az Evangélium szerint
4. A „Traianus magasztalása" mint a II. század eleji római társadalom
legfelsőbb rétegei nézeteinek tolmácsolója
5. Plinius „Panegyricus"-ának társadalmi programja
6. A görög és a római kultúra közeledése
7. Dión Chrysostomos „Beszédei a császári hatalomról": az egyed-
uralom dicsőítésének görög változata
8. A Traianus-korabeli Római Birodalom uralkodó osztályának
társadalmi és politikai nézetei
Ne g y e d ik f e j e z e t. — A görög—római társadalom erkölcs-filozófiai
és vallási nézetei a II. század elején
1. Erkölcsi problémák Epiktétos filozófiájában
2. A késői sztoicizmus világszemléletének jellemvonásai
3. Epiktétos tanításának osztálykorlátjai
4. Plutarchos vallásfilozófiai tanulmányai „Isisről és Osirisről"
Ötödik f ej ez e t. — A vallási pártok helyzete Traianus idején. Hite-
lesnek tekinthető-e Plinius és Traianus levelezése a keresztényekről?
1. A zsidó közösségek a 73-tól 117-ig terjedő időszakban
2. Néhány megjegyzés az I. század végi— II. század eleji ókori írók
műveiben található betoldásokról
3. Plinius levele a keresztényekről és Traianus válasza
4. Milyen alapon vonható kétségbe Plinius és Traianus keresztény
tárgyú levelezésének hitelessége?
5. Tertullianus véleménye Pliniusnak és Traianusnak a kereszté-
nyekről szóló levélváltásáról
Ha t o d i k f ejez e t. — Vallási mozgalmak és vallási pártok Hadrianus
Idején. A „keresztény" név megjelenése
1. Vallási mozgalmak a Római Birodalomban, a II. század 20-30-as
éveiben
2. Irenaeus, lugdunumi püspök műve : „Minden eretnekség leleple-
zése"
3. A „racionalista" iskola alapvető tévedése
4. A gnosztikusok művei mint a keresztény vallásfilozófia elő-
futárai
5. Az „evangéliumi" mítosz-költés kezdete
6. A keresztény közösségek mint a Római Birodalom társadalmi és
gazdasági életének jelensége
7. A keresztények vetélkedése a zsidókkal
8. A „vámosok" nézetei és törekvései
Hetedik fejezet. — A Római Birodalom a II. század derekán
1. A birodalom belső helyzete
2. A II. század derekának írói, filozófusai és szónokai
3. Erkölcsi problémák Aulus Gellius filozófiájában
4. Általános megjegyzések a II. század közepén élt ókori írókról és
szónokokról
o le a d ik f e jez e I. — A kereszténység csoportjai és irányzatai a
II. század negyvenes-ötvenes éveiben
1. Kereszténység és zsidóság a II. század derekán
2. A keresztény vallási gondolat legfőbb irányzatai a II. század
negyvenes-ötvenes éveiben
3. A gnosztikusok
4. A markioniták
5. Justinus és az evangéliumok összeállítói
6. A montanisták
K i l e n c e d ik e j e z e 1. — A művelt pogányság véleménye (a II. század
70-es éveiből) a kereszténységről
1. A Celsusról szóló irodalom
2. Az „Igaz szó" szerzője, s műve keletkezésének ideje és célja
3. A kereszténység zsidó leleplezői
4. Zsidóság és kereszténység mint babona
5. Kísérlet a keresztényeknek a birodalom kebelébe való vissza-
térítésére
6. Celsus világszemléletének osztálykorlátjai
Tizedik e j e z e 1. — Az Újszövetség keletkezése (a II. század 80-
70-es éveiben)
1. Az Újszövetségben található ellentmondások
2. Az Újszövetség összeállításának fő célja
3. Az újszövetségi kereszténység társadalmi és politikai jellemzése
Kritikai módszerek és konstruktív problémák a kereszténység kelet-
kezése történetének tanulmányozásában 5
ELSŐ RÉSZ
Elsó f e j e z e t. — Állam és vallás az ókori világban
1. Állam és vallás a hellénisztikus monarchiákban 19
2. Görögországi társaságok és szövetségek az i. e. utolsó három
évszázadban 21
3. Vallási mozgalmak a rabszolgarendszer fejlettségének tetőfokán 24
4. A görög—római és zsidó világ legfőbb társadalmi és vallási irány-
zatai 25
Második f e j e z e t. — Az I. századi római rabszolgatartó társadalom
felsőbb rétegei (Seneca, Tacitus, Suetonius, Valerius Maximus és Velleius
Paterculus adatai alapján)
1. Urak és rabszolgák 29
2. A római társadalom felső rétegének életmódja és erkölcsei 35
3. A római társadalom felső rétegének világnézete a korai császárság
időszakában 38
Harmadik f e j e z e t. — Emberszeretet és istenkeresés Seneca műveiben
1. A római sztoicizmus erkölcse 47
2. Seneca vallásbölcselete és istenkeresése 52
3. Seneca és a kereszténység 61
Negyedik f e jeze t. — Az idősebb Plinius tudományos világszemlé-
lete
1. A provinciák nemességének hatalomra jutása 65
2. Plinius mint filozófus és szatirikus író 67
Ötödik f e jeze t. — A kereszténység alapítói
1. A „kereszténység alapítói" fogalmának kritikája 73
2. Milyen mértékben tekinthetők történeti forrásműnek az újszövet-
ségi könyvek? 77
Hatodik f e j e z e t. — Vallási és politikai csoportosulások Judeában,
az i. u. I. században
1. Josephus Flavius a zsidó nép I. századi története megismerésé-
nek forrása 81
2. Keresztény betoldások Josephus Flavius és Tacitus műveiben 82
3. Josephus Flavius szövegének tanulmányozása a II. században 84
4. A zsidó vallási-politikai csoportok jellemzése Josephus Flavius
műveiben 86
5. A zsidó szekták társadalmi jellege Josephus Flavius szerint 90
6. A judeai szekták világsiemlélete 91
7. Az esszeusok mint a kereszténység nagyfontosságú előfutárai 94
8. A zsidóság a 66-73-as felkelés előtt 96
9. A zsidó vallás elterjedtsége időszámításunk I. századában 99
Net e d ik f e j e z e 1. — Jézus és Krisztus a zsidó szektások hitdallásaiban
1. Jézus és Krisztus : két különböző alak 101
2. Jézus : istenség 102
3. Krisztus : Izrael várva-várt királya 107
N y o le a d ik e j e z e t. — A harcos messianizmus a 66-73-as judeat
felkelés idején
1. A felkelés társadalmi jellege 110
2. A zeloták és a szikáriusok társadalmi és vallási eszméi 115
3. A harcos messianizmus jellemző vonásai 117
K i l e n c e d ik f e j e z e t. — A kereszténység előfutárainak társadalmi
berendezése és szociális eszméi
1. A radikális szektásság — széleskörű népi mozgalom 120
2. A szektás közösségek társadalmi berendezése 124
T i z e d ik f e j e z e t. — Általános megjegyzések a vallás helyzetéről az
t. u. I. századi Római Birodalomban
1. A kereszténység előfutárai az I. században 127
2. A kereszténység előfutárai a zsidóság körében 131
3. A kereszténység előfutárai a görög---római világban. Keleti
vallások megjelenése-dómában 133
4. A korszak-beosztás kérdései 135
MÁSODIK RÉSZ
E Is 6 f e j e z e t. — Az Új vallás megjelenése Rómában
1. A rómaiak a II. században 141
2. A korai keresztényság 142
3. Időrendi kérdések 145
M á s o d i k f e j e z e t. — A Római Birodalom helyzete az Antoninusok
ide/én
1. A Birodalom katonai és gazdasági helyzete 147
2. A colonatus fejlődése 149
3. Változások a birodalom politikai rendjében 152
4. A II. században bekövetkezett világnézeti változások 155
Harmadik f e j ez e I. — A II. század eleji Római Birodalom uralkodó
osztályának politikai és társadalmi nézetei
1. Traianus és kortársai
2. A római társadalom tagozódása Tacitus szerint
3. A társadalom tagozódása az Evangélium szerint
4. A „Traianus magasztalása" mint a II. század eleji római társadalom
legfelsőbb rétegei nézeteinek tolmácsolója
5. Plinius „Panegyricus"-ának társadalmi programja
6. A görög és a római kultúra közeledése
7. Dión Chrysostomos „Beszédei a császári hatalomról": az egyed-
uralom dicsőítésének görög változata
8. A Traianus-korabeli Római Birodalom uralkodó osztályának
társadalmi és politikai nézetei
Ne g y e d ik f e j e z e t. — A görög—római társadalom erkölcs-filozófiai
és vallási nézetei a II. század elején
1. Erkölcsi problémák Epiktétos filozófiájában
2. A késői sztoicizmus világszemléletének jellemvonásai
3. Epiktétos tanításának osztálykorlátjai
4. Plutarchos vallásfilozófiai tanulmányai „Isisről és Osirisről"
Ötödik f ej ez e t. — A vallási pártok helyzete Traianus idején. Hite-
lesnek tekinthető-e Plinius és Traianus levelezése a keresztényekről?
1. A zsidó közösségek a 73-tól 117-ig terjedő időszakban
2. Néhány megjegyzés az I. század végi— II. század eleji ókori írók
műveiben található betoldásokról
3. Plinius levele a keresztényekről és Traianus válasza
4. Milyen alapon vonható kétségbe Plinius és Traianus keresztény
tárgyú levelezésének hitelessége?
5. Tertullianus véleménye Pliniusnak és Traianusnak a kereszté-
nyekről szóló levélváltásáról
Ha t o d i k f ejez e t. — Vallási mozgalmak és vallási pártok Hadrianus
Idején. A „keresztény" név megjelenése
1. Vallási mozgalmak a Római Birodalomban, a II. század 20-30-as
éveiben
2. Irenaeus, lugdunumi püspök műve : „Minden eretnekség leleple-
zése"
3. A „racionalista" iskola alapvető tévedése
4. A gnosztikusok művei mint a keresztény vallásfilozófia elő-
futárai
5. Az „evangéliumi" mítosz-költés kezdete
6. A keresztény közösségek mint a Római Birodalom társadalmi és
gazdasági életének jelensége
7. A keresztények vetélkedése a zsidókkal
8. A „vámosok" nézetei és törekvései
Hetedik fejezet. — A Római Birodalom a II. század derekán
1. A birodalom belső helyzete
2. A II. század derekának írói, filozófusai és szónokai
3. Erkölcsi problémák Aulus Gellius filozófiájában
4. Általános megjegyzések a II. század közepén élt ókori írókról és
szónokokról
o le a d ik f e jez e I. — A kereszténység csoportjai és irányzatai a
II. század negyvenes-ötvenes éveiben
1. Kereszténység és zsidóság a II. század derekán
2. A keresztény vallási gondolat legfőbb irányzatai a II. század
negyvenes-ötvenes éveiben
3. A gnosztikusok
4. A markioniták
5. Justinus és az evangéliumok összeállítói
6. A montanisták
K i l e n c e d ik e j e z e 1. — A művelt pogányság véleménye (a II. század
70-es éveiből) a kereszténységről
1. A Celsusról szóló irodalom
2. Az „Igaz szó" szerzője, s műve keletkezésének ideje és célja
3. A kereszténység zsidó leleplezői
4. Zsidóság és kereszténység mint babona
5. Kísérlet a keresztényeknek a birodalom kebelébe való vissza-
térítésére
6. Celsus világszemléletének osztálykorlátjai
Tizedik e j e z e 1. — Az Újszövetség keletkezése (a II. század 80-
70-es éveiben)
1. Az Újszövetségben található ellentmondások
2. Az Újszövetség összeállításának fő célja
3. Az újszövetségi kereszténység társadalmi és politikai jellemzése
Az Ön ajánlója
Vélemények a könyvről
Izgalmas és szép könyv az antikvitásból. Ajánlom, Rigó István