Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Róma és a korai kereszténység

Róma és a korai kereszténység - Régikönyvek
Róma és a korai kereszténység - Régikönyvek Róma és a korai kereszténység - Régikönyvek Róma és a korai kereszténység - Régikönyvek Róma és a korai kereszténység - Régikönyvek Róma és a korai kereszténység - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Gellért György
Kiadó:
Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó
Kiadás éve:
1956
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum
Nyomtatott példányszám:
3.000 darab
Kötés típusa:
félvászon
Terjedelem:
300 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 21.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:
Előszó
Kritikai módszerek és konstruktív problémák a kereszténység kelet-
kezése történetének tanulmányozásában 5

ELSŐ RÉSZ

Elsó f e j e z e t. — Állam és vallás az ókori világban
1. Állam és vallás a hellénisztikus monarchiákban 19
2. Görögországi társaságok és szövetségek az i. e. utolsó három
évszázadban 21
3. Vallási mozgalmak a rabszolgarendszer fejlettségének tetőfokán 24
4. A görög—római és zsidó világ legfőbb társadalmi és vallási irány-
zatai 25

Második f e j e z e t. — Az I. századi római rabszolgatartó társadalom
felsőbb rétegei (Seneca, Tacitus, Suetonius, Valerius Maximus és Velleius
Paterculus adatai alapján)
1. Urak és rabszolgák 29
2. A római társadalom felső rétegének életmódja és erkölcsei 35
3. A római társadalom felső rétegének világnézete a korai császárság
időszakában 38

Harmadik f e j e z e t. — Emberszeretet és istenkeresés Seneca műveiben
1. A római sztoicizmus erkölcse 47
2. Seneca vallásbölcselete és istenkeresése 52
3. Seneca és a kereszténység 61
Negyedik f e jeze t. — Az idősebb Plinius tudományos világszemlé-
lete
1. A provinciák nemességének hatalomra jutása 65
2. Plinius mint filozófus és szatirikus író 67

Ötödik f e jeze t. — A kereszténység alapítói
1. A „kereszténység alapítói" fogalmának kritikája 73
2. Milyen mértékben tekinthetők történeti forrásműnek az újszövet-
ségi könyvek? 77
Hatodik f e j e z e t. — Vallási és politikai csoportosulások Judeában,
az i. u. I. században
1. Josephus Flavius a zsidó nép I. századi története megismerésé-
nek forrása 81


2. Keresztény betoldások Josephus Flavius és Tacitus műveiben 82
3. Josephus Flavius szövegének tanulmányozása a II. században 84
4. A zsidó vallási-politikai csoportok jellemzése Josephus Flavius
műveiben 86
5. A zsidó szekták társadalmi jellege Josephus Flavius szerint 90
6. A judeai szekták világsiemlélete 91
7. Az esszeusok mint a kereszténység nagyfontosságú előfutárai 94
8. A zsidóság a 66-73-as felkelés előtt 96
9. A zsidó vallás elterjedtsége időszámításunk I. századában 99

Net e d ik f e j e z e 1. — Jézus és Krisztus a zsidó szektások hitdallásaiban
1. Jézus és Krisztus : két különböző alak 101
2. Jézus : istenség 102
3. Krisztus : Izrael várva-várt királya 107

N y o le a d ik e j e z e t. — A harcos messianizmus a 66-73-as judeat
felkelés idején
1. A felkelés társadalmi jellege 110
2. A zeloták és a szikáriusok társadalmi és vallási eszméi 115
3. A harcos messianizmus jellemző vonásai 117

K i l e n c e d ik f e j e z e t. — A kereszténység előfutárainak társadalmi
berendezése és szociális eszméi
1. A radikális szektásság — széleskörű népi mozgalom 120
2. A szektás közösségek társadalmi berendezése 124

T i z e d ik f e j e z e t. — Általános megjegyzések a vallás helyzetéről az
t. u. I. századi Római Birodalomban
1. A kereszténység előfutárai az I. században 127
2. A kereszténység előfutárai a zsidóság körében 131
3. A kereszténység előfutárai a görög---római világban. Keleti
vallások megjelenése-dómában 133
4. A korszak-beosztás kérdései 135

MÁSODIK RÉSZ

E Is 6 f e j e z e t. — Az Új vallás megjelenése Rómában
1. A rómaiak a II. században 141
2. A korai keresztényság 142
3. Időrendi kérdések 145

M á s o d i k f e j e z e t. — A Római Birodalom helyzete az Antoninusok
ide/én
1. A Birodalom katonai és gazdasági helyzete 147
2. A colonatus fejlődése 149
3. Változások a birodalom politikai rendjében 152
4. A II. században bekövetkezett világnézeti változások 155


Harmadik f e j ez e I. — A II. század eleji Római Birodalom uralkodó
osztályának politikai és társadalmi nézetei
1. Traianus és kortársai
2. A római társadalom tagozódása Tacitus szerint
3. A társadalom tagozódása az Evangélium szerint
4. A „Traianus magasztalása" mint a II. század eleji római társadalom
legfelsőbb rétegei nézeteinek tolmácsolója
5. Plinius „Panegyricus"-ának társadalmi programja
6. A görög és a római kultúra közeledése
7. Dión Chrysostomos „Beszédei a császári hatalomról": az egyed-
uralom dicsőítésének görög változata
8. A Traianus-korabeli Római Birodalom uralkodó osztályának
társadalmi és politikai nézetei
Ne g y e d ik f e j e z e t. — A görög—római társadalom erkölcs-filozófiai
és vallási nézetei a II. század elején
1. Erkölcsi problémák Epiktétos filozófiájában
2. A késői sztoicizmus világszemléletének jellemvonásai
3. Epiktétos tanításának osztálykorlátjai
4. Plutarchos vallásfilozófiai tanulmányai „Isisről és Osirisről"

Ötödik f ej ez e t. — A vallási pártok helyzete Traianus idején. Hite-
lesnek tekinthető-e Plinius és Traianus levelezése a keresztényekről?
1. A zsidó közösségek a 73-tól 117-ig terjedő időszakban
2. Néhány megjegyzés az I. század végi— II. század eleji ókori írók
műveiben található betoldásokról
3. Plinius levele a keresztényekről és Traianus válasza
4. Milyen alapon vonható kétségbe Plinius és Traianus keresztény
tárgyú levelezésének hitelessége?
5. Tertullianus véleménye Pliniusnak és Traianusnak a kereszté-
nyekről szóló levélváltásáról
Ha t o d i k f ejez e t. — Vallási mozgalmak és vallási pártok Hadrianus
Idején. A „keresztény" név megjelenése
1. Vallási mozgalmak a Római Birodalomban, a II. század 20-30-as
éveiben
2. Irenaeus, lugdunumi püspök műve : „Minden eretnekség leleple-
zése"
3. A „racionalista" iskola alapvető tévedése
4. A gnosztikusok művei mint a keresztény vallásfilozófia elő-
futárai
5. Az „evangéliumi" mítosz-költés kezdete
6. A keresztény közösségek mint a Római Birodalom társadalmi és
gazdasági életének jelensége
7. A keresztények vetélkedése a zsidókkal
8. A „vámosok" nézetei és törekvései
Hetedik fejezet. — A Római Birodalom a II. század derekán
1. A birodalom belső helyzete
2. A II. század derekának írói, filozófusai és szónokai


3. Erkölcsi problémák Aulus Gellius filozófiájában
4. Általános megjegyzések a II. század közepén élt ókori írókról és
szónokokról
o le a d ik f e jez e I. — A kereszténység csoportjai és irányzatai a
II. század negyvenes-ötvenes éveiben
1. Kereszténység és zsidóság a II. század derekán
2. A keresztény vallási gondolat legfőbb irányzatai a II. század
negyvenes-ötvenes éveiben
3. A gnosztikusok
4. A markioniták
5. Justinus és az evangéliumok összeállítói
6. A montanisták
K i l e n c e d ik e j e z e 1. — A művelt pogányság véleménye (a II. század
70-es éveiből) a kereszténységről
1. A Celsusról szóló irodalom
2. Az „Igaz szó" szerzője, s műve keletkezésének ideje és célja
3. A kereszténység zsidó leleplezői
4. Zsidóság és kereszténység mint babona
5. Kísérlet a keresztényeknek a birodalom kebelébe való vissza-
térítésére
6. Celsus világszemléletének osztálykorlátjai
Tizedik e j e z e 1. — Az Újszövetség keletkezése (a II. század 80-
70-es éveiben)
1. Az Újszövetségben található ellentmondások
2. Az Újszövetség összeállításának fő célja
3. Az újszövetségi kereszténység társadalmi és politikai jellemzése


Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...