Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Sellő a pecsétgyűrűn

Sellő a pecsétgyűrűn - Berkesi András - Régikönyvek
(1 vélemény)

A Sellő a pecsétgyűrűn kalandregény, de Berkesi sajátos, szenvedélyesen moralizáló írói alkata ebben a műfajban is megtalálja az új kifejezési formát. A sodró áradatú események, kalandok közben alakjait igyekszik minél árnyaltabban ábrázolni, cselekedeteik érzelmi és lélektani rugóit csakúgy, mint a társadalmi-politikai összefüggéseket minél világosabban feltárni. Ezzel a módszerrel nemcsak lebilincselően izgalmas, érdekfeszítő olasmányt nyújt regényével, hanem tisztán és világosan hangsúlyozza legfőbb mondanivalóját, nevezetesen azt, hogy hite szerint a legnagyobb bűn a nép, a társadalom ellen elkövetett bűncselekmény, a szocialista haza elárulása.

Borító tervezők:
Kondor Lajos
Kiadó:
Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve:
1964
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Zrínyi Nyomda
Kötés típusa:
műbőr, kiadói borítóban
Terjedelem:
613
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 19.00cm
Kategória:

Berkesi András

1919 - 1997
Berkesi András (születéskori neve Bencsik András) (Budapest, 1919. november 30. – Budapest, 1997. szeptember 14.) 1945-től a Katonapolitikai Osztály, majd az ÁVH tisztje, krimiíró, a Kádár-korszak egyik leginkább támogatott szerzője.

Berkesi András  további könyvei

akár 20%
Hűségpont:
 
akár 20%
Hűségpont:
 
akár 30%
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Vélemények a könyvről

  • (1965Magvető Könyvkiadó) 2020.11.24. 12:07

    A szocialista korszak legjobb kémregénye, és Berkesinek is az egyik legjobb műve. Érdekes, fordulatos, tele váratlan eseményekkel, van olyan kérdés, amire csak az utolsó oldalakon kapunk választ. És folyamatosan izgulhatunk a főszereplőkért. Az időszak egyrészt a II. világháborús Budapest, ahol kommunisták, a magyar elhárítás, angol ügynökök és a Gestapo küzdenek egymással (vannak jók és rosszak), másrészt a világháború utáni Magyarország és Bécs, 18 évvel a háború után (a jók és rosszak esetenként nem ugyanazok). A főszereplők nagyjából ugyanazok, jó néhányan egyfajta – vagy többfajta „jellemfejlődésen”, vagy politikai nézet-átalakuláson mennek keresztül, de az izgalom az megmarad.