Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Sötétség délben

Sötétség délben - Arthur Koestler - Régikönyvek
Sötétség délben - Régikönyvek Sötétség délben - Régikönyvek
(1 vélemény)

A ​Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a „hitehagyás” friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott „politikai botrányon”. Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik gárda vezető alakjaihoz tartozó, a szovjet rendszert a legnagyobb külső nehézségek és belső kétségek között is hűen szolgáló, jelentős funkcionárius, egyik napról a másikra egy börtöncellában találja magát. Vádlói hajdani elvbarátai, s a három kihallgatáson keresztül folyó lelki procedúra tétje: Rubasov belátja-e, hogy az ügy a kommunista forradalom logikája és az áldozatvállalás szelleme szerint a legvégső megaláztatást, el-nem-követett bűnök vállalását, áldozatkén való önfeláldozást várja tőle. A regényíró meggyőző lélekrajzzal, a mozgalom első évtizedei hatalmi mechanizmusának tényszerű ismeretével, és természetesen a modellszerű események tanúságának megfelelően igennel válaszol erre a kérdésre, írói erényeit azonban abban csillogtatja meg, hogy mindezt képes hitelesen, emberi dimenziói szerint ábrázolni. A sztálini korszak napvilágra kerülő dokumentumai mellett a „tárgyi valóság”, a „kulcsregény”-jelleg el is veszti jelentőségét – a modern társadalmi üdvtan abszurd logikájának éles kritikai analízise teremti meg a regény atmoszféráját, és ez biztosítja emberábrázolásának erőteljes hatását is. A regény olvasása revelatív élmény, nem a „perek”, hanem a század politikai drámáinak egyik kulcsregénye.

Fordítók:
Bart István
Illusztrátorok:
Klimó Károly
Kiadó:
Európa Könyvkiadó
Kiadás éve:
1988
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Sylvester János Nyomda
ISBN:
9630257971
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
197 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.20kg
Kategória:
Az első kihallgatás
A második kihallgatás
A harmadik kihallgatás
A grammatikai fikció
Utószó (Nagy Péter)

Arthur Koestler

1905 - 1983
Arthur Koestler, született: Kestler Artur, (Budapest, Terézváros, 1905. szeptember 5. – London, 1983. március 1.), regény- és újságíró, társadalomfilozófus, polihisztor.

Arthur Koestler  további könyvei

Az Ön véleménye

Vélemények a könyvről

  • 2019.01.12. 16:47

    A magyar származású világlátott szerző 1940-ben újságíróként megjelent regényében a Sztálini diktatúra látleletét adja, a koncepciós perek sötét világát tárja föl, aminek jelentőségét és igazságait jóval később ismerték el nyugaton. Ez az 1988-as magyar kiadás nem a legjobb papíron, de Klimó Károly ízléses borítójával jelent meg.