Csurom

Ebben a könyvben van egy nő és egy férfi. Eddig semmi különös. Hanem micsoda nő és micsoda férfi, és milyen elképesztő dolgokat művelnek! A nő serceg a férfi alatt, párlat áramlik a nyaklatából, csillagvirágos blúzt hord és búzaszirom cipőt, mosolyog, hajol, satöbbi, satöbbi, és mindeközben érdekes, mert váratlan dolgokat mond. Például megkérdezi, hogy hívják Popeye kedvesét. Hogyan is? Hanem a férfi sem adja alább: még télen is keresztül-kasul bringázik a városon, odaadja a fél kezét a szerelméért, álmában jólesik neki a hőérzet, kiáramoltatja magából az életenergiát, a lány édesvizébe kívánja csurogni magát, szintén satöbbi - és legfőképpen verseket ír erről az egészről.Hja kérem, könnyű úgy ihleni, ha az ember kedvesét Virágnak hívják. Hát persze, hogy csurom ihlet az ember, csurom lángolás, kép, betű. Hát persze, hogy e kötet keletkezése idején a költő és Virág a pesti Hársfa utcában laktak, hiszen a hársvirág gyönyörű, csurom szerelem és illat. Ez a két ember együtt egy mű. A drága időt szárnyak növesztésére fordítják.A férfi, nevezzük egyszerűen csak Székelyhidi Zsoltnak (mellékszál: 1973-ban született), zenész és performer és költő. Itt most mindhárom szerep fontos: ezek a lendületes szabadversek rövid sorokkal és hosszú képzelettel muzsikálnak, olvastatják magukat - és legvégül úgy érezzük, az egész egyetlen jóleső performansz. Továbbá szerelmi krónika. Továbbá csurom élmény és víz és csók és ilyesmi. Remek kötet, na.Zsille Gábor

Mutass kevesebbet