100 csoda öt földrészen

Manhattan felhőkarcolói és a San Franciscó-i Golden Gate híd, Párizs jelképe, az Eiffel-torony és a II. Fülöp spanyol király által építtetett komor, de egyben fenséges Escorial, a maja és az azték kultúrák ránk maradt romvárosai és az Első Császár 8000 fős cseréphadserege, a világűrből is jól látható földi építmény, a kínai Nagy Fal és az örök szerelem emlékműve, a Tádzs Mahal, mind-mind az emberi tudás, tapasztalat és alkotóerő által létrehozott, maradandó alkotások. Java részüket az UNESCO felvette a világörökség listára. De az emberi kultúra e kiemelkedő alkotásai mellett az emberiség legféltettebb kincsei közé tartoznak azok a természeti értékek, melyek mára már többségükben védelemre szorulnak – a japánok szent hegye, a Fujijama, az ausztráliai Nagy-korallzátony, a tengerszint alatt fekvő izraeli Holt-tenger. A fotókkal gazdagon illusztrált kötet a világ 100 csodájának bemutatásával 200 oldalon, öt földrészen keresztül Föld körüli utazásra hívja az olvasót. Előszó részlet: Az ókorban hét világcsodát tartottak számon, köztük az alexandriai világítótornyot, a rodoszi kolosszust és a Nílus menti piramisokat. A piramisok még mindig állnak - roppant méreteik dacolnak az idő pusztító erejével. Sem a természet, sem emberi kéz nem tudta lerombolni e hatalmas építményeket. Vajon miért beszéltek a görögök "a világ csodáiról"? Valószínűleg azért, mert meggyőződésük szerint a művészi látásmód és a technikai hozzáértés találkozása által az emberi kéz egyedülálló alkotások létrehozására képes. Ezért a görögök csodálták koruk legkiválóbb kulturális alkotásait, bámulattal adóztak azok méreteinek.

Mutass kevesebbet