16 db krimi a Fekete Könyvek sorozatból: A ​londoni férfi - Maigret és a borkereskedő + A cingár feltaláló + A hulla csónakon érkezett + Angyalhalál + Bűbájos gyilkosok + Chicagói történet + Egy marék rozs + Fantasztikus ​bűntények krónikája avagy Különös és hátborzongató históriák + Gyilkosság a vidám parkban + Gyilkosság Mezopotámiában + Hajtóvadászat a Szaharában + Hét lakat alatt + Idegenlégió + Maigret ​pipája - Három bűnügyi regény + Öt kismalac + Végy egy pint embervért!

A ​londoni férfi - Maigret és a borkereskedő Éjszaka a dieppe-i kikötőben egy hórihorgas alak egyetlen ökölcsapással leterít és a vízbe dob egy férfit, bőrönddel a kezében Maloin, az éjszakás váltóőr, aki véletlenül szemtanúja lesz az esetnek, kihalássza a bőröndöt, és ezzel elkezdődik pokoljárása. Egyetlen nyugodt perce sincs, érzi, hogy tennie kellene valamit, de képtelen eldönteni, hogy a becsületesség útján maradjon-e, vagy engedjen a bőröndben lapuló bankjegyek csábításának. S amikor végre cselekvésre szánja magát, végzetes dolog történik. Maigret főfelügyelő segítségét ismét egy gyilkosság ügyében kérik, ezúttal Chabut úr, egy gazdag borkereskedő az áldozat. Maigret mindenekelőtt Chabut-t szeretné megismerni, úgy véli, akkor a gyilkosáról is sokkal többet tudna. Csakhogy Chabut-t sokan gyűlölték, elsősorban üzleti vetélytársak, elcsábított és könyörtelenül félredobott nők kerülhetnek gyanúba. Maigret azért más irányban is nyomozni kezd… A cingár feltaláló Nick Charles jó ideje felhagyott már a magánnyomozói gyakorlattal – New York-i karácsonyi vakációját mégis kénytelen egy fura bűnűgy mindjobban összekuszálódó szövevényének kibogozásával tölteni. Clyde Miller Wynant, a cingár – és habókos – feltaláló, mindenhol járt, de senki sem látta. Az ő titkárnője volt az első áldozat, az ő elvált felesége keveredik mind botrányosabb helyzetekbe, az ő felcseperedő gyerekei okoznak mind több problémát maguknak és másoknak, az ő állítólagos öngyilkosságának hírére utazik a világ végére az ügyvédje meg egy detektív, az ő levelei bolondítják meg az egész társaságot, az ő bankszámlájáról tűnnek el egyre nagyobb összegek – de a cingár feltalálót hónapok óta nem látta senki. Az áldozatok száma szaporodik – ám nincs se tettes, se cingár feltaláló. Hova lett Wynant, és ki tette el láb alól az áldozatokat? Minderre (és még jó néhány más fogas kérdésre) választ kapunk Dashiell Hammett lendületes, szellemes regényében – persze, a játékszabályok értelmében csak az utolsó néhány oldalon. A hulla csónakon érkezett „A kéz nélküli holttest egy kis vitorlás dingi fenekén hevert; a suffolki partról jól látszott a sodródó csónak. Középkorú férfi hullája volt, takaros kis tetem, sötét csíkos öltönyben, amely éppolyan hibátlanul simult a halott vézna testére, ahogy annak idején rászabták… A halott megmerevedett lábát beékelték a hajógerenda két oldalán lévő résbe, alsókarját pedig az evezőpadra helyezték. Mindkét kezét csuklóból csapták le. Alig volt vérnyom… A jobb kezet hibátlanul szelték le, az orsócsont ívelt vége fehéren fénylett; a balt viszont elügyetlenkedték: a csont egyenetlen szilákjai hegyes tűként bújtak elő a visszahúzódott hús alól… Akár valami kihajított játékszer, úgy himbálózott a csaknem üres tengeren a dingi…” A szabadságon lévő Adam Dalgliesh főfelügyelőnek muszáj akcióba lépnie… Angyalhalál Egy képzeletbeli karib-tengeri szigeten, Szent Mátén nyaral Henry Tibbett, a Scotland Yard bűnügyi osztályának igazgatója és felesége, Emmy. Ott nyaralt egy angol vénkisasszony, Betsy Sprague is, de útban hazafelé nyoma veszett. Egymás után nyoma vész több fiatal házaspárnak és a hajójuknak. Talán a Bermuda-háromszög szedett újabb áldozatokat? Hamarosan kiderül, hogy sokkal félelmetesebb ellenségről van szó a PCP nevű kábítószerről és egy veszélyes, könyörtelen csempészbandáról. Tibbett nyomozni kezd, és az események felgyorsulnak. A bűnügyi osztály igazgatója furcsán viselkedik. Talán megvesztegették a csempészek, és most az ő malmukra hajtja a vizet? A kormányzónak és a helyi rendőrségnek legalábbis ez a véleménye. Közben trópusi viharok törnek a szigetvilágra; az élet normális, hétköznapi kerete szétesik, a bűnözőknek talán sikerül egérutat nyerniük. Vagy mégsem? Ki kinek az oldalán áll, kinek mi a célja? Ki fog leleplezni kicsodát? Hány ártatlan vagy nem ártatlan ember élete forog kockán, míg az ügyet fel nem göngyölítik? Bűbájos gyilkosok Gorman atyát haldokló asszonyhoz hívatják, ám hogy Mrs. Davis mit gyónt a papnak, az csak a regény végén derül ki: Gorman atyát ugyanis még aznap meggyilkolják. A nyomozást vezető Lejeune felügyelőnek önkéntes segítőtársa akad: Mark Easterbrook, a fiatal történész, aki – akaratán kívül – olyan események tanúja lesz, hogy nem maradhat tétlen. Így kerül a Sárgaszínű Lóról elnevezett hajdani fogadóba. Ebbe a házba azonban nem az éjszakai nyugalom utáni vágy hajtja a vendégeket, hanem újonnan feltámadt érdeklődésük a fekete mágia iránt… Agatha Christie regénye különös világba kalauzolja az olvasót. Lehetséges, hogy a középkori babonák, okkult tanok – és nem utolsósorban a modern tudomány – segítségével rontás, betegség, sőt halál hozható bizonyos nemkívánatos személyekre? A válasz bízvást még Agatha Christie leggyakorlottabb olvasóit is meglepi. Chicagói ​történet „Sorozatra állítva a Thompson-géppisztolyból percenként hatszáz .45 kaliberes golyót lehetett kilőni, beleszámolva az újratöltést is, amit hozzá értő ember négy másodperc alatt el tud végezni. A dob alakú tárakba ötven, illetve száz lőszer fér… A Thompson-géppisztollyal tíz méterről ki lehet dönteni egy fél méter átmérőjű fát, és át lehet lyukasztani a fél centiméter vastag páncéllemezt.” A korabeli kézikönyv az 1920-as évek Amerikájának legnépszerűbb fegyverét reklámozza – s a „Thompson-gitárral” valóban nagyon sok gengsztert és ártatlan polgárt gyilkoltak meg ebben az évtizedben. Amerikában 1920-ban ugyanis meghirdették az általános szesztilalmat, ami nemcsak azt jelentette, hogy nem szabad nyilvánosan árulni, hanem azt is, hogy otthon sem szabad tartani és fogyasztani egy csepp alkoholt sem. Ezt az ellenőrizhetetlen és betarthatatlan törvényt játszották ki Al Capone és barátai meg ellenségei, s a szeszcsempészet hamarosan dollármilliókat jövedelmező „üzletág” lett. A chicagói bandák a helyi rendőrséget lepénzelték, arra pedig nagyon vigyáztak, hogy a szövetségi szesztilalmi nyomozóiroda ügynökei ne találhassanak ürügyet a beavatkozásra. Ürügynek jó lett volna, ha például a bandák között kitör a háború…. Egy marék rozs Rex Fortescue rosszul lesz az irodájában, a Cityben, és a kórházban meghal. „A tea…” – mondta a halála előtt. De a méreg, ami végzett vele, nem lehetett a teában. A zsebében pedig egy marék rozst találnak. Gyanúsítottban nincs hiány: a néhai pénzmágnás közutálatnak örvendett. Neele felügyelőnek a nyomozásban segítőtársa is akad hamarosan. A Tiszafa-kunyhóba, a Fortescue család házába megérkezik Miss Marple. Addigra már három hulla van: Adele, Rex felesége és Gladys, a szobalány is gyilkosság áldozata lett. Miss Marple, akinél Gladys régebben szolgált, az ő halála miatt ártja bele magát az ügybe. „Hat hatosról énekelj”, idézi a gyerekverset, amelyben a pástétomba sütött feketerigókról is szó esik. Tiszafa-kunyhóban pedig néhány hete döglött rigókat találtak! Talán a legcsavarosabb eset ez, amellyel Jane Marple-nek meg kell birkóznia. Fantasztikus ​bűntények krónikája avagy Különös és hátborzongató históriák A bűnügyi krónikáknak álcázott hajmeresztő és borzongató történetek a detektívregények őshazájában, Angliában játszódnak. Meghitt parókiákon, csinos udvarházakban példás hitvesek , engedelmes leányzók, sikerült vők élnek békés egyetértésben. Ezeken az idilli tájakon felhőtlen az ég, Viktória királynő országában rend és igazság honol. Ám éjjel ijesztő rémalakok bukkannak fel. A kísértetekről kiderül, hogy gyilkosok, a tisztes férjekről, hogy iszonytató bűntettekre készülnek. A távoli India már csöppet sem mesés, mindenkit elérhet az ártatlanul meggyilkoltak bosszúja, mindenkire lesújthat a titokzatos erőktől irányított láthatatlan kéz. Gyilkosság a vidám parkban „A bokrok sötét, magas fala mögött, amikor már senkit nem láttak, Szlávka egy rövid, gyors csapással, aminek valaha nagy mestere volt, földre döntötte Vitalijt. »Ha ezt reggel tudtam volna másik ruhát veszek« – gondolta bosszúsan Loszev, miközben végighemperedett a füvön. Az ütés természetesen csak félerősségű volt, különben Vitalij nem gondolhatott volna a ruhájára. Szlávka közben egy villámgyors ugrással ellenfele hátán termett, s a karját megszokott mozdulattal hátracsavarva ezt ordította: – Visszaadod, te piszok? Vagy… A bokrok közül ekkot két árnyék lódult feléjük. – Hé, állj csak meg! – ragadta meg Szlávka karját az egyik odafutó fickó. – Először hadd mondja meg, hogy kicsoda… – Hát te ki vagy? – kérdezte kötekedően Szlávka. – Mi közöd hozzá – csattant fel a fickó –, ráfizethetsz, ha kíváncsiskodsz. – No, mi lesz? – fordult Loszevhez. – Figyelj csak, haver – mondta Szlávka gúnyosan –, most hárman vagyunk egy ellen, de lehetne kettő kettővel szemben, érted ezt a kis számtani műveletet? S abban a pillanatban az oldalára hengeredett, és egy ügyes mozdulattal fölrúgta a háta mögött álló fickót. Az felüvöltött fájdalmában, hátraugrott, és megbotolva a bokrok közé zuhant. – A kés nem játék, kisfiam – mondta Szlávka szemrehányóan.” Gyilkosság Mezopotámiában Amy Leatheran, a jó kedélyű és roppant hatékony ápolónő dr. Leidnertől, a neves archeológustól kap munkaajánlatot, aki éppen egy Hasszenje környéki expedíciót vezet. A tudós gyengélkedő feleségére, a már nem egészen fiatal, de még mindig vonzó Louise-ra kellene gondot viselnie a sivatag közepén. Amy tapintatos érdeklődésére, hogy tulajdonképpen mi is a baja a hölgyenek, dr. Leidner bizonyos ideges félelmekre tesz homályos utalást. Csak nem delirium tremens? – teszi fel magának a kérdést a sokat tapasztalt nővér. Ám amikor megérkezik az ásatás helyszínére, és négyszemközt marad Mrs. Leidnerrel, kiderül, téves volt az előzetes diagnózis. A szépasszony ugyanis egészen valós dologtól retteg. Nevezetesen attól, hogy rövidesen meg fogják ölni… Hajtóvadászat a Szaharában Egy hadifelszerelést gyártó üzemből eltűnik egy Paul Billson nevű jelentéktelen kistisztviselő. Az üzem iparbiztonságáért felelős kémelhárító ügynökség főnöke, Max Stafford nem tartja fontosnak a dolgot, inkább csak rutinból jár utána. Amikor azonban a nyomozás során ismeretlen támadók összeverik, elhatározza, hogy törik-szakad, azért is kibogozza a rejtélyt. Kideríti, hogy Paul Billson elutazott a Szaharában, ahol apja 1936-ban, a London-Fokváros repülőverseny közben lezuhant gépével. Paul azt akarja bebizonyítani, hogy az apja nem volt csaló, nem maradt életben és nem a maga számára vetette fel özvegyével a biztosítási díjat, amint azt egy mostanában megjelent rágalmazó úsjágcikk állítja. A labilis idegzetű fiú feltette magában, hogy felkutatja a roncsot. Csakhogy vannak, akik nem szeretnék, ha sikerrel járna, s üldözőbe veszik, hogy a sivatag ember nem járta vidékén eltegyék láb alól. Stafford és egy titokzatos amerikai, aki a sivatagot választotta otthonául, versenyt futnak az idővel, hogy elérjék Pault, mielőtt a gyilkosok rátalálnak, megkeressék a roncsot és megoldják a rejtélyt – s élve jussanak haza. Izgalmas sivatagi jelenetek, érdekes figurák, egzotikus környezet: a nemrég elhunyt angol író egyik legjobb kalandregényét tartja kezében az olvasó. Hét lakat alatt A fiatalon nyugalomba vonulni készülő Dick Martin, a Scotland Yard felügyelőhelyettese nem gondolta volna, hogy utolsó két feladatával milyen szörnyű eseménysorozatot indít el. Elő kellett állítania Lew Pheeneyt, a híres bankrablót, és utána kellett járnia egy közkönyvtárból ellopott kötetnek. Lew Pheeneyt, aki ártatlannak bizonyult, de egy másik ügyben vallomást készült tenni, Martin saját lakásán gyilkolták meg, az ellopott könyv révén pedig a derék felügyelőhelyettes megismerkedett Miss Sybil Landsdownnal, azzal a szép ifjú könyvtáros hölggyel, akit azután majd a végveszélyből kell kimentenie. A vérfagyasztó történetben fontos szerepet játszik még egy gonosz orvostudor, egy szélhámos jogi doktor, egy rejtélyes, előkerülni nem akaró angol főúr és egy vagy két szörnyalak is. Aki pedig megteremtette őket – Edgar Wallace angol újság-, dráma- és regényíró 1875-től 1932-ig élt, volt kifutófiú, újságárus, nyomdász, cipész, halász, katona, viszonylag rövid életében százharminc bűnügyi és kalandregényt, valamint tizenhét színdarabot írt. Idegenlégió Szökött gyilkosokból, szerencsétlen páriákból és kalandot kereső diákokból toborzott légionisták, vasfegyelmet követelő őrmesterek, kegyetlen tisztek, nagy szívű katonaszeretők, a német-francia front véres, tetvektől hemzsegő poklának minden rendű és rangú szereplője felvonul ebben az izgalmas regényben. A szerző, aki fiatal korában maga is szolgált az idegenlégióban mint szemtanú, minden eseményt a közvetlen élmény erejével, a maga kendőzetlen, nyers valóságában állít az olvasó elé. A légió sokat hányódott egységének életével, kalandjaival és harcaival ismerkedve a közismert légiós humorral is találkozunk a könyvben. Az első világháború vége felé járunk, a front végérvényesen a föld alá húzódott, ott pusztítja a fedezékbe vágó srapnel a légionistákat, akikkel együtt egyre gyakrabban kérdezzük értetlenül vagy tudatosan: mindez miért? Maigret ​pipája - Három bűnügyi regény Simenon három bűnügyi történetét adjuk közre ebben a kötetben. A kötet címadó regényében, a MAIGRET PIPÁJÁ-ban egy szemfüles, bár holdkórosnak látsz fiatalember vakmerően ellopja Maigret pipáját, mégpedig a mesterdetektív orra elől. Maigret pipája nyomába ered, s így jut egy már-már végzetessé váló titok nyitjára. A MAIGRET AZ ESKÜDTSZÉKEN Maigret rendhagyó „magánnyomozásának” kicsit véres és nagyon izgalmas története. A MAIGRET MEGHARAGSZIK szokatlanul fényűző környezetbe, gyönyörű villákba és szívfájdító teniszpályákra vezeti el az olvasót és Maigret-t egy meglehetősen aljas bűntett szövevényes labirintusán és, amelynek végpontján a félelmetes és impozáns nagymama áll. Öt kismalac Carla, a csinos, okos és bátor fiatal lány nem épp szokványos ajándékot kap a huszonegyedik születésnapjára: egy levelet, mely azt állítja, hogy rég halott édesanyja ártatlan. A bűnt, amelyért elítélték, nem ő követte el. Valójában nem ő mérgezte meg a férjét, a zseniális, ám csapodár festőt. Ám a bizonyítékok az asszony ellen szólnak. Hercule Poirot, a legendás nyomozó vállalja, hogy tizenhat év távlatából megfejti az ügyet, s a nyomozás során felkeresi mind az öt lehetséges tettest: a tőzsdést (aki piacra járt), az amatőr botanikust (aki otthon ült), a nagyvilági nőt (aki sok húst evett), a nevelőnőt (aki hoppon maradt) és a fiatal archeológusnőt (aki meg visított: ui, ui, ui)… Végy egy pint embervért! A színhely Banon: festői francia falu az Alpokban. A banoniak fő megélhetési forrása a vidék természeti kincse, az illatos, zamatos szarvasgomba. Egy idő óta furcsa dolgok történnek a vadregényes hegyek közt. Hippik vertek tanyát a falu közelében, és többen közülük nyomtalanul eltűntek. Egyszerűen továbbálltak? Vagy meggyilkolták őket? Ezt kell kiderítenie Laviolette főfelügyelőnek. Hamarosan előkerülnek a hullák (közös jellemzőjük, hogy a gyilkos az utolsó cseppig kifolyatta a vérüket), de ettől persze nem oldódik meg a hátborzongató rejtély. Még szerencse, hogy Laviolette-nek olyan segítőtársai vannak, mint Rosemonde, a gyöngéd lelkületű bögyös-faros fogadósnő és mindenekelőtt a rózsás bőrű, éles elméjű, hűséges, csinos Rozi, az egész vidék legrátermettebb szarvasgomba-felkutató emséje!

Mutass kevesebbet