2038 - Avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai

Kétféle ember létezik a magyar honban, aki hiszi, hogy a Szent Korona természetfeletti hatalommal bír, és az, aki még nem tud róla... Merthogy a legendákat nem bizonyítani kell, hanem hinni bennük... A regény az államalapítástól egészen napjainkig játszódik, de visszanyúlik Attilakorába is. Olyannyira, hogy a Szent Korona származását is visszavezeti abba a korba, sőt, talán még korábbra is... Honfoglalás elméleteink azon, kevésbé ismert változatait is részletesen taglalja, amelyek ha mégis igazabbnak bizonyulnak a többinél, írhatjuk át a történelemkönyveket. Királyaink mellett felbukkannak azon történelmi személyiségek, akik rávilágítanak arra, miért olyan fontos - nem csak a magyar -, de a világtörténelem szempontjából is a Szent Korona. Segít megérteni olyan történelmi pillanatokat, mint például a Tatárjárást, vagy a török kort, amelynek fordulópontjai racionális magyarázattal nehezen emészthetőek. A magyar királyok az évszázadok során nem ritkán szinte Európa fele felett uralkodtak. Máskor pedig még az ország is három részre szakadt, ha nem volt meg a szakrális és a világi hatalom egysége. Róma, Bécs, Isztambul, London, Pozsony, Esztergom, Budapest, Székesfehérvár, Pannonhalma, csak néhány város azok közül, ahol számos építmény található, amely magán visel olyan jellegzetes jegyeket, melyek kódként várják a titkokra vadászó kalandorokat. Vagy épp rejtenek olyan iratokat, freskókat, amelyek segítenek megérteni a Szent Koronatitkát. Ha nem is eltitkolt, de kevésbé hangsúlyos történelemkönyveinkben, Bakócz Tamást csak egy hajszál választotta el attól, hogy ő legyen az első magyar pápa. De így is, éveken át teljesített szolgálatot Rómában, és többek között irányította Raffaellot, amikor a híres Stanzákat festette, de nevéhez kötődik a Sixtus-kápolna freskóihoz fűződő munkálatok irányítása is. Így pedig talán az sem elképzelhetetlen, hogy a világ leghíresebb festményei is viselnek magukon fontos utalásokat a magyar történelemre vonatkozólag. Kicsivel korábban pedig Mátyás király magával Drakulával vívta legvéresebb ütközeteit. A regényből az is kiderül, milyen módon kapcsolódik a népszerű vámpírtörténetek ihletője a magyar történelem sorsfordító eseményeihez. Sőt, a regény odáig merészkedik, hogy Mátyás király és Leonardo da Vinci lehetséges kapcsolatát is részletezi. A fikció (?) részeként említést tesz olyan királyainkról, akik a Szent Korona hatalmával élve az időutazással is kacérkodtak. Köztük akad olyan is, aki örökre eltűnt, és halálának pontos oka sosem tisztázódott. Talán az is lehet, hogyma is köztünk él, hisz épp jelenkorunkat választotta időutazásának helyszínéül... A könyv olvasása után lesznek, akik azt mondják, mindez puszta fikció, ám remélem, sokan akadnak, akik szerint mindaz, amit olvasott, tán igaz is lehet. Ön szerint? És a folytatás még csak eztán következik...

Mutass kevesebbet