3 db könyv az ókori Egyiptomról: Az ősi Egyiptom civilizációja + Fáraók krónikája - A fáraók krónikája uralkodásuk szerint / Az ókori Egyiptom dinasztiái + Egyiptom - A fáraók világa 

Az ősi Egyiptom civilizációja Az ősi Egyiptom és annak piramisokban, fáraókban és szfinxekben megtestesülő öröksége a hatalom és a misztérium képzeleteit kelti a modern emberben. Az ősi Egyiptom civilizációja című művében Paul Johnson egy olyan kultúra felemelkedését és hanyatlását vizsgálja, amely háromezer éven keresztül fennmaradt, miközben megőrizte valamennyi versenytársáét felülmúló stílusának tisztaságát. Paul Johnson tanulmánya részletesen megvizsgálja az államot, a vallást, a kultúrát és a földrajzi tényezőket, melyek együttese alkotta ezt a páratlanul tartós civilizációt. Az egyiptomi kultúra kezdeteitől a fáraók újrafelfedezéséig a mű áttekinti a totalitárius teokrácia, a nílusi birodalom, a dinasztikus Egyiptom szerkezete, a halál dinasztikus módja, a hieroglifák, a perspektíva előtti művészet anatómiája és végezetül a fáraók hanyatlása és bukása témaköröket. Ebben a bőségesen illusztrált és átdolgozott kötetben Paul Johnson biztos tudással, a képek és a szöveg izgalmas egyesítésével tárja fel azokat az okokat, amelyek e nagy civilizáció összeomlásához vezettek, miközben méltatja maga után hagyott rendkívüli örökségét. Egyiptom - A fáraók világa  A jeles tudósok által írott szöveg, valamint a gazdag képanyag segítségével az olvasó előtt feltárul a fáraók eltűnt, rejtélyes, ám mindmáig varázslatos világa. A Nílus menti ország varázsa római császárokat, arab tudósokat és a középkor utazóit is hatalmába kerítette. A gizai piramis, a karnaki templomváros vagy a Királyok Völgye Tutanhamon sírjával máig emberek tíz- és százezreit vonzza. Az ókori Egyiptom példa nélküli kultúrája évezredek óta őrzi mágikus hatását, aminek alapja lenyűgözően magas színvonalú építészete, képzőművészete és technikája, valamint kifinomult írása és irodalma. Részlet ​a Bevezetőből: „Először az egyiptomi tárgyakat szeretném látni!”. Ezeket a szavakat hallom újra és újra azoktól a látogatóktól, akik először járnak a New York-i Metropolitan Museum of Artban. Tény, hogy a múzeum legkedveltebb tárgyai – a híres impresszionisták után – az egyiptomiak. Ez nem csak New Yorkban van így, hanem a világ minden múzeumában – már hosszú évtizedek óta. Mi vonzza a számítógépes kor emberét olyan ellenállhatatlanul ezekhez az északkelet-afrikai Nílus-völgyből származó, több ezer éves szobrokhoz, reliefekhez, festményekhez és apró tárgyakhoz? Cyril Aldred, az egyiptomi művészet nagy történésze egyszerű, de azonnal érthető választ adott a kérdésre: „Hatása (mármint az egyiptomi művészeté) emberi jellegében rejlik.” Eltekintve a monumentális templomoktól és szoborkolosszusoktól, a legtöbb egyiptomi műalkotás méreteiben áttekinthető, jelentése azonnal érthető. Férfiak, asszonyok és gyermekek állnak velünk szemben egyszerű ruhában, kevés, könnyen érthető ismertetőjellel. A legtöbbször érdeklődő pillantás előre néz, a testtartás és a mozdulat önbizalmat sugároz. A személyiséget nem a testi tulajdonságok egybevágó visszaadásával fejezik ki, hanem olyan általános emberi kategóriákba való besorolással, mint a „tökéletes nő”, az „öregember”, a „jól táplált méltóságos személy”, „szép gyermekek atyja”, „írástudó”, „tapasztalt, felelősségtudó hivatalnok” és hasonlók… … Az egyiptomi reliefek és festmények minden figurája egy szigorú, meghatározó rend szerint készült. A világ rendezett szerkezete itt rácsrendszerben fejeződik ki, mely alapján a falakat felosztják. Minden rácsnégyszög alapvonalát a szó legszorosabb értelmében alapnak kell tekinteni, melyen az emberek és állatok állnak és mozognak. A szabad térbe helyezett figurák szinte mindig az egyiptomi állam bomló rendjének a jelei. Az állatok és emberek regiszterekbe történő elhelyezése ellenben már a dinasztiák előtti időkben is a rendkívül fontos rendezettséget jelentette, az események káoszát ez teszi a civilizáció áttekinthető és ellenőrizhető világává… …Ennek a rendnek és a természet legpontosabb megfigyelésének az összekapcsolódása tette lehetővé az egyiptomiak számára, hogy minden idők legkreatívabb „jel”-feltalálói legyenek, hisz az egyiptomi irnokok több ezer írásjelet találtak ki és finomítottak. A hieroglif írásban szó és kép mindig egységet alkotott és az ábrázoló művészet egyszerre volt írás és rajz. Fáraók krónikája - A fáraók krónikája uralkodásuk szerint / Az ókori Egyiptom dinasztiái Ki volt az ókori Egyiptom első uralkodója - és ki volt az utolsó? Mely egyiptomi királynőket tisztelték fáraóként? A Fáraók krónikája az első olyan könyv, amely Egyiptom összes dinasztiájának és uralkodójának történetét időrendben beszéli el, időszalagok és más szemléltető ábrák segítségével. Az egyes fáraók portréiból az ókori Egyiptom átfogó és olvasmányos története kerekedik ki, amelyet az uralkodók személyisége és tettei keltenek életre. Végignézzük, hogyan alakították a fáraók az egyiptomi civilizációt, és hogyan formálta az egyiptomi civilizáció őket Narmertől - aki először egyesítette a Nílus-völgy két országát - egészen a 3000 évvel később uralkodó Kleopátráig. Az áttekintést az összes fáraó névgyűrűje, valamint neveik fordítása egészíti ki. A Fáraók krónikája egyszerre népszerű történelmi munka, alapvető szakkönyv és szemléltetés bevezetés egy rendkívül sokszínű ókori civilizáció történetébe. Múzeumlátogatók, tanulók, turisták és mindenki, akit lenyűgöz az ókori Egyiptom, egyaránt nagy haszonnal forgathatja majd a kötetet.

Mutass kevesebbet