32 bites mikroprocesszorok I. 80386
A világ tudományos-technikai fejlődése az elmúlt négy évtizedben rendkívül meggyorsult. Ezt már új technikai forradalom kibontakozásának minősítik. E fejlődés megalapozója és fő hajtóereje a mikroelektronika. A mikroelektronikai ipar fejlesztését világszerte szorgalmazzák, mert alkalmazása nélkül gyakorlatilag ma már a gazdaság egyetlen ágazata sem tudja feladatát a kívánt színvonalon megvalósítani. A különféle kutatási-fejlesztési feladatokon az elektronikai - és ezzel összefüggésben a számítástechnikai - termékek piacát uraló vállalatoknál több százezer fő dolgozik. Az évi K+F ráfordítás tíz nagy USA cégnél vizsgálva meghaladja a tízmilliárd dollárt. Az elektronikai ipar, és ezen belül döntően a mikroelektronika dinamikus fejlődése alapvető minőségi fejlődéssel jár együtt. Erre jellemző, hogy a mikroelektronika eddigi fejlődése során minden évben többszörösére növekedett az áramkörökben található elemek száma. A fejlődés a funkcionális egységek csökkenésében és a méretek miniatürizálódásában is megnyilvánul. A fejlődés fő irányzata, hogy a félvezető ipar egyre nagyobb százalékban veszi át az elektronikai egységek (LSI, VLSI) tervezését, fejlesztését, gyártását.
- Kiadó:
- LSI Oktatóközpont a Mikrotelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány
- Kiadás éve:
- 1991
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Bástya-Textprint
- ISBN:
- 9635760477
- Kötés típusa:
- ragasztott papír
- Terjedelem:
- 119
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
- Kategória:
Bevezetés 9
2 A 80386-os mikroprocesszor 10
2.1 A processzor múködése 10
2.2 A processzor felépítése 12
2.2.1 A 80386-os processzor regiszterei 12
2.2.2 A 80386-os processzor 17
3. Az adatok méretei és típusai 20
3.1 Operandushosszmező és operandushosszprefix 22
4. A 80386-os regiszterei 24
5 Adatszervezés 30
5.1 Adatszervezés a szegmensregiszterben 31
5.2 Adatszervezés a rendszerregiszterekben 32
5.3 Adatszervezés a memóriában 33
Memóriacímzés 35
6.1 Memóriaterületek címzése 35
6.2 Címszámítás 36
6.3 Címzési módok 38
Utasításkészlet 41
7.1 Utasítások összefoglalása 41
7.2 Adatmozgató utasítások 42
7.3 Az egész számos aritmetika utasításai 44
7.4 Logikai (Boole) utasítások 46
7.5 Ciklikus léptető, léptetó és dupla léptető utasítások 46
7.6 Bitkezeló utasítások 47
7.7 Füzérfeldolgozó utasítások 48
7.8 Binárisan kódolt decimális aritmetikai utasítások 51
7.9 Programvezérló utasítások 51
7.10 Rendszervezérló utasítások 54
7.11 Koprocesszor, adatszinkronizáló utasítás 55
7.12 Utasítás prefixek 56
7.13 Utasításformátumok 59
16 bites programozás a 80386-os processzor valósüzemmódjában 6C
8.1 Memóriacímzés 16 bites üzemmódban 6C
8.2 Lapozás 61
9. Közvetlen címzés 63
9.1 Regiszterek közvetlen címzése 63
9.2 Általános regiszter közvetlen cimzése 63
9.3 Szegmensregiszter közvetlen címzése 64
10. Közvetett (indirekt) címzés regiszterekkel 65
10.1 Közvetett címzés bázisregiszterrel 65
10.2 Közvetett címzés bázisregiszterrel, relatív címzéssel 65
10.3 Közvetett címzés bázis- és indexregiszterrel 66
10.4 Közvetett címzés bázis- és indexregiszterrel, relatív címzéssel 67
10.5 Közvetett címzés SP regiszterrel, elódekrementálással 69
10.6 Közvetett címzés SP regiszterrel, utóinkrementálással 70
10.7 Közvetett címzés memóriatartalommal 71
11. 16 bites címzési módok kódolása 73
12. A 80386-os processzor 16 bites utasításai 75
12.1 Utasításelérhetőség 75
12.2 Prefix elérhetóség 77
12.3 Valós üzemmódú szegmenshosszhatár 78
Értelmező szótár 80
Irodalomjegyzék 119
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...