75 éves a Kőbányai Vas- és Acélöntöde 1911-1986

A nemrégiben közreadott gyár- és gyártmányismertetőnkben (A Kőbányai Vas- és Acélöntöde. Bp., 1981.) bemutatott okmányok tanúsága szerint gyárunk az idei esztendőben hetvenöt éves. A jelesebb évfordulók - bár maguk nem történelmi események, s nem is periódusváltások - annyiban határkövek a kollektívák fejlődéstörténetében, hogy alkalmat adnak a visszapillantásra-és az előretekintésre. Hogy mi éppen a fontosabb: a múlt vagy a jövő kutatása, azt a pillanatnyi helyzet szabja meg. öt évvel ezelőtt a múlt egyre enyésző dokumentumait mentettük meg azért, hogy gyárunk ifjúsága a múltat megismerve jobban kötődjék a jelenhez. Akkor folyt társadalmunkban a múltból származó, de a haladást továbbra is szolgáló értékek megmentése, az új értékrend kialakítása, a nemzeti önismeret megalapozása és a szocialista hazafiság tartalmának elmélyítése. Azóta társadalmi szinten is elfogadottá vált, hogy a nemzeti önismeret a nemzettel való azonosulás feltétele. Ebből következik, hogy ha párhuzamot vonunk a nemzet és a nemzetet alkotó kisebb kollektívák között, akkor azt mondhatjuk, hogy a munkahelyi közösség, mint a nemzetnek nevezett nagyobb kollektíva része, akkor válik válóban kollektívává, ha tagjai azonosulnak a közös célokkal. Aligha lehet szó igazi, nemcsak a jelent, de a jövőt együtt formálni tudó kollektíváról ott, ahol az idősebb nemzedék elődeitől kapott ismereteinek és saját tapasztalatainak közvetítését elmulasztja. Kiadványunk, anélkül hogy a múlttól elszakadna, elért eredményeinkből, velük együtt jelenünk gondjaiból indul ki, és elsősorban gyárunk jövőjét próbálja meghatározni, nem maradva meg az öncélú prognosztizálás szintjén; nemcsak azt vizsgálja tehát, milyen külső hatások fogják gyárunk fejlődését a jövőben meghatározni, hanem sokkal inkább azt, hogy a múlttól örökölt és a jelenben gyarapított szaktudás birtokában, az előre jelzett fejlődési tendenciák ismeretében, hogyan igyekszik saját fejlődését kézben tartani és irányítani. Gyárunk szakembergárdája (köztük kötetünk írói) hosszú évek óta bizonyítja, hogy az ellenhatások leküzdhetők, fékező erejük mérsékelhető, ha szaktudásunkat nem szűnünk meg mélyíteni és elméleti vértezettségünket erősíteni.

Mutass kevesebbet