89-09

Ebben a könyvben 50 hazai személyiség mondja el, hogy mi jut eszükbe a rendszerváltásról, miként élték át hazánk e rendkívül fontos korszakát, melyik volt számukra a rendszerváltás meghatározó pillanata. Az írások mellett most először láthatóak összegyűjtve „a rendszerváltás fotósaként” ismert Lobenwein Tamás (1943-2005) felbecsülhetetlen értéket képviselő, a rendszerváltó Sopront bemutató kollekciójának legfontosabb képei. Az albumot átlapozva a mai húszévesek, a rendszerváltással egyidősek is képet kaphatnak a rendszerváltás éveiről, de biztosra vehető, hogy több generáció számára hosszú időn keresztül igazán izgalmas és hasznos olvasmányt jelent majd ez az összeállítás. Nézem, nézegetem... ...majd mind nagyobb döbbenettel nézegetem Lobenwein Tamás fotográfiáit. Kérdések sorakoznak. Az első: hová tegyem magam ebben a sorozatban? Mit keresek a kortársak között? De ez nem is fontos. Valóban kortársak, tanúk vagyunk, akik közösen tudnak valamit arról a világról, mely kényszerű otthonunk volt. Köteteket tudnék írni arról a történelemről, melyben egyidőben sétálgattunk, de ez megint nem fontos. Sokkal több ennél, hogy élt köztünk valaki, aki valamit jobban tudott nálunk: örökkévalóvá tenni a múló pillanatot. Lobenwein Tamást a fényképezéshez kapott tehetsége, tudása, morális tartása művészetében a legnagyobbak közé emelte. Képei valódi műalkotások és kordokumentumok, melyek beszédesen sugározzák, hogy alkotójuk nemcsak látta, amit a képre felvett, hanem tudta is, mi az. A pillanatban a folyamatot is képes volt érzékeltetni. Ezt csak a legnagyobb fotóriporterek tudták. Ha kora úgy hozza, ő küldte volna a legjobb tudósításokat Isonzó poklából, a spanyol polgárháborúból, a Don-kanyarból, az újjáépítés gyötrelmes örömeiről. De rá később vártak nagy feladatok. Ennek az albumnak a főszereplőjét a sors megjutalmazta egy világraszóló témával. Ott volt 1989. augusztus 19-én Sopronpusztán a német menekültek áttörésénél A bénítóan drámai pillanatokban sem hagyta cserben tehetsége. Ezért testálhatta ránk ennek a történelmi eseménynek művészileg is, és történetileg is leghitelesebb dokumentumait. Így vonult be Lobenwein Tamás a történelemből a fotográfia történetébe. Pozsgay Imre Képek, szavak... Lobenwein Tamás felbecsülhetetlen értéket képviselő, a rendszerváltó Sopront bemutató kollekciójának legfontosabb képei most először láthatóak összegyűjtve. „A rendszerváltás fotósának" fotói azonban „csak" illusztrációk. Képek, amelyek szavak nélkül beszélnek ezekről az évekről. Az albumban publikálók azonban személyes történeteiket, emlékeiket, élményeiket és gondolataikat saját szavaikkal idézik fel. Művészeket, politikusokat, újságírókat és „civileket" kértünk fel, mondják el, mi jut eszükbe a rendszerváltásról, miként élték át hazánk e rendkívül fontos korszakát. Az albumot átlapozva a mai húszévesek, a rendszerváltással egyidősek is képet kaphatnak ezekről az évekről, de biztosra vehető, hogy több generáció számára hosszú időn keresztül igazán izgalmas és hasznos olvasmányt jelent majd ez az összeállítás. 50 szemtanú, 50 történet, 50 fotó | Lobenwein Tamás felvételeivel Babarczy Eszter, Bella Árpád, Bernáth/y Sándor, Bódvai Ildikó, Bojtár B. Endre, Borókai Gábor, Bródy János, Erdős Gábor, Farkas Anikó, Fiala János, Firtl Mátyás, Fodor Tamás, Geszti Péter, Gundel Takács Gábor, Hans Kaiser, Kardos-Horváth János, Kárpáti György, Kerényi György, Kotroczó Róbert, Kovács Ákos, Legát Tibor, Ligeti Nagy Tamás, Lobenwein Norbert, Lovasi András, Magas László, Mentes Endre, Muck Tibor, Müller Péter Sziámi, Nagy László, Novák Péter, Orbán Viktor, Pachmann Péter, Pálinkás Szűcs Róbert, Para-Kovács Imre, Parragh László, Presser Gábor, Prieger Zsolt, Ráday Mihály, Radnai Péter, Réthly Attila, Seres Tamás, Somody Imre, Soproni Horváth Lajos, Szájer József, Szakonyi Péter, Szilágyi Anna, Török Ferenc, Tóth Imre, Uj Péter, Vajdai Vilmos, Vigné Kovács Margit "Nézem, nézegetem... ... majd mind nagyobb döbbenettel nézegetem Lobenwein Tamás fotográfiáit. Kérdések sorakoznak. Az első: hová tegyem magam ebben a sorozatban? Mit keresek a kortársak között? De ez nem is fontos. Valóban kortársak, tanúk vagyunk, akik közösen tudnak valamit arról a világról, mely kényszerű otthonunk volt. Köteteket tudnék írni arról a történelemről, melyben egyidőben sétálgattunk, de ez megint nem fontos. Sokkal több ennél, hogy élt köztünk valaki, aki valamit jobban tudott nálunk: örökkévalóvá tenni a múló pillanatot. Lobenwein Tamást a fényképezéshez kapott tehetsége, tudása, morális tartása művészetében a legnagyobbak közé emelte. Képei valódi műalkotások és kordokumentumok, melyek beszédesen sugározzák, hogy alkotójuk nemcsak látta, amit a képre felvett, hanem tudta is, mi az. A pillanatban a folyamatot is képes volt érzékeltetni. Ezt csak a legnagyobb fotóriporterek tudták. Ha kora úgy hozza, ő küldte volna a legjobb tudósításokat Isonzó poklából, a spanyol polgárháborúból, a Don-kanyarból, az újjáépítés gyötrelmes örömeiről. De rá később vártak nagy feladatok. Ennek az albumnak a főszereplőjét a sors megjutalmazta egy világraszóló témával. Ott volt 1989. augusztus 19-én Sopronpusztán a német menekültek áttörésénél A bénítóan drámai pillanatokban sem hagyta cserben tehetsége. Ezért testálhatta ránk ennek a történelmi eseménynek művészileg is, és történetileg is leghitelesebb dokumentumait. Így vonult be Lobenwein Tamás a történelemből a fotográfia történetébe."Pozsgay Imre

Mutass kevesebbet