90 éves a szegedi természettudományi képzés

"Az 1921-ben Kolozsvárról (a sokak reménye szerint) ideiglenesen Szegedre költöző Matematikai és Természettudományi Kar tanári testülete 9 főből állt, és a Tisza Lajos krt. 6. szám alatti reáliskolában kezdhették meg a tanévet október 9-én. 1927 és 1930 között jelentős beruházások valósultak meg a Dóm téren és környékén, ahol elsősorban az orvosi és természettudományos intézetek, klinikák nyertek elhelyezést. 1930-ban költözött az Egyetem utcai (Ady téri) épületbe a Földrajzi Intézet és az Ásványtani és Földtani Intézet. Újabb épületek az 50-es évek elején kerültek a Kar kezelésébe: az egykori piarista gimnázium, azóta Bolyai épület helyet biztosított a matematikai tanszékeknek, az Elméleti Fizikai Intézetnek, a Természettudományi Kar Dékáni Hivatalának és egyéb egységeknek. 1952-re elkészült a Béke épület is, amelybe fizikai és kémiai tanszékek költözhettek, és dolgoznak a mai napig. 1955- ben megépült és azóta is használatban van a Bolyai épület udvarán a robbanóvegyszer-raktár. 1974-ben a biológus tanszékek egy része a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szomszédságába, Újszegedre költözhetett. Az eredetileg Y alakúra tervezett épület többi szárnyának megépítése elmaradt. Ezt a hiányt pótolta a 2007- ben átadott új biológusépület. A Kar neve 2007-ben - igazodva a képzési profilhoz - Természettudományi és Informatikai Karra (TTIK) változott. Az 50-es évek közepén a Természettudományi Karon 14 egyetemi tanár, 12 egyetemi docens, 24-26 adjunktus és kb. 60 tanársegéd oktatott. Az oktatói létszám napjainkban hozzávetőlegesen ennek háromszorosa: a 49 egyetemi tanár és 15 professor emeritus közül 12-en tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának, 105 egyetemi docensünk, 80 adjunktusunk és 46 tanársegédünk van. A doktorandusz hallgatók száma meghaladja a 300-at. Az áttelepülés után sokáig a tanárképzés jelentette a Kar fő profilját, később emellett kutatószakokon is folyt már oktatás. A Karnak az 1940-41-es tanévben 136, az 1947-48-as tanévben 271, az 1957-58-as tanévben 337 hallgatója volt. A nagy létszámú vegyész évfolyamokon kívül hosszú ideig a gyógyszerészhallgatók is a karunkon tanultak. Az 1970-es évektől kezdődően a kutatószakok száma is jelentősen emelkedett, 2006-ig 20 ilyen szak és sok tanári szakpár indult. 2006-tól Magyarországon is egységesen bevezetésre került a bolognai rendszer, a többciklusú képzés. Az egységes Európai Felsőoktatási Térhez történő csatlakozást szolgáló lineáris, többciklusú képzés kiépítésének nehezén már túljutottunk"

Mutass kevesebbet