A 100 LEGJOBB HAGYMAÉTEL

csenve, ropogva, zamatos leveled, -- bizony enyhet hozna. Kinek `illatozó` nedve és hajtása, vándornak, péknének kedvese, pajtása, vidám kísérője vajnak és kenyérnek, fűszeres balzsama csülöknek, csibének, kakasnak, rucának, a bográcsgulyásnak, parázson varázsolt török rablónyársnak. Szeretlek lilán, zölden és veresen, sülve, főve, rántva és szeretlek nyersen, rezgő kocsonyához ecettel borítván, tüzes paprikával olajban megszórván, kemence szájában süllögőt, suttogót, cserépcsupor mélyén morcogót, fortyogót. Méghogy a légyottra illetlen, kelletlen, s a te hiányodban kellett volt elmennem, pedig azt a finom, előkelő fruska, immár ezer éve, hogy betéve tudja: mentát, petrezselymet, citromnak a levét, almát, szegfűszeget, bocinak a tejét, hogyha kísérődül megeszi, megissza, nem jön bánatosan, csókveszejtve vissza. Kedvünket gyógyítsad, testünket ifjítsad, Erőnket erősítsd, lelkünket kiderítsd, Kívánságunk milliom, Szeretünk, te csípős földi liliom! Bogos Katalin

Mutass kevesebbet