A 42. szélességi fok

John Dos Passos. A 42. szélességi fok. Budapest, [1934]. Kosmos Könyvkiadóvállalat (Radó István Nyomdai Műintézet). 456 p. Egészbőr. / Aki először lapozgatja ezt a kötetet, talán megriad. Mi ez? Mac-Fotószem-Hirszalag-Janey-Edison-Proteus - Lafolette, kis és nagybetűk, rendes és rendetlen írásjelek - mi ez? Költészet, vagy valóság, regény vagy publicisztika, futurizmus, eredetieskedés, keresztrejtvény? Nos, tisztelt olvasó, ha csak lapozgatsz, nem fogod megtalálni a választ. Ez a gazdag írás - nem is könyv, hanem Könyv, mondta egyik amerikai kritikusa - egy kis türelmet, egy kis elmélyedést kíván. Mert költészet és valóság, regény és publicisztika, kevert műfaj tagadhatatlanul, aminthogy kevert műfaj a mai irodalom és művészet, akár tetszik valakinek, akár nem. Szélesen hömpölyög, mint az amerikai élet, mint korunk élete, egyéni sorsok, nők, férfiak, polgárok és proletárok, tehetséges akarnokok és gyámoltalan emberfiak, hányja-veti őket a XX. század irtózatos hullámverése. Ismerős, tipikus hús-vér alakok, gyermekkor, serdülőévek, létharc, szerelem és házasság tépázó viharaiban. Életük a nagy kontinens messzecső pontjain fakad, de a angy áramlás, a 42-ik szélességi fok mentén Keletre rohanó szelek terelik, sodorják őket, New York és a világválság fészkei felé, összefonják sorsukat és körülöttük zúg a közélet tarkán futó Hírszalagja. A Híríszalag furcsa, zagyva tipográfiája egyáltalában nem eredetieskedés, csak a lüktető káoszt tükrözi, amely a mai ujságolvasó, rádióhallgató, mozinéző ember lelkére tör óráról-órára, körülzajongva életének titkos és titkolt rezdüléseit. És szintúgy nem szeszély és nem affektáció a Fotószemmel elkapott pillanatfelvételek hol tagolt, hol tagolatlan előadása, csak jelképezi az úri körök egy kis outsider sarjának imbolygó életútját az egyetemi évek és háborus idők meghasonlásáig.

Mutass kevesebbet